Kémkedéssel gyanúsítanak egy több éve eltűnt üzletembert

intelligence-spy-traditional

Az USA-nak és az IMF-nek való kémkedéssel gyanúsítják a magyar hatóságok az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosát, Maxin Norbertet, és a cég magyarországi képviselőjét, B. Béla Szabolcsot – tudta meg az Átlátszó az üzletember ügyvédjétől. Az ügy érdekessége, hogy 2008-as sztoriról van szó, és az eljárást nem titkosították. Maxin Norbert védője, Kertész Gusztáv szerint semmilyen bizonyíték nem alapozza meg a gyanúsítást. Az informatikai vállalkozóval kapcsolatban több éve elterjedt az, hogy azért tűnt el szinte egyik pillanatról a másikra, mert megölhették.

 

banner2_mozgo_2

 

Kertész Gusztáv ügyvéd szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda azzal gyanúsítja ügyfelét, egy magyar állampolgárt, hogy az USA-nak és az IMF-nek végzett kémtevékenységet. Tavaly december elején indult büntetőeljárás Maxin Norberttel, aki az amerikai bejegyzésű Arcade LLC tulajdonosa, illetve a társaság magyarországi kézbesítési megbízottjaként feltüntetett B. Béla Szabolccsal szemben kémkedés gyanúja miatt.

Mind a ketten előzetes letartóztatásban vannak az eljárás megindulása óta.

A rendőrség kiemelt bűnügyi egysége, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) által folytatott eljárás egyik jelentése szerint

“a gyanúsítottak a rendelkezésre álló információk alapján hírszerzést folytattak egy Birodalom nevű szervezetben az Amerikai Egyesült Államok, az IMF és a Svájci Alap részére”

Az NNI munkatársai úgy gondolják hogy az információkat átvevő személyek is elkövethették a bűntettet, de esetükben még vizsgálják, hogy amikor az megtörtént, diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élveztek-e.

Nem titkosították az eljárást

Maxin Norbert ügyvédje, Kertész Gusztáv az Átlátszónak egyszerűen nonszensznek minősítette az eljárást. Nem csak azért, mert 2008-as elkövetésről van szó, hanem azért is, mert a kémkedési ügy nyomozati iratai nincsenek titkosítva, mint az más hasonló esetekben szokásos.

Kertész érthetetlennek tartja azt is, hogy egy ilyen súlyos bűncselekményben az NNI műkincsvédelmi alosztálya végzi a nyomozást. „Igaz, hogy az ügyfelem gyűjtötte az értékes tárgyakat és könyveket, de a büntetőeljárás nem ezekkel kapcsolatban, hanem kémkedés gyanúja miatt zajlik.”

A védő szerint a nyomozati anyagban nincs semmi, ami a nyomozó hatóság gyanúját alátámasztaná.

„A gyanúsítás egyik része arra vonatkozik, hogy ügyfelem másik személyen keresztül az USA nagykövetségének NATO-tisztjéhez Magyarország honvédelmével kapcsolatos iratot juttatott el.

Csakhogy az a NATO birtokában kell, hogy legyen, jogszerű módon, mivel hazánk a szervezet egyik tagja és a védekezési stratégia az egész NATO stratégiájának a részét képezi.”

A másik pontja a gyanúsításnak is ehhez hasonló – jegyezte meg Kertész Gusztáv. Mint elmondta, a gyanúsítás lényege szerint Maxin Norbert 2010-ben az IMF küldöttség vele jó viszonyban lévő vezetőjének a figyelmét hívta fel arra, hogy úgy helyezzék ki a pénzt, hogy Magyarország aktuális politikai vezetése ne tudjon abból ellopni.

„Amennyiben ez kémkedés lenne, az miért az ország érdekei elleni tett, ha valaki azt akarja elérni, hogy az egész országnak adott pénzből ne tudjon a kormányzó politikai elit lenyúlni?”

A védő hozzátette: az IMF-nek miként kémkedett volna védence, amikor az egy nemzetközi szervezet, melynek hazánk 1982 óta tagja.

Arra a kérdésre, hogy ha mindez így van, a nyomozó hatóság mégis mire alapozta a gyanúsítást, Kertész Gusztáv azt mondta, hogy tanúkihallgatásokra, házkutatási jegyzőkönyvekre az ügyészségi iratok szerint. De a rendelkezésre álló nyomozati anyagban semmilyen konkrét, az ügyfelére vonatkozó bizonyíték nincs.

„Maxin Norbert előzetes letartóztatását azért rendelték el, mert a rendőrök szerint bilincselt kézzel szökni próbált, és amikor nem járt sikerrel, azt mondta nekik, hogy azért mindig meg kell próbálni.

A gazdasági elitbe tartozott ügyfelem, aki többek között az IBM egyik főbeszállítója is volt, hadi technikával kapcsolatos tevékenységet is folytatott, ami miatt folyamatosan nemzetbiztonsági átvilágítás alatt állt.”

A büntetőeljárással kapcsolatban megkerestük a rendőrségi nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészséget és tájékoztatást kértünk. A szervezet szóvivője, Bagoly Bettina válaszában azt kérte, hogy kérdéseinkkel a rendőrséget keressük meg.

Az üzletember korábbi ügyei és eltűnése

Maxin Norbert volt az, akinek a beadványa nyomán 2005-ben az ügyészség vizsgálni kezdte a Budapest Airport Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság között köttetett vagyonkezelési szerződést.

Maxin akkor azt kérte az ügyészségtől, hogy állapítsa meg, a KVI és a BA Rt. között 2002. december 28-án megkötött vagyonkezelési szerződés – ellenérték kikötése hiányában – a hatályos jogszabályoknak megfelelően érvénytelen. Továbbá: állapítsa meg, hogy a vagyonkezelési szerződés valójában színlelt, és kárt okoz a Magyar Köztársaságnak.

Az informatikai vállalkozóként és műgyűjtőként számon tartott férfi ügyében külön érdekes még az is, hogy három évvel ezelőtt hirtelen eltűnt, ezért még olyan teóriák is születtek, hogy esetleg megölhették.

Közvetlenül eltűnése előtt, 2013-ban Maxin Norbert és üzlettársa, Osvárth Zoltán hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést, mert meg voltak győződve arról, hogy az érdekeltségükbe tartozó DAIS Zrt. telephelyére álrendőrök mentek be. Az intézkedést pedig azzal magyarázták, hogy aggódtak Maxin Norbert miatt, ugyanis a lakásban egyfolytában égett a villany és mentek a számítógépek. A nyomozást azonban megszüntették.

Ezt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen Osvárth Zoltán megpanaszolta. A férfi – az Átlátszó birtokában lévő dokumentum szerint – megjegyezte az is, hogy ahol a hatósági incidens történt, nem az üzlettársának a lakcíme, hanem “Schneller Domonkos alapítványának székhelye”.

A kérdéses címre – XIII. kerület, Váci út 12. fszt./3. – valóban be volt jegyezve a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, amely időközben megszűnt. Az alapítvány kurátorai a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartása szerint a megszűnéskor dr. Schneller Domonkos, Sölch Gellért és Maxin Norbert voltak.

Schneller Domonkos korábban a Fidelitas budapesti elnöke, illetve XI. kerületi önkormányzati képviselő volt, míg Sölch Gellért korábbi XI. kerületi Fidelitas-elnök az előző parlamenti ciklusban Rétvári Bence KIM-államtitkár titkárságvezetőjeként is tevékenykedett. Korábban kuratóriumi tag volt az alapítványnál Koszorús László Gáspár is, aki tíz éven át, 1999 és 2010 között a Fidelitas országos alelnöke, 2006-2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, ezt követően pedig 2015 végéig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára volt.

Feltűnő, hogy az alapítvány vezérkarában Makszinon kívül olyan fiatal politikusok bukkantak fel, akik a Fidelitas azon korszakához is kötődtek, amikor a szervezetet Szíjjártó Péter, jelenlegi külügyminiszter vezette. 

A DAIS Zrt. egyik tulajdonosa volt az a Polygon Kft., amelynek ügyvezetőjeként Osvárth Zoltán pár éve fellépett az informatikai cég egyik tulajdonosa ellen, sőt, állítólag büntetőeljárást indított az FBI-nál is. A társaság szerint több milliárd forint tűnt el, a cégvezetők többsége lemondott.

A Polygon Kft. stratégiai igazgatója Maxin Norbert volt. Hogy ezekkel az eljárásokkal mi lett, nem tudni.

Csikász Brigitta

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • Janos Geda

    ….hogyne…biztos ártatlan…mint annó a rosenberg házaspár..

  • Peter V. Toth
  • Nagy Tamás

    Az ügyvéd szándékosan ködösít (az “üzletember” egyik cége sem volt az IBM “fő beszállítója”, max disztribútora, satöbbi). Sokkal valószínűbb, hogy nem kémkedés, hanem 1%-os támogatások és pályázati pénzek ellopása lehet a letartóztatás oka. Kár hogy nem nyilatkozott a Fővárosi Főügyészség szóvivője részletesebben.

  • Zig Zag

    Nem tudom megállapítani, hogy a cikkben írtak igazak-e, vagy sem. Nem is az én dolgom. Csak megütötte a szememet az állítólagos cselekmény kémkedésnek minősítése. Tudtommal magyar állampolgár Magyarország ellen irányuló hírszerző tevékenysége nem minősülhet kémkedésnek. Akkor vagy a nyomozó hatóság nem értesült erről (amit kétlek), vagy nem az a cselekmény, mint amit a megszólalt felek állítanak.

    • http://politicsinhungary.wordpress.com/ Leto مؤدّب

      Rosszul tudod.

      A hatályos törvény szerint:

      “Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére Magyarország ellen hírszerző tevékenységet folytat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

      Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést szigorúan titkos minősítésű adat kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

      Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

      Nem büntethető a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki – mielőtt egyéb hírszerző tevékenységet fejtett volna ki – az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak vagy az állam illetékes szervének bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja.”

      • Zig Zag

        A kémkedés törvényi tényállását én is el tudom olvasni. Az egyetemen viszont a büntetőjog tanszék vezetője mintha mondott volna valami olyasmit, hogy az általános-speciális viszony alapján magyar állampolgár hazaárulást követ el és nem kémkedést és a vizsgán is ezt a változatot erőltették. Lehet, hogy azóta ennyire megváltozott a világ?

        • http://politicsinhungary.wordpress.com/ Leto مؤدّب

          Mintha… mondott volna… Én pedig idéztem a vonatkozó jogszabályt.

          • Zig Zag

            Nem csak mondta, hanem ezt kérték a vizsgán is. Biztos vagyok benne, hogy a tanszéken is olvasták a törvény szövegét. Akkor javasolom maradjunk megfigyelésen, hogy kiderüljön: a kémkedés, vagy a hazaárulás játszik-e?

          • http://politicsinhungary.wordpress.com/ Leto مؤدّب

            Én meg azt javaslom, hogy tanulmányozzad a hatályos jogszabályokat. Az idézett törvényben nincs szó arról, hogy magyar állampolgár Magyarország ellen irányuló hírszerző tevékenysége nem minősülhet kémkedésnek.

          • Zig Zag

            Hát pont ezek a nüanszok azok, amiért érdemes eljárni az egyetemre. Néha jól jönnek az ott tanultak. Ha már kéretlenül traktál a tanácsaival, viszonzásul az én tanácsom ez: próbálja ki az egyetemet, hátha hall ott néhány érdekes dolgot!

          • http://politicsinhungary.wordpress.com/ Leto مؤدّب

            Köszönöm a kéretlen tanácsot, de már kipróbáltam azt a műintézményt. Sőt, egy annál magasabb színtű oktatási formát is.
            Az én tanácsom pedig továbbra is a hatályos jogszabályok tanulmányozása. Ehhez most hozzá kell tennem azt is, hogy a szövegértés fejlesztése is nagyon hasznos lenne.

          • Zig Zag

            Ó, doktor úr! Akkor ön bizonyára tévedhetetlen, amit a fokozattal együtt adtak. Kérem bocsásson meg nekem, mert az álláspontjával nem egyező álláspontot ide merészeltem írni! Rendkívül röstellem a büntetőjogi tanszék nevében is. Többször nem fordul elő, ígérem, hogy előzetes engedélye nélkül idepofátlankodom. Most már nyugodtan küldheti a TEK-et.

          • http://politicsinhungary.wordpress.com/ Leto مؤدّب

            Csak a pápa tévedhetetlen, de ő is csak definíció szerint és csakis akkor, ha “ex catedra” nyilatkozik.
            Nem nekem kell megbocsájtani… és nem is nekem kellene a szövegértési képességeimet fejleszteni.

            Ui: A TEK meg majd odaér, ha úgy gondolják, nélkülem is.

  • Iván Reiner

    Aha. A két nyugdíjas terroristával mi van?

  • Nagy Tamás

    Érdemes elolvasni: 7 ok, ami miatt nem beszélhetünk kémügyről
    http://huppa.hu/7-ok-ami-miatt-nem-beszelhetunk-kemugyrol/

    “A cikkeket közlő médiumok elfeledkeztek egy apróságnak alig nevezhető dologról: nem nézték meg a saját maguk által nevesített cégek teljes és mindenkori tulajdonosi körét. Leginkább azt, hogy a tulajdonosok közt van-e külföldi bejegyzésű cég.”

    Nézzük például a POLYGON INFORMATIKAI KFT-t,

    melynek tulajdonosa a MaxTeam Információtechnológiai Kft,

    melynek tulajdonosa a Polygon Invest Információtechnológiai és Befektetési Kft,

    melynek tulajdonosa a Polygon Informatics Corp (US-12205 Albany,…).

    Ez utóbbi cég közvetve 205 036 900 HUF, illetve 424 216 058 HUF,
    azaz összesen 629 252 958 HUF vissza nem térítendő támogatást nyert el.

    Vagy az IPE-t (Ipari-, Tudományos-, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületét)

    melynek tulajdonosa a Arcade Kutatási és Fejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság,

    melynek tulajdonosa a Arcade Holdings LLC (US-1843 Albany,…).

    Vagy az ARLEL INFORMATIKA KFT-t,

    melynek tulajdonosa a ARLEL International Data Security Ltd. (GB-24 Birmingham, igazgató: SIGKOUNAS Apostolos, Viotias Street 4, Nicosia, Cyprus:)

    Görögöknek is kémkedtek?