Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

Egyéb

„Külföldi ügynökök vagyunk” – Pavel Chikov jogász, Agora Egyesület

„Külföldi ügynökök vagyunk” – ezt kell minden kiadványra, dokumentumra, sajtóközleményre és a weboldalára is kiírnia minden olyan orosz civilszervezetnek, amely a másfél évvel ezelőtt elfogadott putyini ügynöktörvény hatálya alá esik. Ehhez elég, ha közéleti tevékenységet folytat és külföldről (is) kap támogatást. 2013 tavasza óta egy sor civilszervezet – köztük környezetvédők, jogvédők és antikorrupciós szervezetek – ellen indítottak eljárást különböző orosz állami szervek, mert azok nem tettek eleget a regisztrációs kötelezettségüknek. Ráadásul idén májusban az Állami Duma elfogadott egy törvénymódosítást, mely alapján az orosz igazságügyminisztérium is az ügynök-kategóriába sorolhatja a társadalmi  szervezeteket. Az érintettek közül sokan bírósághoz fordultak, a jogi képviseletüket ellátó Agora jogvédő csoport az általuk indított húsz perből eddig tizenhatot megnyert. Vezetőjük, Pavel Chikov egy Magyarországon listázott civilszervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által rendezett konferencián nyilatkozott az Átlátszónak.

Az Agora jogvédelmet nyújt az orosz rendőrség és igazságszolgáltatás áldozatainak, ugyanakkor ön tagja Putyin elnök civileket tömörítő, emberi jogi tanácsadó testületének. Nem származik ebből konfliktus?

Az “Emberi Jogi Tanács” több szervezet képviselőiből áll, amely javaslatokat, állásfoglalásokat ad ki. Nem az a feladatunk, hogy tanácsot adjunk Putyinnak, hanem hogy bizonyos helyzetekben közös állásfoglalást adunk ki a közvélemény befolyásolására. Így közösen nagyobb hatást lehet elérni, mintha a tanácsban képviselt szervezetek egyenként adnának hangot a véleményüknek.

Az elnökre van hatásuk?

Meghallgatni meghallgat, de általában nem az általunk javasolt módon lép. De legalább lehetőségünk van arra, hogy nyilvánosan szembeálljunk az elnöki döntésekkel.

Erre mikor került sor legutóbb?

Ez elég gyakran előfordul, például amikor Putyin kiadta az ukrajnai fegyveres beavatkozást jóváhagyó elnöki közleményt, felhívtuk a közvélemény figyelmét hogy ez ellentétes az orosz alkotmánnyal. A “külföldi ügynök”-törvény elfogadásakor is kiadtunk egy közleményt, és az online szólásszabadságot korlátozó intézkedések bevezetésekor is.

A putyini ügynöktörvény kapcsán mik voltak a fő kifogásaik?

A törvény célja nyilvánvalóan a civilszervezetek, emberi jogi szervezetek ellehetetlenítése. Az érintett szervezetek közül sokan nem fogadták el a regisztrációs kötelezettséget, bírósághoz fordultak és fordulnak még most is egyre többen ezügyben. A külföldi támogatásban részesülő és közéleti tevékenységet végző szervezeteknek kötelező regisztrálniuk magukat a “külföldi ügynökök listájára”. Az oroszul is a kém szó szinonimájaként használt “külföldi ügynök” címke kötelező használata mellett ez annyit jelent, hogy e szervezeteket sokkal szigorúbban ellenőrzik: nem csak évente, hanem negyedévente le kell adniuk a beszámolóikat, a nem listázott civilszervezetektől eltérően.

Milyen egyéb retorziók érik az orosz civilszervezeteket?

Rengeteg az ellenőrzés, legalább tizenöt állami szerv: adóhivatal, igazságügyminisztérium, tűzoltóság, és így tovább, folyamatosan vizsgálja ezeket a szervezeteket, így a legaktívabbak tulajdonképpen folyamatos ellenőrzés alatt állnak, valamelyik hatóság szinte mindig vegzálja őket. A mi szervezetünk, az Agora tíz nagy ellenőrzésen esett át az elmúlt öt évben.  Egy ilyen ellenőrzés nagyon időigényes, 1-2 hónapig is eltart, különböző dokumentumokat kell bemutatni, nyilatkozatokat írni, aztán pedig bíróságra járni. Kevesebb időt tudok mások jogvédelmére fordítani, ha folyon magamat kell megvédenem.

Mennyire sikeresek a jogvédelemben a bírósági perek során?

Az ügynöklistára történt besorolásuk ellen pert indító civilszervezeteket képviselve 20 perből tizenhatot megnyertünk. Van olyan rendőr, katona, aki börtönbe került, elbocsátották a hadseregtől vagy a rendőrségtől az általunk indított per következményeként, a pert indító áldozatok pedig esetenként több millió rubeles kártérítést kaptak.

Önök védték a Pussy Riot punkzenekart is, velük mik a tapasztalataik?

Igen, ők is az ügyefeleink voltak, egyiküket a mi segítségünkkel mentették fel, a két másik tagot a tavaly meghirdetett amnesztia következményeképp. Az európai emberi jogi bíróságon is mi képviseljük az ügyüket, melyben a jövő év elején várható döntés.

Horn Gabriella

 

Megosztás