Bezárás
Egyéb

Heti Mutyimondó: Felcsút fogságban és a stadionépítő rabszolgák

Felcsútot foglyul ejtik, Hernádi visszalő, Budapest nem hisz a könnyeknek és Andy Vajna állami támogatást kap, avagy miért fontos a hamuzsír a világpolitikában, és miről lesz emlékezetes Orbán Viktor rendszere? Mong Attila heti lapszemléje.

putyin.jpg

“A kockázat megvan” – felelte a magyar miniszterelnök a Daily Telegraph kérdésére, amikor egy interjú során arról kérdezték, hogy az elmúlt három év lelkes próbálkozásai után lesz-e belőle egyszer igazi Putyin, amolyan szép, kifejlett autoriter vezető. A kormánypropaganda kovácsai szerint természetesen csak a brit konzervatív napilaphoz beférkőzött kommunisták forgatták ki a Kedves Vezető szavait, szó sincs arról, hogy Orbán Viktorban ilyen putyini ambíciók volnának. Budapest azonban nem hisz a könnyeknek, sajnos elég sok jel utal arra, hogy a miniszterelnök történelmi öröksége, hát hogy is mondjuk, vegyes lesz.

Amiben biztos az orosz helyzetre hajaz Magyarország, az például az állam foglyul ejtése pár jól definiálható oligarcha csoport által. Ha pedig jelképet keresünk ehhez, akkor ott van mindjárt Felcsút foglyul ejtése. A korábban helyes kis falu benne van a slamasztikában, nehezen lesz még egyszer normális település, és mindez csak azért, mert oda született egy miniszterelnök. Épül ugye a stadion, Lugossy Laci bácsi is eladta a házát a Főnöknek, ezzel pedig immár 7 ezer négyzetméterre terjed ki Orbán Viktor családi birodalma. Gondolom már tervezik a szobrot is a főtérre, ami persze fontos dolog, Veszprémben például 3 milliárdot tolnak bele – abból valószínűleg megy kifelé is valamennyi a tér másik oldalán.

Valamennyire a Hernádi-ügy is az állam foglyul ejtésének mintabotránya, ahogyan ezt a héten egy bővebb cikkben is kifejtettem: itt egyetlen embert véd a teljes magyar állam, csak azért, mert az a beosztása, ami, sőt, a történtek és a gyanú ellenére a miniszterelnök látványosan kiáll a cégvezér mellett, elmegy vele jövő héten gyárat avatni. Hernádit ugye azzal gyanúsítják, hogy megvesztegette a korábbi horvát miniszterelnököt az olajtársaság irányításának megszerzése érdekében. Az ügy heti fejleményei röviden: a magyar bíróság megtagadta a horvátok által kiadott európai elfogatóparancs itthoni végrehajtását, mert az ügyészség bűncselekmény hiányában már egyszer megszüntette a nyomozást. Ettől persze az Interpol körözés még érvényben van, Hernádi elvileg Parndorfba se mehet ki, az outletbe. (Az UD-botránynak egyébként volt egy Mol-os szála is, itt van tehát egy hosszabb olvasmány a perek mostani állásáról.) A Heti Válasz szerint pedig “visszalő a céltábla”. A lap olyan dokumentumokat ismertet, amelyek szerint a horvát ügyészek már 2011-ben kihallgatták Budapesten a vezérigazgatót. Igaz, akkor a Podravka-ügyben nyomoztak, de főleg az INA fölötti irányítás megszerzésének részletei érdekelték őket. Az újság szerint ezt a vallomást a kinti bíróság nem használta föl, pedig megtehette volna, magyarul, most érthetetlen, miért akarják kiadatni az Interpollal a cégvezetőt. Vicces részlet, hogy Hernádi egy pizzériában egyezkedett a horvátokkal, ahol nem volt nála papír, és egy cetlire jegyzetelt. Zágrábban pedig hivatalból kijelöltek mellé egy ügyvédet. Születtek újabb jó összefoglalók is a hátteréről. (A Hernádi-ügy izgalomban tartja a nemzetközi sajtót is. WSJ, FT.) Ezeket a híreket látva furcsa olvasni, hogy az OTP beszáll egy bank megszerzéséért vívott harcba. Lehet, hogy csak korrupcióval lehet terjeszkedni, de terjeszkedni kell?

Az is az oligarchikus állam jele, hogy megkérdőjelezhető célokra fordítják a költségvetési pénzt, ráadásul nem kötik a polgárok orrára, hogy miért pont arra. Százmilliárdok mennek el nevetséges célokra, mint például ugye stadionok, szakértők szerint feleslegesen államosított gáztározók, a Nemzeti Öntözési Ügynökség vagy a tervhivatal. A médiarendszeren keresztül is rengeteg pénz folyik el: összesen 32 milliárdot kap jövőre a médiahatóság, 78 milliárdot az MTVA, és a Médiatanácsnak is jut valami egymilliárd. Andy Vajna, filmipari kormánybiztos cége is jogosult lett támogatásra, és lássunk csodát, kapott is 157 millió forintos adókedvezményt. Közben meg nem adnak pénzt a világhírű Pető Intézet megmentésére. Most azt jelentették be, hogy közvetlen állami tulajdonba veszik. Hadd legyünk egy picit szkeptikusok: lehet, hogy a szép budai ingatlanvagyon kellett valakiknek. A pénzlapátolást egyébként is magasabb sebességbe kapcsolták, hiszen jönnek a választások.

És ugye nem csak pazarlóan költ a magyar állam, hanem még azt sem hajlandó megmondani, hogy pontosan mire, hogyan, mennyit. Itt egy összesítés azokról az adatigénylésekről, amelyekről nem lehetett semmit megtudni. (Pl. Kiktől jönnek a látványsportokra költött TAO-pénzek? Az állami cégvezetők prémiuma. Hogy gazdálkodik a Erzsébet Utalványforgalmazó Kft.?) Úgy kell mindent kiperelni tőlük, ha pedig végül kiadják az adatokat, akkor – mint a Blikk nyomására a földpályázatoknál történt – kiderül, hogy jé, megint a Simicskáék nyertek, meg a felcsúti polgármester, natürlich.

A közbeszerzési törvény is csak azt szolgálja, hogy zavartalanul lehessen lopni. A fejlesztési miniszter asszony ugyan örömködött egyet, hogy mennyire jó lett a közbeszerzési törvény módosítása, a kkv-k nyernek többet, mint korábban, igaz azt már nem tette hozzá, hogy a titkolózás nem lett kisebb. Az üzleti titok vagy a nemzetbiztonsági érdek bástyájával veszik körbe az adófizetőkre tartozó adatokat. A közbeszerzések vagy, ha már itt tartunk, az uniós pályázatok átláthatóbbak egy pöttyet sem lettek. Jól látható ez  a napelemtenderen. Az NFÜ szép kis hazugságspirálba került az ügyben: miközben egyre több a kérdés a 3 milliárdos somogyi napelemtender körül, az uniós pénzt osztó szervezet továbbra is titkolja az adatokat, amelyekből kiderülhetne, miért pont azok nyertek, akik. Egy másik friss botrányban az NFÜ visszavont 10,3 milliárd forint uniós pályázati támogatást, miután a megbízott cégek hónapokon keresztül nem csináltak semmit. Februárban pont ezekről a vállalkozásokról írt a sajtó, kiderült, hogy mind az öt céget ugyanazon a napon és ugyanott alapították, és tulajdonosaik között nagy az átfedés. A felszabaduló projektekre a pályázatok korábbi veszteseiből toboroznak jelentkezőket, de csak az eredeti összeg alig több mint tizedét osztották szét közöttük.

Ha pedig valakik megírják a mutyit, vagy adatokat kérnek tőlük, akkor  a rossz hír hozóira támadnak. A napelemmutyiban az Átlátszó kapott egy kissé fenyegető hangvételű helyreigazítási kérelmet az egyik cégtől, amelyik arra hivatkozik, hogy a cikk miatt dőlt dugába a szerződésük. Perel egy fideszes képviselő is, aki találva érezte magát egy újságcikk miatt, amely egy vidéki kisváros érdekes ügyeibe engedett bepillantást.

Jó hír viszont, hogy egyre többen tartják fontosnak azt, hogy mindez ne maradjon így. A héten az Átlátszónál abszolút éreztük ezt, méghozzá abban, ahogyan a felhívásunkra sokan adakoztak. Elindult a Mutyimondó támogatási kampánya egy érzelmes felhívással, és többen közületek vették a fáradságot, kisebb-nagyobb összeggel támogatták az Átlátszót. Nagy köszönet. Másrészt befejeződött egy új kezdeményezés, a Fizettem.hu kenőpénzfigyelő oldal megvalósítása érdekében folytatott pénzgyűjtésünk. Nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, aki adományozott, összesen 616 ezer forint jött be. A hiányzó összeget saját forrásból pótoljuk (egymillió forintot szerettünk volna összegyűjteni), illetve  önkéntesek segítségével folytatjuk a munkát. (Az oldal zárt körű béta tesztelése október 10-én indul. Jelentkezz e-mailben (fizettem@atlatszo.hu), ha szeretnél ebben részt venni.)

További érdekességek itthonról és külföldről:

Két nagyon jó Transparency jelentés látott napvilágot. Az egyik világ 40 országára kiterjedő riport azt vizsgálja, hogy a világgazdaság legfontosabb exportőr országai mennyiben tartják be a hivatalos személyek megvesztegetésének tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt. Az anyag Magyarországgal kapcsolatban is érdekes. Megtudhattuk belőle, hogy a magyar ügyészség még mindig nyomoz a Magyar Telekom balkáni korrupciós ügyei miatt, pedig azt hihettük, hogy ebben a botrányban, amelyben kezdettől fogva alig tettek odébb egy szalmaszálnál többet a hazai hatóságok, csak az amerikaik ütik még a vasat.  (A cég ugyan megegyezéssel megúszta, de a vezetők ellen tovább folyik a per.) Most a TI jelentésből tudhattuk meg, hogy itthon valami miatt újra nyithatták az aktákat. Említést kap a MOL-INA vita is. A jelentés leszögezi, hogy Magyarországnak hatékonyabban kell fellépnie a vállalatai által külföldön elkövetett vesztegetések ellen, a hatóságok magyarázattal tartoznak amiatt, hogy sem a MOL-INA-ügyben, sem a Magyar Telekom balkáni terjeszkedésének az ügyében nem sikerült tisztázni a pontos történéseket. Egyébként Magyarország valamelyest javított a teljesítményén a legutóbbi összesítés óta, kikerült a legrosszabb kategóriából. További érdekes említések Magyarországgal kapcsolatban: a Gripen-ügy (19. o.), a MÁV-Cargo eladás (20. o.) és egy meg nem nevezett vizsgálat Dániában Magyarországgal kapcsolatban (34. o.).

A másik Transparency jelentés szerint az ENSZ békefenntartó erőinek is foglalkozni kellene a korrupcióval. A szervezet blogja pedig arról elmélkedik, hogy mennyire tartják a szavukat az antikorrupciós politikával kampányoló politikusok. A válasz: nem nagyon, de az állampolgárok tehetnek ez ellen is.

Magánszemélyek vették meg a Sanomától a hányatott sorsú Nemzeti Tankönyvkiadót, amelynek privatizációja emlékezetes viharokat kavart 2005-ben, amikor Gyurcsány egykori üzletfele szerezte meg. Most az a nagy kérdés, mire játszanak az új vásárlók. Lehet, hogy arra, hogy majd jól eladják az államnak.

Új trafikmutyit vízionálnak a felszámolási piacon. Az állam egy pályázat keretében újraosztja a lapokat, a jövőben csak a nyertesek rúghatnak labdába a bíróság által elrendelt felszámolási eljárásokban. Megint jönnek a szubjektív szempontok, no meg a csókosok. Vidám novemberünk lesz.

Fizetésképtelen lett a Sólyom légitársaság. Én már régóta mondtam, hogy az egész valószínűleg sok minden másról szól, mint a repülésről. A légitársaságok –  a Malév óta tudjuk – remekül használhatók mindenfélére, ahol sok pénz eltűnhet. Egy alapos vizsgálatot azért lehet, hogy indítanék, de persze ügyész (se) vagyok.

Érdekes eszközökkel terjeszkedik egy magánklinika Budán önkormányzati segítséggel – a közterületek és utcák sem jelentenek akadályt.

Havi nettó 70 ezer forintért állt az igazságügyi miniszter rendelkezésére a minisztérium KIMI nevű kabalafigurája. A Blikk számításai szerint egyébként ez valóban csak aprópénz, hiszen az igazságügyi tárca egyébként a minisztériumok között a második legnagyobb összeget költheti idén reklámra, kampányra. A kormányhonlapon közzétett szerződésekből kiderült: csaknem egymilliárd forintja van erre.

A korrupcióval már elég korán szembesülnek a fiatalok. A Corvinus volt diákjai szerint brutálisan korrupt az egyetem, ugyanitt rejtélyes nyomozás zajlik, állítólag a tankönyvkiadónál nincsenek rendben a pénzügyek. Gödöllőről is vicces hírek érkeztek arról, hogy mennyit kaszálnak pontosan az egyetem vezetői.

Jogerősen másfél évet kapott a volt erzsébetvárosi polgármester, akit milliárdos nagyságrendű ingatlanpanamával, korrupcióval vádoltak. Egészen olcsón megúszta, főleg, hogy ennél többet ült már előzetesben. Mivel mindenki fellebbezett, aki tudott, a per a Kúrián folytatódik.

Több színikritika is megjelent a Krétakör színház Korrupció címet viselő eléggé hájpolt előadásáról. Van egy nagyon lesújtó, egy semleges és egy inkább pozitív (utóbbi kettő egy cikkben). Az  Átlátszó pedig arról ír, hogy a valóság mindig túltesz a fikción.

Politika, oligarchák és a korrupció:

Hiába kérte a szervezett bűnözés elleni ügyészség Romániában a gazdasági miniszter mentelmi jogának megvonását, a Szenátus elutasította a kérést, a miniszter pedig lemondott. Kicsit bonyolult az ügy, itt van egy talán bővebb összefoglaló.

Egy francia bíróság ejtette a a törvénytelen kampányfinanszírozásról szóló vádat a volt köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy ellen, aki számára ezzel megnyílt az út, hogy 2017-ben újra induljon a címért. Ugyanitt antikorrupciós aktivisták nyomoznak a politikusok külföldön elrejtett vagyona után.

Sötét ügyek miatt elítélték a korábbi görög védelmi minisztert, aki kb. 74 millió dollárt kaszált vesztegetési ügyleteken (egy része persze a pártnak ment.) Egy korábbi észt pártvezér pénzmosással vádolta meg egyik egykori képviselőtársát. Egy szicíliai város polgármestere mezítláb küzd a korrupció ellen.

Kínában kirúgtak egy hivatalnokot, miután kiderült 260 ezer dollárból rendezett háromnapos lagzit a fiának.

Alig 110 emberé az orosz magánvagyon egyharmada. A szép a jelentésben, hogy egy svájci bank összesítése ez, amely persze pontosan tudhatja, hiszen segített is a vagyon külföldre menekítésében. Elnökök, oligarchák és a hamuzsír is a viták középpontjában Fehéroroszország és Oroszország között.

A nyugati fegyvercégek összesen 75 milliárd dolláros értékű szerződéseket kötöttek, amelyeknek csak a fegyverüzletek olajozása volt a célja. Az EU csalásellenes hivatala, az OLAF szakértői 2,2 milliárd dollárra becsülik azt a kárt, amit a közbeszerzéseken tapasztalható korrupció okozott nyolc tagállamban.

Foci és korrupció: A Guardian szépen bemutatta, hogy lényegében rabszolgák építik a katari focivébé stadionjait, de a FIFA vezetőit ez nem zavarja. Nem értenek a rabszolgákhoz, csak a focihoz. Bővebb olvasnivaló a FIFA különöző ügyeiről itt.

Összesen 11 milliárd dollár bírságot kell kifizetnie a JP Morgan nevű amerikai óriásbanknak, és hasonló összegeket perkáltak le a többiek is. A cikkben elég alaposan összeszedték, hogy milyen visszaélések miatt.

Mong Attila

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom