Újabb 900 millió forintért vett művészeti alkotásokat az MNB

mnb

A Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank folytatja az Értéktár-programot.

Előzmények

Fidesz-közeli műértők irányítják az MNB 30 milliárdos műkincsvásárlási programját

A jegybank honlapján olvasható tájékoztatás szerint az Értéktár Program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós (mintegy 30 milliárd forintos) összeget különített el 2018 végéig, és a magyar gyűjteménygyarapítás történetében “kiemelkedő értékben”, összesen csaknem 8,7 milliárd forintért vásároltak műtárgyakat az elmúlt másfél évben.

“Az MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár Programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása, illetve olyan kiemelkedő értékű műkincsek megszerzése a hazai múzeumok számára, amelyek hiánypótlóak és jelentős mértékben gyarapítják a közgyűjteményeinkben őrzött nemzeti és egyetemes kulturális örökséget. A gyűjtemény létrehozása egyúttal értékálló befektetés, amely kézzel fogható gyarapodást is jelent hazánknak.”

Az EU-s közbeszerzési értesítőben január 22-én három darab MNB-s tender eredménye is megjelent, mindhárom művészeti alkotásokra vonatkozik:

– 2015. szeptember 15-én megvették az Artpool dokumentumgyűjteményt 90 millió forintért

– 2015. október 7-én megvásárolták az ún. Kövesi-festménygyűjteményt 795 millió forintért

– 2015. december 12-én megvették a “Csendélet gyümölccsel, tenger gyümölcseivel és értékes edényekkel” című Abraham van Beijeren képet 380 ezer euróért (kb. 120 millió forint)

Legutóbb 2015 nyarán vásárolt festményt a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Bank: akkor a “Mária gyermekével és Szent Pállal” című Tiziano-képet vették meg 4,5 milliárd forintért.

Erdélyi Katalin

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Tarzi

    Figyelembe véve a világban zajló folyamatokat, sajnos az ilyen műkincsek egyre jobb befektetésnek tűnnek.

    • socksnake

      Ez így nem teljesen igaz. Az Artpool anyaga egy konceptualista műalkotáshalmaz – bizonyos értelemben önmagában egy műalkotás. Gyakorlatilag értékesíthetetlen lett volna a műkereskedelmben itthon és máshol is jelenleg, és a trendet nézve ez nem változott volna a közeljövőben. A Kövesi-gyűjtemény egyben szintén eladhatatlan lett volna, lassú, szívós munkával, ügyes helyezkedéssel 6-8 év alatt lehetett volna értékesíteni. (A harmadik az valóban értékálló darab, de reális árát nem ismerem, mert nem értek hozzá.)
      Az, hogy az Artpoolért pénzt adtak, és ennyit, nagyon nagy és fontos gesztus. A Kövesi esetében szintén.
      De basszus! Mi köze ehhez az állami jegybanknak?

      • Andrea Bordács

        Az Artpool gyűjteménye nagyon fontos kultúrtörténeti, művészettörténeti szempontból. Az nem műalkotás, hanem dokumentumgyűjtemény. Amúgy a konceptuális műveknek is megvan az áruk, nézzen utána Joseph Kosuth és társai munkáinak.

        • socksnake

          Kiváncsi vagyok, hogy melyik kelet-európai neoavantgárd anyagokra szakosodott szakmai szervezet adott volna 90m forintot ezért az anyagért – mert ugye a magyar piacon erre ennyi pénz nincs. Ez egy magyar közgyűjteményi ügy, és tényleg legalább 20 éves adósság, hogy senkinek sem kellett/ senki sem tudta megvenni.
          De miért a jegybank?

          • Károly Baltás

            nono… a műveket nem adja az artpool, csak a dokumentum gyűjteményt… vajon így is ér annyit dolog?

          • socksnake

            na, hát akkor végképp egy felszínes kommentelő vagyok. Továbbra is azt gondolom, hogy a magyar kultúrának igen, így is megéri, annak ellenére, hogy ilyesmiért eddig senki sem fizetett itthon ennyit (és arányaiban a felcsúti parasztkodás sokkal-sokkal nagyobb kárt okozott csak eddig, mint amennyi hasznot ez a dolog mellékesen hajt majd hosszú távon). De így kellene lennie régóta. Viszont miért a Nemzeti Bank fizetett érte ennyit? Aki azt szajkózza, hogy ez egy üzlet? Ennek az anyagnak eleddig nem is volt ára – miféle befektetés ez? Egy jegybank pozícionálja a műtárgyárakat a magyar piacon? Elég bugyuta játék. A befektetése jó eséllyel soha nem térül meg anyagilag, a cuccot majd egy idő múlva átveszi letétbe az MNG vagy az MTA MI adattára (ott is van a helye), és kész. Az Artpoolos anyag nem üzlet – lehet, hogy egyszer az lesz, de belátható időn belül nem.

          • altimus

            a kovesi gyujtemeny ha jol emlekszem 115 festmenybol all. amiben van rippl, bortnyik, anna margit, kmetty stb stb. az atlagarat nezve egy aukcion siman el lehetett volna ennyi penzert adni ezt a gyujtemenyt. persze nem egy embernek.

            nem feltetlenul mutargyvasarlassal kellene az mnb-ben foglalkoznia, de meg mindig ertelmesebb dolog mint pl. az ingatlan vasarlas, ami aztan teljesen idegen a banki tevekenysegtol. (raadasul az ingatlanokat abszolut piaci aron, vagy inkabb joval afolott vesz az mnb, erosen kilog a lolab az ingatlanok eseten.)

            persze a tizian kepert sokat nem adtam volna, ritka ocska kep, a breiejen fele gusztustalansagokrol nem is szolva, attol speciel hanyni lehet. a kovesi gyujtemeny viszont szuper.

          • altimus

            90 millio forintot? az semmi. matolcsy tobbet kolt egy evben kajara (allami penzbol persze). matolcsyna sajat szakacsa es konyhaja van az mnb-ben.