Bezárás
Egyéb

A legszegényebbek pénzéből is jut offshore hátterű cégeknek

Offshore hátterű cégekkel is szerződött a 2014-es költségvetés szerint nyolcmilliárd forintos keret elköltéséért felelős Türr István Képző és Kutató Intézet, pedig az Alaptörvény értelmében tisztázatlan tulajdonosi hátterű cégek elvileg nem részesülhetnek közpénzből.

tkki.jpg

15 millió forint értékben szerződött két offshore hátterű céggel a Türr István Képző és Kutató Intézet Képzési Intézet (TKKI), ráadásul olyan uniós finanszírozású programok keretéből, amelyeket a legszegényebb társadalmi csoportok megsegítésére indítottak. (A TKKI  valósítja meg a közmunkaprogramok egy részét, többek között a sokak szerint megalázóan  egyszerű tankönyveket használó téli képzést is.)

Az egyik szerződést a leghátrányosabb helyzetű csoportok képzését, fejlesztését célzó, 3,2 milliárd forintos keretből megvalósított TÁMOP-projekt kompetencia felméréseinek feldolgozására kötötte a TKKI. A 9,5 millió forintos feladattal a Pegazus Unio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t bízták meg. A 2008-ban alapított, tököli székhelyű cég tulajdonosa a Pegazus Group Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, ennek a cégnek a tulajdonosa viszont a Glavis Holding Co. Seychelles-szigeteki offshore cég.

A Pegazus Group egy másik leánycége (a Gran Creator Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) ugyanarra a budapesti, XX. kerületi címre van bejegyezve, ahová a TKKI másik offshore-gyanús megbízottja, a Westbook Kft. Utóbbi cég 4,5 millió forintos megbízást kapott a TKKI-tól kompetencia felmérések elvégzésére, eredmények feldolgozására és kiértékelésére a 4,6 milliárdos keretösszegű, uniós finanszírozású, úgynevezett telepprogram keretében.

A Westbook Kft. tulajdonosa a Bukinist Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, e mögött pedig az USA Delaware államában bejegyzett Bouquiniste Co. áll. Delaware állam az offshore cégalapítás egyik legkedveltebb helyszíne, az itt bejegyzett vállakozások helyi adót sem fizetnek amennyiben nem folytatnak tevékenységet az Egyesült Államok területén belül, és itt nem tartják nyilván a cégvezetők és a tulajdonosok adatait sem.

A TKKI weboldalán a megkeresésünket követően közzétették a szervezet 2013-as évre vonatkozó, 5 millió forint feletti szerződéseinek listáját: ebből kiderült, hogy még egy, 13,9 millió forint értékű (havi több, mint 4 millió forint összegű, három hónapra szóló) szakértői megbízást kapott az egyik fent említett offshore hátterű cég vezetője, Vasas Zoltán Gergely családjának a cége, a Laude Magyarország Kft. Vasas egyébként további offshore – Seychelles-szigeteki és panamai – hátterű cégek ügyvezetőjeként is szerepel a céginformációs rendszerben.

Bár a kormányzati kommunikáció folyamatosan azt ígéri, hogy „nullára szorítja le a korrupció kockázatát”, mi találtunk kiskaput a rendszerben. Ugyanis mint Csepreghy Nándor, a fejlesztési programokért felelős helyettes államtkitkár érdeklődésünkre elmondta, az NFÜ-s pályázatok kapcsán tavaly elindított szigorított, utólagos adatszolgáltatásra csak az uniós pénzekre pályázó cégeket kötelezik, míg a pályázó állami vagy önkormányzati szervezetek ez alól a kötelezettség alól mentesülnek. Csepreghy szerint  az utóbbiaknak ugyanis kötelessége lenne ellenőrizni és garantálni az alvállalkozóik átláthatóságát. Ha mégis átláthatatlan tulajdonosi hátterű alvállalkozót bíz meg egy állami vagy önkormányzati szervezet, mint ahogy a TKKI tette a fenti esetekben, erre talán sosem derül fény.

Az NFÜ pályázatainak vizsgálata során – az államháztartási törvényben megfogalmazott átláthatósági követelményekkel összhangban – csak azok a cégek minősülnek átláthatatlannak, amelyekben 25 százaléknál nagyobb az ismertelen tulajdonos tulajdoni része vagy befolyása.

Az átláthatóságról  nyilatkozó cégek, civil szervezetek által feltüntetett adatok egy része azonban nem ellenőrizhető egyszerűen, mivel a jelenlegi törvényi szabályozás Magyarországon nem írja elő a tényleges tulajdonosi háttér bejelentését a cégbíróságon – nyilatkozta egy szakjogász Átlátszónak. Többféle lehetőség, szóbeli vagy akár írott megállapodások léteznek arra, hogy a cégbírósági dokumentumokban feltüntetett 25 százalékos, vagy annál kisebb tulajdonosi arány valójában ennél nagyobb befolyást takarjon.

Horn Gabriella

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom