Bezárás
Egyéb

Átláthatóság: az USA rosszabbul teljesít

Barack Obama csak beszél az átláthatóságról, valójában nem a nyilvánosságot akarja tájékoztatni, hanem az eltitkolható információk körét igyekszik tágítani. Az átláthatóság hete alkalmából az AP hírügynökség közzétett egy elemzést 99 szövetségi hivatal közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatos munkájáról. Az elmúlt hat évhez képest az Obama-kormányzat 2013-ban teljesített a legrosszabbul átláthatóságból.12407411143_190457a4ba_z.jpg

2009-ben még arról volt szó, hogy az átláthatóság növeli az elszámoltathatóságot, és lehetővé teszi, hogy az állampolgárok tudják, mit csinál a kormány. Ekkor Obama ígéretet tett arra, hogy az információk minél gyorsabb közzétételét lehetővé tevő törvényeket hoz majd.

Trevor Timm, a Sajtószabadság Alapítvány (FPF) vezetője szerint azonban hiába kommunikálta Obama azt 2009-ben, hogy ő az információszabadság védőszentje lesz, az olyan érdekes húzásai, mint közzétenni a fehér házi látogatók neveit 2009 szeptemberétől, korábbról viszont nem, kétségbe vonják tettei őszinteségét.

A Politico felhívta a figyelmet arra, hogy egyébként a Fehér Ház ezt sem az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva, hanem „önkéntesen” teszi közzé. 2014 januárjától külön kérésre 2009 előtti dátumokról is lehet információt kérni, korábban viszont ezt még pereskedés révén is igyekeztek megakadályozni.

 

Felemásan végződött az a próbálkozásunk, hogy megtudjuk, kik jelentek meg látogatás vagy megbeszélés céljából 2013 márciusában a különféle minisztériumokban. Voltak, akik arra hivatkoztak, hogy titkosak az adatok, de voltak olyanok is, akik készségesen elárulták a látogatók nevét. Van, aki titkolja, van, aki nem: itt a minisztériumi látogatók listája

 

A 2008-as 47 395-ről 2009-ben 70 779-re nőtt az olyan adatigénylések száma, amelyeket azzal utasítottak el a megkérdezett amerikai kormányzati szervek, hogy döntéshozatali folyamatban használt információra kérdeznek rá. Hasonlóan érvelt egyébként Magyarországon a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az EoN földgázcégeinek megvásárlása ügyében. Az atlatszo.hu egy évig pereskedett, hogy megszerezze a döntés-előkészítő jellegre hivatkozva visszatartott dokumentumokat.

2013-ban 8 százalékkal, 704 394-re nőtt az adatigénylések száma az Egyesült Államokban, ebből 678 391-re válaszoltak valamit, az esetek 36 százalékában ez vagy megtagadást, vagy nagymértékben kitakart dokumentumokat jelentett. Olyasmit, mint ez itt.

redacted.jpeg

Az AP idei összefoglalójában kitért arra is, hogy a NSA-botrány miatt megnőtt a megfigyelési programokat érintő adatkérések száma is. 2013-ban 57 százalékkal többször utasítottak vissza adatigényléseket nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Magyarországon a kémszotfverek használatáról való kérdezősködés elutasítása nemzetbiztonsági okokból így néz ki:

denied.jpeg

Amerikában egy adatigénylésekre adott válaszra 2 naptól egészen akár 2 évig is várhattak az állampolgárok. Magyarországon a törvényben előírt határidő 15 nap.

***

Ha kérdezni szeretnél magyarországi, közpénzből gazdálkodó szervezettől, látogass el a KiMitTudra, ahol segítünk neked a levél megfogalmazásában és elküldésében!

Illusztráció: Nicktorius, CC BY-SA 2.0

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom