Bezárás
Egyéb

2014 a jó közmunkásemberek éve volt

A közmunka sikerágazat a kormány szerint. Melyik kormány szerint? – tehetnénk fel a kérdést. Mert a napjainkra legendák homályába vesző ’90-es évek szoclib hatalma ugyancsak a közmunkát dicsérte. Egyik illusztris képviselőjük egyenesen azzal büszkélkedett, hogy a Fidesz tőlük leste el, milyen is a jó közmunkásember. Kitől származik ez a – ma már jókora öngólnak számító – dicsekvés? Olvasson tovább, megtudja.

A közmunkáról, illetve annak rendszeréről sok jót e portálon nem írtunk az idén. Becker András riportja, amit e sorok írója egy munkaügyi szakportálon gondolt tovább, finoman szólva sem eme intézmény propagandisztikus dicsőítése. Idézet a kolléga cikkének „A közfoglalkoztatás mint a választási harc fegyvere” alcímű fejezetéből:

A közfoglalkoztatottak többségének a helyi önkormányzat a munkaadója, a közmunkás számára pedig az az elsődleges cél, hogy minél hosszabb ideig és minél gyakrabban legyen közmunkán. Ez pedig – közvetve vagy közvetlenül – az esetek döntő többségében a polgármester döntésén múlik. Így a szociális juttatások többsége felett lényegében diszkrecionális jogkörrel rendelkező polgármesterek hatalma és a településen élő szegények (a „munkaerőpiac peremén lévők”) kiszolgáltatottsága mára premodern függőségi viszonyrendszert hozott létre a kistelepülések jelentős részén.”

A közmunka nagyjából tényleg az, aminek látszik. Az érdemi piaci munkahelyteremtés helyetti pótcselekvésnek, statisztikaretusáló látszatfoglalkoztatásnak, a kiszolgáltatott emberek választási mozgósítás célját is szolgáló zsarolásának. Érdemes a fentebb linkelt két írást végigolvasni. De azt semmiképp ne gondoljuk, hogy ez valamilyen Fidesz által ránk szabadított csapás. Akik mégis így vélnék, azoknak érdemes Schmuck Andort olvasni. Aki a Horn-kormány idején Kiss Péter, a nemrég elhunyt szocialista politikus, akkori munkaügyi miniszter bizalmas munkatársa volt.

Miniszterségének egyik kiemelkedő eredménye volt a Közmunka Tanács felállítása, amely a munkanélküliek foglalkoztatását mozdította elő. Többször is ellátogattunk ilyen közmunka-építkezésekre. Szerintem jó kezdeményezés volt, hibának tartottam, hogy ’98 után a Fidesz vezette koalíció szétverte ezt az intézményt, bár mostanra belátták tévedésüket, és igyekeznek újra feleleveníteni ezt az ötletet.” – írja a hajdani főnökéről. (Bal-eseteim. (Első csapás) EPS Trade Kft. Budapest, 2001. 128.o.)

Még árulkodóbb, amikor Schmuck bemutatja egy közmunkában elvégzett erdőtelepítés kormányfői megtekintésének kulisszatitkait. Ez a telepítés ugyanis nem volt túl látványos, a facsemeték – meglehetősen zsengék lévén – alig látszottak ki a földből. Hogy fog ez mutatni a tévében? – ez izgatta a szervezőket.

Két hetet vett el az életünkből a kormányfői vizit előkészítése, de Patyomkin is megirigyelte volna azt a látványtervezést, ami végül is kikerült a lázas szervezőmunkából. Horn Gyula látogatásakor minden rendben volt, erdőszerű körülményeket sikerült teremteni. A fatelepítő munkások annyira megilletődtek a nagy felhajtástól, hogy amikor a kormányfő a keresetük felől érdeklődött, zavarukban havi 50 ezret mondtak, pedig csak 20 ezret kerestek. Horn Gyula is érezte, hogy hazudtak, de nem akarta további kérdezősködéssel fokozni a zavarukat.” (Uo. 129. o.)

Fenti szövegrészekből egyértelművé válik: a közmunka a szoclib kétharmad idején is nagyjából ugyanazt szolgálta, mint a Fidesz-kétharmad alatt. Patyomkin-melóra összecsődített brigádokat, akiknek szorgos ténykedésével lehet dicsekedni, illetve jól mutat a miniszterelnöki vizitek idején a közszolgálati híradóban. A ’90-es években fizetett húszezer forintnyi közmunkás-bérből ugyanúgy nem lehetett megélni, mint jelenleg az ötvenezresből. S persze már akkor is idióta látványprojektekre szórták el a pénzt, a jelentős részben roma származású közmunkások piacképes szakmára való tömeges átképzése helyett.

Így büntet a polgármester: kirúgták a választási járdát építő közmunkásokat from atlatszo.hu on Vimeo.

A közmunka legfeljebb papíron teremt új munkahelyet, valójában inkább az olyan speciális területek rovására terjeszkedhet, mint a diákmunka vagy a rabmunka. E két szektor ugyanis a képzettséget, végzettséget nem igénylő, illetve betanított és/vagy szezonális munkákat (gyümölcsszedés, zöldségszüret, faültetés, ládapakolás, csomagolás, borítékolás, strand-és parktakarítás, hulladékgyűjtés, futószalagos meló, stb.) jelentős részben lefedi. Iskolaéveiben e poszt szerzőjének is bőven volt része egyikben-másikban. A közmunka jelentős előnye viszont a rab-, illetve diákmunkával szemben az éhbér-jelleg miatti olcsósága. A rabmunka költsége a munkaerő őrzése, felügyelete miatt nyilván magasabb. Egy középosztálybeli (de a közmunkásoknál mindenképp jobb státuszú) diák meg nem fog dolgozni olyan összegért, amennyi hallatán már egy gettólakó is húzza a száját. Nyilvánvaló, hogy a közmunka zsákutca, a kiút a képzésben lenne.

De miért is volna érdeke a politikának a „közmunkásemberek” kiokosítása, fejlesztése? Mikor így sok százezer kiszolgáltatott, iskolázatlan, az államtól, önkormányzattól függő, (tehát egzisztenciálisan zsarolható) ember voksa fölött rendelkezhetnek. A nyomorgó faluszéli romák szavazatának bagóért történő megvétele, az alamizsnáért dolgoztatott emberek kampánycélú etetése, itatása, buszoztatása nem Orbán Viktor pártjának találmánya. A levitézlett szoclib figurák közmunkán történő felháborodása pedig nagyjából annyira hiteles, mint az Éhségmeneten vonuló Simon Gábor. Nyilván fáj nekik, hogy immár nem ők szervezik a közmunkát, nem ők buszoztatnak, a Xénia-láz helyett pedig Hoffmann Rózsa és Kerényi Imre neveli az ifjúságot. Hát, ilyen ez a filmszakma, elvtársak.

Papp László Tamás

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom