Bezárás
Egyéb

Rutinszerűen titkolózó önkormányzatok, magas korrupciós kockázattal – itt az átláthatatlansági lista!

„A magyar városok önkormányzataira pár kivételtől eltekintve inkább az átláthatatlanság, az elzárkózás, az információk eltitkolása, mint a nyitottság, az elszámoltathatóság jellemző” – írja a Korrupciókutató Központ Budapest, mely 368 magyar önkormányzat honlapjának információközlési gyakorlatát vizsgálta az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az állampolgárok tájékoztatásának szempontjaiból. A kutatók szerint a törvénytelen titkolózás felveti a korrupció gyanúját és rombolja a közbizalmat.

A Corruption Research Center Budapest (CRCB) második alkalommal vizsgálta hazai önkormányzatok honlapjait: 2013-as jelentésük 23 budapesti kerület, 23 megyei jogú és 322 egyéb város honlapjának vizsgálata alapján jelent meg augusztus elején. A tanulmányban nem csak aggasztó eredményeket, hanem egy toplistát is az olvasó elé tártak a kutatók, nyitottság és törvénytisztelet alapján rangsorolja a városokat.

Hogyan várhatnánk el a vállalkozásoktól, a lakosságtól törvénykövető magatartást, ha maguk az állami intézmények mutatják fel a törvényszegő magatartás példáit? – teszik fel a kérdést a szerzők, akik azt vették észre, hogy a közbeszerzési, az információszabadsággal kapcsolatos és az üvegzseb-torvények betartásának terén – bár javuló tendencia látható – nagyon nagy hiányosságok vannak a városainknál.

Itt vannak például a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei. Nem egy könnyű esti olvasmány, nem jellemző, hogy vacsora után ezt csapná ki Átlagpolgár Úr a monitorra. Mégis kötelező ezeket feltölteni, hiszen ha valaki tudni akarja, mit csinálnak a köz általa fizetett szolgái, amikor összejönnek, ebből kihámozhatja. Ehhez képest a városok honlapjainak mindössze a 71.7%-n található meg képviselő-testületi ülésen készült jegyzőkönyv. Ezek feltöltésében egyébként a budapesti kerületek járnak élen.

crcb-2-1

De nem csak az ülések jegyzőkönyveit, azok napirendjét is kötelező nyilvánossá tenni, hiszen az érdeklődő állampolgár ez alapján tudhatja meg, hogy választott önkormányzata mondjuk egy parkolóházat akar építeni a környék legjobb játszótere helyére.

Az ülések napirendjeit azonban csupán a honlapok 10.9%-án találtak meg a kutatók, tehát a vizsgált önkormányzatok 80.1%-a törvényt sért. Legrosszabbul a budapesti kerületek tájékoztatják a lakosságot, talán itt szeretnék a legkevésbé, hogy a szavazók esetleg bemenjenek az ülésre és elmondják, hogy helló.

crcb-2-6

A választópolgárt persze az is érdekelheti, hogy mi történik az egyes önkormányzati bizottságok ülésein is – egy vagyongazdálkodási, pénzügyi vagy közbeszerzési bizottság ugyanis nagyon fontos dolgokról dönthet.

Bizottsági jegyzőkönyvek feltöltésére viszont nincs törvényi szabályozás, így hát nem is serénykednek e téren a honlapszerkesztők: az oldalak 16,6%-a rendelkezik legalább egy bizottsági jegyzőkönyvvel, állapítja meg a kutatás. Bizottsági napirendeket pedig csak 4.6%-ban töltöttek fel előzetesen.

A közbeszerzésekről is titkolóznak

Míg kevésbé valószínű, hogy a magyar városok és budapesti kerületek kevesebb, mint felénél történt volna az elmúlt években közbeszerzés, mégis csak 47.6%-nál lehet legalább egy erre vonatkozó dokumentumot megtalálni, pedig ezeket is kötelező lenne közzétenni. A 368 vizsgált honlapból 175 tüntetett fel legalább egy közbeszerzési dokumentumot, közülük a budapesti kerületek teljesítettek legjobban.

crcb-2-7

A kutatás készítői kiemelik, hogy „a közbeszerzési törvényben foglalt kötelezettségeiknek a magyar városok önkormányzatai szinte egyáltalán nem tettek eleget a törvény 2013. évi módosítása előtt” majd hozzáteszik, hogy „a 368 város honlapjának csak 26,6%-ában érhető el legalább egy darab közbeszerzési szerződés teljesítésére vonatkozó dokumentum. A többi város törvényszegő e tekintetben.”

crcb-2-9

A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati dokumentumok nyilvánosságra kerülésének terén sem valami rózsás a helyzet: ilyet mindössze 13,6% tett fel a honlapjára, ezek jellemzően budapesti kerületek.

Azt sem a jó szándék dönti el, hogy az éves közbeszerzési tervek, azok módosításai és statisztikai összegzései felkerülnek-e az önkormányzatok honlapjaira. Ezzel szemben a városok 75,3% szerepeltetett honlapján legalább egy közbeszerzési tervet, amíg a statisztikai összegzés az önkormányzatok csak 38,9%-ánál volt elérhető, írják. „Ezek tekintetében tehát az önkormányzatok mintegy negyede, illetve 60%-a szegte meg az idevonatkozó törvényt.”

A szerzők kiemelik, hogy bár 2010-től egyre több közbeszerzési terv került fel az önkormányzati honlapokra, 2013-ban enyhén visszafordult ez a tendencia. Tavaly egyébként az összes fővárosi kerület feltette éves közbeszerzési tervét, míg a megyei jogú várok honlapjának 81%-ánál, az egyéb városoknak pedig 62,1%-ánál szerepelt ugyanez.

crcb-2-15

A közbeszerzések statisztikai összegzéseivel kapcsolatban is hiányosságok tapasztalhatóak, ezek tekintetében a megfigyelt önkormányzatok 4/5-e jár el törvénysértő módon, állapították meg.

Homályos üvegzsebek

Bár az üvegzseb-törvény – ahogy az elemzés fogalmaz – nem teszi egyértelművé, hogy a minimum nettó ötmillió forint értékű üzleti szerződéseket egyesével, vagy összefoglalva kell közzétenni, a CRCB kutatói szerint az önkormányzatok az egyszerűbb megoldásra se nagyon pörögtek még rá. A tanulmány szerint az önkormányzatok 35%-a az előírások ellenére sem tette közzé üzleti szerződéseit.

Ezek után már biztos nem meglepő, hogy még az ajánlati felhívások is csupán a városok 43%-ának honlapján voltak fent, pedig ez biztosítaná az egyértelmű és tiszta versenyfeltételeket a vállalkozások és az átláthatóságot az állampolgárok számára.

Az viszont már-már jó hírnek mondható, hogy az EU-s források felhasználásával megvalósuló fejlesztések leírása a honlapok 88,9%-án megtalálható. Ezeket az összes megyei jogú város közzétette, a kerületek esetében 95,7%, az egyéb városoknál pedig 87,9% az arány.

A vizsgálat az önkormányzati honlapok áttekinthetőségét is érintette. Ma már nem igazán gondolnánk, hogy létezhet olyan hivatalos oldal, aminek még keresője sincs, pedig ez az oldalak több mint negyedére, 26,7%-ára igaz. A jó mélyre eldugott dokumentumok megtalálását segíthetné az oldaltérképek feltüntetése is, ezt azonban csak a honlapok 34,8%-a biztosítja. Fun fact, hogy idegen nyelven is csupán a hivatali honlapok 33,4%-a érhető el és ebben a megyei jogú városok vezetnek, míg a budapesti kerületeknek csupán 13%-a rendelkezik ilyen fícsörrel.

Az elsők és az utolsók

A CRCB kutatói két toplistát is felállítottak. Az egyik a Magyar Önkormányzatok Nyitottság Indexe, (röviden MANYI), a másik pedig az Önkormányzati Törvénytisztelet Index (ez meg az ÖNTI). Mindkettő 0 és 1 között, megadott kérdések alapján pontozza az önkormányzatokat, a skálán természetesen a 0-hoz közelebb eső érték a legrosszabb, az 1-hez meg a jók közelítenek.

Érdekes, hogy a MANYI átlaga a skála felénél is alacsonyabb értékű: pontosan 0,44; és míg a budapesti kerületek 0,57-es átlagot hoztak, addig a megyei jogú városok között 0,64-nél van a közép, az egyéb városok pedig csupán 0,42-es átlaggal rendelkeznek.

A nyitottság skálán sorrendben Sopron, Pilisvörösvár, Békéscsaba, Kecskemét és Szeged alkotják a TOP 5-öt, míg a legrosszabbak – és ezzel a legmagasabb korrupciós kockázattal rendelkező városok – Rácalmás, Soltvadkert, Várpalota, Abaújszántó és Üllő.

Talán érdemes hozzátenni, hogy a legjobb – 1-es – MANYI értéket egyik város sem éri el, míg az utolsó kettő egyaránt 0-ás pontszámot kapott. Itt kell megjegyeznünk, hogy Üllő esetében mi már találtunk adatokat a város honlapján, de Abaújszántóé tényleg üres.

Törvénytisztelet terén viszont már vannak olyan önkormányzatok, melyek maximális pontszámot kaptak, ők a következők: Budapest 23. kerülete, Kaba, Mezőberény, Pilisvörösvár, Sopron és Zalaegerszeg. Itt is vannak azonban egyáltalán nem törvénytisztelőnek elkönyvelt települések: Abaújszántó, Várpalota, Létavértes, Üllő és Rácalmás kapott 0 pontot, de nem sokkal jobb náluk Budakeszi és Gyöngyöspata sem.

Egyébként meg mindegy, kik kerültek 1-1 tizedpontszámmal a CRCB toplistájának végére, a kutatás megállapítása szerint a magyar önkormányzatok honlapjainsk túlnyomó többsége törvényszegően működik, a választópolgárok – ha akarnak – alig tudnak ezekről tájékozódni.

Halász Áron 

A kutatás teljes szövege elérhető ezen a linken, táblázatokat pedig emitt lehet böngészni. Aki a közbeszerzések további átláthatatlanságáról szeretne olvasni, kattintson a CRCB vezetőjével készített interjúnk linkjére, ami ez.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom