Bezárás
Egyéb

Perlik Obamát közérdekből nyilvános adatok visszatartása miatt

Bár az amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy ő a legátláthatóbban kormányzó amerikai vezető, most újabb kritika érte amiatt, hogy visszatart információkat.

Egy konzervatív jogvédő-csoport, a Cause of Action pert indított amerikai szövetségi kormányzati szervek ellen, mert szerintük minisztériumok és szövetségi kormányzati szervek egy 2009-es fehér házi memorandumra hivatkozva tagadnak meg adatigényléseket. Az elnök egyik tanácsadója által jegyzett dokumentum egy éve került napvilágra, és úgy rendelkezik, hogy semmilyen Fehér Házat érintő ügyben nem adhatnak ki adatot a hivatalok előzetes egyeztetés nélkül.

A Washington Times-nak név nélkül nyilatkozó, közérdekűadat-igénylések megválaszolásával foglalkozó közszolgák szerint az irányelv miatt újra át kellett nézetniük minden olyan dokumentumot, amely megemlíti a Fehér Házat, és ez lelassította a válaszolási folyamatot. Arról nem is beszélve, hogy az egyik közszolga azt nyilatkozta a lapnak, hogy sokszor direkt elküldtek dokumentumokat a Fehér Háznak, ha politikailag kényes témára kérdezett rá az adatigénylő, még akkor is, ha az ügynek semmi köze nem volt a Fehér Házhoz.

A kereset 12 szövetségi kormányzati szervet nevez meg, amelyek alkalmazták ezt az eljárást: lelassították a válaszolási folyamatot, hogy a Fehér Ház ellenőrizni tudja, milyen információkat adnak ki. A Cause of Action szerint a legnagyobb probléma, hogy a memorandum egy igen tágan értelmezhető megfogalmazást használ arra, mi az, amit felül kell vizsgáltatni Barack Obama jogászaival. A „White House equities” az eddigi adatigénylésekből úgy tűnik, hogy bármilyen, Fehér Házat érintő ügyre és kommunikációra vonatkozhat. A szervezet a kifejezés értelmezését kéri, és azzal érvel, hogy ez a kifejezés nincsen benne az információszabadság törvényben, ezért nem hivatkozhatnak rá a hivatalok a válaszolási idő meghosszabbításakor, vagy a megtagadáskor.

2013-ban a jogvédők 13 közérdekűadat-igénylést küldtek különböző szövetségi kormányzati szerveknek arról, hogy hogyan zajlik a fehér házi felülvizsgálat. 2014 márciusáig mindössze négy szervezet válaszolt, átlag 63 nap alatt. A válaszok olyan mértékben szerkesztettek voltak, hogy a felülvizsgálatokról szóló e-mailezésnek gyakran még a tárgyát is kitakarták. Képtelenség volt kideríteni, hogy hány igénylést, vagy melyik igénylést küldték felülvizsgálatra.

Ha kiderül, hogy a hivatalos szervek tényleg erre hivatkozva lassítják le a kiadási folyamatot, vagy tagadnak meg adatigényléseket, akkor akár a Kongresszus elé is kerülhet az ügy. A memorandum szerint ugyanis ezzel a módszerrel még a Kongresszustól érkező adatigényléseket is lelassíthatják a hivatalos szervek – ez pedig súlyosan sérti az átláhatóságot az Egyesült Államokban.

***

Ha kérdezni szeretnél magyarországi, közpénzből gazdálkodó szervezettől,
látogass el a KiMitTudra, ahol segítünk neked a levél megfogalmazásában és elküldésében!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom