Bezárás
Egyéb

Virtuális atlasz a világ (majdnem) minden környezeti konfliktusáról

A világ legfontosabb környezeti konfliktusainak virtuális atlaszát március elején hozta nyilvánosságra a civil szervezetek, egyetemek és kutató intézetek összefogásából létrejött Ejolt (Environmental Justice Organisations, Liabilities and Trade). A könnyen használható és folyamatosan frissülő térképes adatbázisból elvileg megtudhatjuk, egy adott országban melyek a közelmúlt és jelen legfontosabb környezeti konfliktusai. Magyarország 5 esettel szerepel: ezek a pécsi hőerőmű biomassza-tüzelésű blokkja (amelyet tavaly novemberben adtak át), illetve a szintén pécsi uránbánya-projekt; a paksi atomerőmű bővítése; a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa nyomán indult kártérítési eljárás és a kajászói gazdák sikertelen földpályázata.

A három év alatt 100 kutató közreműködésével bővített adatbázis magyar vonatkozású információit Dr. Málovics György, a Szegedi Tudományegyetem docense és hallgatói gyűjtötték és rendszerezték, de az ő közreműködésük másfél éve lezárult. Az összkép egyébként máshol sem teljes, néhány hete került csak fel az utóbbi évek legjelentősebb francia afférja: a nemrég leköszönt miniszterelnök által elindított Notre-Dame des Landes reptér létesítése ellen 1972 óta folyó és egyre népszerűbb mozgalom. Olasz adat pedig egyáltalán nincs, holott pl. évek óta aktív az Alpokban egy 57 Km-es alagút fúrásával járó Lyon-Torino vasútvonal építését megakadályozni kívánók ellenállása.

Mintegy 100 opció mentén keresgélhetünk: a földrajzin kívül tematikusan vagy pl. az érintett cégek szűrőjével. Kiválaszthatjuk a legintenzívebb, olykor fizikai erőszakkal járó konfliktusokat; néhány kattintás nyomán megjelenik az összes vízkészlettel kapcsolatos mozgalom; de szűkíthetünk pl. a dátum, a feltételezett környezeti károk jellege, a szóban forgó ásványi anyag vagy termék (pl. azbeszt, élő állat vagy vágott virág), a beruházásra került összeg, a tiltakozó lakossági csoportok (pl. földművesek, halászok, vallási közösségek stb.) alapján.

Így megtudhatjuk pl. azt is, hogy a Paksra tervezett új erőműblokkok építőjének, a Roszatomnak a világ minimum négy pontján adódtak gondjai a helyiek ellenvéleményéből. Finnországban a Hanhikivi-félszigeten; Törökország első, és a lakosság ellenállása miatt 1975 óta egyelőre megépítetlen erőműve kapcsán, amelyre a kormány tender-kiírás nélkül szerződött a vállalattal. Indiában pedig két „magasfeszültségűként”, azaz a változatos békés tiltakozási formák mellett erőszakkal, sztrájkokkal, letartóztatásokkal is járó, a lakosság több csoportja részvételével zajló konfliktusban is szerepel a cég, egy újépítésű erőmű, illetve egy bővítés ügyében.

A majd 1000 rögzített esetben a legtöbb találattal szereplő (azaz legnagyobb ellenállással találkozó vagy a legjobban dokumentált) probléma a földtulajdonnal (242db) és a vízkészletekkel (142db) kapcsolatos. A leggyakrabban érintett cégek olaj- és a nemesfém-kitermeléssel foglalkoznak (Agip, Shell, Chevron; a többek között kolumbiai aranyra vadászó dél-afrikai Anglo Gold Ashanti, és a főleg nemesfémekben utazó Rio Tinto stb.), de a mezőny derekán találjuk a Coca-Colát is.

A feltételezett vagy már bizonyított környezeti károk, és a környezeti javakhoz való egyenlő hozzáférés problémája olykor más, az emberi jogok, sőt esetenként emberiesség elleni bűntettekkel is társul. A 10 témához sorolt, a hulladékok kezelésétől a vízhez való hozzáférésen át a föld- vagy infrastrukturális projektekig színes pöttyökkel jelölt gócpontok közt barangolva bolygónk egyik legfőbb és növekvő jelentőségű aktualitásával ismerkedhetünk. Az ökológiai konfliktusok állnak feltehetően az emberiség jövőjének középpontjában; a szerzők konklúziója szerint alapvető, paradigmatikus változások hiányában a következő nagy válságok bizonyosan összefüggnek majd a nyersanyagok, az élelem vagy maga az élhető, egészséges környezet szűkülő készleteinek tulajdonjogával és felhasználásával.

A projekt vezetői úgy vélik, a fogyasztás csökkentése mellett, a cégadatok kötelező nyilvánossága és a lakosság további mobilizációja, valamint ellenőrzési kompetenciája lehet az ökológiai konfliktusok enyhítésének eszköze. A dokumentált sikerek szerintük azt igazolják, hogy egy igazságosabb és fenntartható gazdaság felé az érintett közösségek növekvő részvételén és, ha szükséges, ellenállásán keresztül vezet az út.

(Dr. Málovics György, az Akut egyesület tagja, úgy tudja, jelenleg nincs magyar résztvevője a programnak. Ha valaki szeretne hozzájárulni a friss magyar adatok feltöltéséhez, az ejolt weboldalán is érdeklődhet, de Málovics is szívesen segít a kapcsolatfelvételben.)

Dobsi Viktória

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom