A NAIH szerint nem titkolhatja a rendőrség az Orbán-lagzin eltűnt telefonok utáni hajsza részleteit

wedding

Mint emlékezetes, Orbán Ráhel esküvőjén elloptak két mobiltelefont, ami miatt körülbelül olyan nyomozás folyt, mint egy fegyveres bankrablás esetén. Az eljárást azóta felfüggesztették, mert az elkövető kilétét nem sikerült megállapítani. Pedig az esküvő 26 résztvevőjétől DNS mintát is vettek. A nyomozás egyes részleteivel kapcsolatos kérdéseinkre a rendőrség megtagadta a tájékoztatást. Az Információszabadság Hatóság szerint jogsértően.

 

banner2_mozgo_2

 

A nyomozásért először a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) Nyomozó Főosztályának Életvédelmi Főosztálya felelt, később pedig a Vagyonvédelmi Főosztály, erről a döntést országos rendőrfőkapitány és az NNI főigazgatója, Bezsenyi Mihány dandártábornok hozták meg.

A Készenléti Rendőrség (KR) tájékoztatása szerint a szokatlan nyomozási hév jogalapját egy rendelet teremtette meg, amely a főkapitány számára lehetővé teszi, hogy az elkövető vagy az elkövetés körülményeire tekintettel bármely nyomozást a KR hatáskörébe utaljon.

Mivel az elkövetőt mindeddig nem sikerült megtalálni, az elkövetés körülményei kellett, hogy indokolják az igyekezetet.

Hogy ezek melyek, arról nem tudunk semmit, ahogy sok egyébről sem, mert az Átlátszó adatigénylése közül szinte mindent személyes adatnak vél a rendőrség. Mi ezeket a kérdéseket tettük fel:

  1. Pontosan mikor és milyen bűncselekmény gyanúja miatt indult a nyomozás?
  2. Ki és hol tett feljelentést az ügyben?
  3. Ki és milyen indokkal döntött ügy, hogy az NNI Nyomozó Főosztály Életvédelmi Osztálya vizsgálja ki az ügyet?
  4. Pontosan mikor tűntek el a telefonkészülékek? Ezek a mobilok a vendégeké vagy a hozzátartozóké voltak-e?
  5. Hány darab mobilról van szó, milyen típusúak, hány évesek és a szakértő által megállapított értékük pontosan mi?
  6. Az ügyben összesen hány embert hallgattak meg tanúként? Hány ember volt ezek közül a személyzet tagja, mennyi a vendégeké. Továbbá, a rendezvényt tartó családok tagjai közül hány főt hallgattak meg tanúként?
  7. Hány embertől vettek DNS-mintát? Kérem, az adatokat külön-külön részletezve a vendégekre és a személyzet tagjaira vonatkozóan is adják meg!
  8. Összesen hány DNS-mintát vizsgáltattak be? Ezek mennyibe kerültek?
  9. Az eljárás során milyen szakértőket rendeltek ki és mekkora összeg volt a díjazásuk? Ezeket kérem, külön-külön részletezzék!
  10. A telefonkészülékeken hány DNS-nyomot sikerült rögzíteni? Be tudták-e azonosítani, hogy kiktől származik? Ezeket a mintákat meddig őrzik meg?
  11. A tanúk DNS-mintáit meddig tárolják?
  12. A tanúmeghallgatásokon, DNS-minták vételén és elemzésén, továbbá a szakértőkön kívül milyen nyomozati cselekmények zajlottak még az eljárás során?
  13. Meddig tartott a nyomozás?
  14. Mi alapján fejezték be?
  15. Hány nyomozó dolgozott az ügyön?

Azt nem vitattuk, hogy a feljelentő neve valóban nem tartozik a nyilvánosságra, a többi adat azonban álláspontunk szerint igen. A kérdéseink három csoportra oszthatók:

  1. Az 1., 4-8., 10., 12.-15. kérdések konkrét természetes személlyel kapcsolatba nem hozható adatokra kérdeznek rá, így ezek kapcsán nem merül fel a személyes adatokra való hivatkozás megalapozottsága. Azok közfeladatot ellátó szerv által kezelt adatként közérdekű adatok.
  2. A 3. kérdés az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adat, hiszen arra kérdez rá, hogy ki volt az a közfeladatot ellátó személy, aki egy meghatározott rendőri szervet jelölt ki egy nyomozás lefolytatására.
  3. Az eljárás során kirendelt szakértők neve és díjazása (9. pont) közpénzről és közfeladat ellátásáról szól, így két okból is közérdekből nyilvános adat.

Kapcsolódó cikkek

Két évig nyomoztak, nem lett meg az esküvői telefontolvaj, titkolják a költségeket

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

Hatmilliárd forintba került volna a turai kastély felújítása, rejtőzködik az új tulajdonos

Olajozott gépezet – az Elios Innovatív Zrt. közbeszerzéses munkái az OLAF csalás-indikátorok tükrében

Cikkünk nyomán: Nyomozás indult Tiborcz István cégének közbeszerzései miatt

Hogyan szerezték meg pályáztatás és verseny nélkül Tiborczék a keszthelyi kikötőt? Mutatjuk a trükköt.

A jogvitánk lényege és a NAIH állásfoglalása

Az első válaszban kizárólag a DNS minta tárolási idejét ismertette a rendőrség. Ezzel meg nem elégedve fordultunk az Adatvédelmi Hatósághoz, aminek hatására kaptunk egy kiegészítést. Ebből megtudhattuk, hogy ki, mikor, milyen bűncselekmény gyanúja miatt rendelt el nyomozást, és milyen jogszabály alapján került ilyen magas szintre az eljárás, és azt is, hogy az elkövetőt nem sikerült azonosítani.

Többet azonban továbbra sem árult el a rendőrség.

Mi a hatósági beadványunkban azzal érveltünk, hogy a Kúria egy, az átlátszó által perelt, jogilag hasonló esetben azt mondta ki, hogy önmagában a kért adatnak a büntetőeljárásban való felhasználása nem eredményezi automatikusan a közérdekű adat kiadásának megtagadhatóságát.

Annak megalapozottságát a büntetőeljárás puszta tényén túl is igazolni kell, akár a nyomozó hatóság nyilatkoztatásával (a nyomozás érdekei kívánják a nyilvánosság kizárását), akár ilyen tartalmú bizonyítási indítvány előterjesztésével.

Vagyis a büntetőeljárással kapcsolatos adatok nyilvánossága akkor korlátozható, ha azok nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné az eljárás eredményességét, és erre vonatkozóan valamilyen hiteles bizonyíték is van.

Az Orbán Ráchel esküvőjén történt lopás ügyében folytatott nyomozás során a rendőrség olyan indokot nem hozott fel, amely az eljárás eredményességének veszélyeztetésére utalt volna, hanem tévesen személyes adatnak minősítette a kért adatokat.

Szerintünk egyetlen feltett kérdés megválaszolása sem veszélyeztetné a büntetőeljárás eredményességét, viszont komoly közérdek fűződik ahhoz, hogy a nyilvánosság választ kapjon a bűnüldöző hatóságok működésével kapcsolatos kérdésekre.

A Hatóság mindenben osztotta álláspontunkat, és felszólította a rendőrséget a kért adatok közlésére. A rendőrség azok egy részét a fentiek szerint kiadta, a többi kapcsán azonban nem értett egyet a NAIH-hal, arra hivatkozva, az adatigénylés az eljárás irataiban való betekintéssel egyenértékű, amire a büntetőeljárás törvény alapján nincs jogunk.

A NAIH azonban úgy foglalt állást, hogy mi iratbetekintést nem kértünk, így ez a korlátozás esetünkben nem hívható fel, a közérdekű adatok pedig kivételt képeznek a büntetőeljárás titkossága alól. Különös tekintettel arra, hogy a törvény indokolása szerint társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a folyamatban lévő és a befejezett ügyekről a közvélemény tájékozódni tudjon, a közérdekű adatok megismerhetőségéből és a sajtószabadságból ez következik.

És mivel a büntetőeljárást megszüntették (helyesen: felfüggesztették), és minősített adatot nem kértünk, semmi nem indokolja a tájékoztatás megtagadását.

 

 

A rendőrségnek harminc napja van arra, hogy megadja a feltett kérdéseinkre a választ. Ha megkapjuk, természetesen közzétesszük őket.

M. Tóth Balázs

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Urakura

    Bűnbanda volt a násznép és a vendégek eszerint…