Bezárás
Egyéb

A korrupció olajozza a rendszert: problémás az állami cégek átláthatósága

Van még hova fejlődniük az átláthatóságot illetően a magyar állami vállalatok honlapjainak – ez derült ki egy friss tanulmányból. A cégek hozzáállása és a rendszerről alkotott képe között jelentős különbségek vannak. Az átláthatóságot elősegítő eszközök kevés helyen lelhetők fel, a törvényben előírt eszközökön kívül mást nem nagyon használnak. Már ha egyáltalán betartják a törvényi előírásokat.

*****

A Transparency International Magyarország (TI) 2013-ban nagyszabású projektet indított a Magyarországon működő, állami tulajdonú vállalatok transzparens működésének elősegítésére. Egy korábbi, 2011-es konferencia alkalmával kiderült, hogy az állami és önkormányzati cégek maguk is fontosnak tartják a transzparens működést és a közpénzek hatékony felhasználását, de nincs egységes közzétételi gyakorlat, inkább csak igyekeznek megfelelni a jogszabályoknak. Nincsenek belső képzések, a szemléletváltást célzó programok, nincsenek a jogszabályi környezethez igazodó ajánlások, hatékony monitoring és ellenőrző rendszer. Ezen kívül az is hangsúlyt kapott, hogy a nagyszámú közérdekű adatigénylés miatt kapacitási és hatékonysági kérdések merülnek fel a vállalatoknál.

Ezekből a tapasztalatokból kiindulva a Korrupciókutató Központ Budapest munkatársai a TI megbízásából egy kutatást végeztek, amelynek során elsőként Belgium, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Kanada, valamint a régióban Csehország, Lengyelország és Szlovákia egyes, állami tulajdonú (vasút, posta), illetve tőzsdén megjelenő cégeinek (pl. Michelin, Renault, BMW) honlapját vizsgálták meg. A vizsgálat során megállapították, hogy a formális szabályok miatt a szervezetre vonatkozó szabályok megtalálhatók a honlapokon az állami cégeknél, mégis a magántulajdonú tőzsdei cégeknél nagyobb a hajlandóság az átláthatóságra és az integritásra. Antikorrupciós fellépésre vonatkozó etikai kódexek is megjelennek a tőzsdei cégek honlapján, ugyanakkor a menedzsment javadalmazására (fizetés, prémium) vonatkozó információk nem.

Jó példa lehet a magyar állami vállalatok számára a lengyel posta és az államvasutak honlapja, ahol megtalálhatók az éves beszámolók legalább öt évre visszamenőleg, az igazgatósági tagok neve, önéletrajza, a felügyelőbizottságok névsora, a beszerzések, közbeszerzések adatai, jogszabályi keretek – átlátható formában. Magyarországon ezzel szemben a vizsgált állami vállalatok többsége még a transzparencia minimális követelményeinek sem felel meg, vagyis megsérti az információs szabadságról szóló és a közbeszerzési törvényt. A pénzügyi és szállítmányozási cégek honlapjai átláthatóbbak, mint a mezőgazdasági és közszolgáltató vállalatoké, így az előbbi szektorra inkább a törvénytisztelő, az utóbbira inkább a törvényszegő magatartás jellemző, és a nagyobb cégek jobban törekszenek az átláthatóságra, mint a kisebbek.

A kutatás készítői interjúkat is készítettek állami vállalatok vezetőivel, már akivel sikerült. A cégvezetők ugyanis nem szívesen nyilatkoztak ebben a témában, jelentős részük elzárkózott az interjútól. Ráadásul a beszélgetésből kirajzolódó kép torzít is, mert olyanok voltak hajlandók interjút adni, akiknél a honlap is jó eredményt ért el a vizsgálat során. Az interjúk tanulsága, hogy leginkább a kifejezetten progresszív vezetésű állami vállalatoknál vannak az átláthatóságot elősegítő intézmények és eszközök, ebből a leggyakoribb a beszerzési szabályzat és a titoktartási nyilatkozat, a legritkább az etikai forródrót, vagy a külön compliance osztály.

A cégvezetők többsége szerint a transzparencia megteremtése kimerült a hatályos törvények betartásában, ezen túl nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, pedig a valóságban sokkal nagyobb mozgásterük is lehetne. A kutatók szerint nagy különbség figyelhető meg az egyes cégek transzparenciára való törekvése között, a különbségek az interjúk során is kirajzolódnak. Míg egyesek azt mondják, hogy „Ez egy feudális, nem polgári társadalom, ahol a hűség a lényeg, a magángazdaságban és az állami szektorban is”, vagy azt hogy, hogy a rendszer nem működik korrupció nélkül, mások szerint egyáltalán nincs korrupció.

A TI és a Korrupciókutató Központ munkatársainak vizsgálata alapján a magyar állami vállalatok többségét először az átláthatóság hiányából fakadó problémákkal kellene szembesíteni, ezután következhetne a törvényeknek való formális megfelelés. Ezt követné egy olyan szemléletváltás, amelynek során a transzparencia, mint érték, a vállalat életének minden részletét áthatná, ehhez azonban a felsővezetők aktív elkötelezettsége is szükséges.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom