Bezárás
Egyéb

Mire megy a cégenkénti 5000 Ft? Talán végre megtudjuk!

2012. január 1-jétől kötelező „kamarai hozzájárulást” fizetni a gazdasági kamarák részére – mindenkinek, tagságtól függetlenül, évi 5000 forintot. Az átlátszó megpróbálta kideríteni, hogy mire megy el a pénz, de csak arrogáns elutasító választ kaptunk, így perre mentünk. Első fokon azt mondta ki a bíróság: az adatokat nyilvánosságra kell hozni.

Nem tagdíj, mégis mindenkinek be kell fizetnie egy szervezet részére: mi az? Hát a kötelező kamarai hozzájárulás! Sokan háborodtak fel az újonnan bevezetett sarcon, amiért még csak tagság sem jár cserébe; a kamarák szerint olyan szolgáltatásokat nyújtanak a díj fejében, mint a tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés. Ezenkívül kamarai nyilvántartást is vezetnek, már ha vezetettnek lehet nevezni egy hiányos és egyébként is értelmetlen rendszert. Szerettük volna megtudni, hogy az ötezresekből befolyó összeg pontosan mennyi volt (azaz hányan fizették be a hozzájárulást), és hogy mire költötte a kamara – országosan bőven több, mint 3 milliárd forintról van szó.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elutasította a kérdéseink megválaszolását, így csak azt tudtuk meg, hogy ők ugyan semmiféle közfeladatot nem látnak el, így nem is tartozik a nyilvánosságra, mit kezdenek a pénzével.

Úgy gondoltuk, az igazság legalább két okból a mi oldalunkon áll. Egyrészt a gazdasági kamarákról szóló törvény több ízben is használja a közfeladat szót, amikor a kamarák feladatait jellemzi; márpedig az Infotv. szerint az az adat, ami közfeladat ellátásával kapcsolatban keletkezett, közérdekű adat.

Másrészt az Alkotmánybíróság kimondta: „nem minden közfeladat ellátása minősül közhatalmi tevékenységnek, így nem feltétlenül követelhető meg a közhatalmi, hatósági feladatkör a közfeladat ellátásának megvalósulásához. Egyes kamarák ellátnak, más kamarák már egyre kevésbé, vagy egyáltalán nem látnak el hatósági típusú feladatot, de közfeladatot igen”.

A BKIK ezt az érvet annyival intézte el, hogy szerintük „egyértelmű […], hogy a gazdasági kamarák vonatkozásában a közfeladat kifejezés alkalmazása nem egyértelmű”. Ehelyett másik fronton támadtak: azt igyekeztek bizonyítani, hogy ők nem gazdálkodnak központi költségvetési forrásból, így nem is kell elszámolniuk a bevételeikkel a nyilvánosság előtt. Ennek érdekében számos dokumentumot csatoltak, a bíróság viszont inkább annak vizsgálatánál maradt, hogy közfeladatot lát-e el a Kamara.

Első fokú ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság azt mondta ki, hogy a gazdasági kamarák – így a BKIK is – közfeladatot látnak el, így az adatokat bizony ki kell adni. Kíváncsian várjuk, hogy megkapjuk-e a kért elszámolást, vagy a Kamara folytatja a küzdelmet másodfokon. Igaz, a BKIK szemkápráztató füzetkét is csatolt a peres iratokhoz, amelyekből tájékozódhatunk 2013. évi tevékenységükről „a kamarai hozzájárulás felhasználása tükrében”. Az anyagot ezúton is közkinccsé tesszük, hogy olvasóink maguk ítélhessék meg: elegendő információhoz jutnak-e belőle az 5000 forintjaik sorsáról, vagy inkább kevesebb képet és több számot szeretnének látni.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom