Bezárás
Egyéb

Összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeztek az energiahatóság vezetője ellen

November 21-én írtuk meg, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke, Dorkota Lajos a tavaly július 1-i kinevezése után is megtartotta pártfunkcióját. A Fidesz dunaújvárosi választókerületi elnöke maradt. Ebbéli minőségében részt vett például a város polgármestere, a korábban parlamenti Fidesz-képviselőként is tevékenykedő Cserna Gábor újrajelölésében. Holott számára nemcsak a párttisztség viselését, de a pártpolitikai tevékenységet is megtiltja a Fidesz-kétharmad által megszavazott jogszabály. Az ellenzék tiltakozik és vizsgálatot követel.

Novemberi írásunk után először a Párbeszéd Magyarországért (PM), illetve annak helyi politikusa adott ki az ügyben sajtóközleményt. Majd az LMP társelnöke és parlamenti képviselője, Szél Bernadett fordult az ügyben a Dorkotát kinevező miniszterelnökhöz.

Az LMP levélben hívja fel Orbán Viktor miniszterelnök figyelmét arra, hogy az energiahivatal vezetője közszolgálati vezetőként semmilyen párttisztséget nem vállalhatna” – fejtette ki Szél Bernadett. Aki „abban reménykedik, hogy levelük hatására összeférhetetlenségi eljárás indul Dorkota Lajos ellen, aki ennek végén kormánypárti szerepét megtartva inkább a hivatal vezetéséről mond majd le. Szél Bernadett szerint az energiahivatal elnökének kiválasztása és munkája jó példa arra, hogy a Fidesz-kormány miként “telepedett rá” független intézményekre. Dorkota Lajos ugyanis korábban a Fidesz önkormányzati és országgyűlési képviselője is volt, az energiahivatalba lépése után pedig nem tett semmit a korrupciógyanús ügyek megakadályozására, emellett “végignézte”, hogy a kormány miként “küldi padlóra” a megújuló energiaforrásokat.”

A dologról – több más orgánum mellett – a Fidesz iránti túlzott kritikussággal aligha vádolható közmédia is hírt adott. A Fidesz már a régebbi jelölések és kinevezések esetén sem volt mondható visszafogottnak vagy önkorlátozónak.

Legfőbb ügyésznek 2000-ben és 2010-ben is a kilencvenes évek első felében a Fidesz-frakció jogi szakértőjeként, a párt Mandátumvizsgáló Bizottságának elnökeként (és 1994-ben képviselőjelöltjeként) is működő, 1995-ig Fidesz-tag Polt Pétert jelölte.

A médiahatóság vezetőjének a párt korábbi szakpolitikusát és képviselőjét, az időközben elhunyt Szalai Annamáriát tették meg.

Az Állami Számvevőszék élére az ugyancsak Fidesz-politikus Domokos László került.

Az Országos Bírósági Hivatal irányítója Szájer József EP-képviselő felesége, Handó Tünde lett.

Jegybankelnöknek a korábbi Fidesz-képviselő és miniszter Matolcsy Györgyöt választották. (Matolcsy elődje, Simor András idején még előfordult, hogy az MNB elnöke konfliktust vállalt a kormánnyal. A Gyurcsány által jelölt Simor szembement kinevezőjével. Matolcsyval ilyen eddig nem fordult elő.)

A Gazdasági Versenyhivatal elnökének tisztségére egy olyan ügyvédet találtak, aki azelőtt a Schmidt Mária egykori miniszterelnöki főtanácsadó és lánya érdekeltségébe tartozó vagyonkezelő cégnek a felügyelő-bizottsági tagja volt. S akinek a hivatal weboldalán közzétett önéletrajzából ez a tény nem derül ki.

Publikus önéletrajz tekintetében a NAV is elég csehül áll. A szintén a Fidesz-holdudvar vonzáskörzetéből jövő, Simicska Lajos bizalmasának tekinthető Vida Ildikó önéletrajzát nem adták ki. (Ami azért is érdekes, mert 1999-ben ugyanezen életrajz még publikus volt, a friss verzió már nem.)

A Magyar Olimpiai Bizottság élén pártkatona váltott pártkatonát 2010-ben. A Fidesz-politikusként parlamenti elnökké, majd köztársasági elnökké választott Schmitt Pál helyére Borkai Zsolt győri polgármester és akkori Fidesz-honatya került.

Folytathatnánk a sort a Fidesz-politikusokból lett alkotmánybírákkal, Balsai Istvánnal és Salamon Lászlóval.

Fővárosi közműcégeknél is vezetők lehetnek egykori pártpolitikusok: a Főtáv Zrt. élére Mitnyan György korábbi XII. kerületi polgármester, az FKF Zrt. vezetője pedig Horváth Béla, a Fidesz régebbi koalíciós partnere, az FKGP egykori politikusa van szánva a hírek szerint.

Ezek a kinevezések még védhetőek azzal az ügyvédi logikával, hogy nem elegáns ugyan, de jogszerű. Fenti személyek ugyanis legkésőbb kinevezésük időpontjában (vagy már jóval korábban) lemondtak korábbi párttisztségeikről, megszüntették esetleges céges vagy másfajta összeférhetetlenségeiket. (Handó Tünde például eleve nem is volt soha párttag.)

Dorkota Lajos viszont (aki miatt már kinevezése előtt is törvényt kellett módosítani) pártember maradt. Könnyű belátni, hogy ez miért összeférhetetlen. Képzeljük el azt a szituációt, amikor Dorkotának, (aki mellesleg helyi Fidesz-pártvezető) mint a közműcégeket is felügyelő, ellenőrző MEKH elnökének a dunaújvárosi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő hulladékkezelő cég, a DUNANETT Kft. ügyében kell döntenie.

Miközben helyi pártvezetőként a cég tulajdonosi jogait gyakorló önkormányzat vezetőjének, Cserna Gábornak az újrajelölését személyesen javasolta. (A DUNANETT ügyében a hivatal már korábban is hozott döntést.) Miként várhatja el Dorkota az energiacégektől, közművállalatoktól a törvények betartását, ha ő maga sem jár elöl jó példával?

E kérdés mindaddig aktuális lesz, amíg az összeférhetetlenség fennáll, illetve nem szankcionálják, hogy lassan másfél éve a jogszabállyal szembemenve látja el a MEKH elnöki teendőit Dorkota Lajos.

Papp László Tamás

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom