Bezárás
Egyéb

A NER legnagyobb túlélői I. – Fényi Tibor

Új sorozatot indítunk, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) legnagyobb túlélői címmel. Ami 2010-ben lezajlott, – az 1998-as Orbán-adminisztráció ars poeticáját továbbgondolva – jóval több, mint kormányváltás, s alig kevesebb, mint az 1989-es rendszerváltás. Annyi bizonyos, hogy egy új rezsim jött létre, amelynek legfőbb tulajdonsága, hogy szinte mindenhová rendszerhű pártkatonákat ültet. De mégis van egy típus, mely ama bizonyos macskához hasonlóan ebben az új felállásban is a talpára esik. Ők a most induló sorozat „hősei”.

Olyan személyeket mutatunk tehát be, akik a korábbi balliberális kormányok és/vagy kormánypártok holdudvarának beazonosítható figurái voltak. Ám ennek dacára a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is – közvetlen vagy indirekt módon – profitálni tudnak az állammal való politikai és/vagy üzleti kapcsolatból.

Másik altípusa a jövőben itt tárgyalt személyeknek, (illetve az általuk vezetett, fémjelzett cégeknek, intézményeknek): akik pályafutásukat, értékrendjüket tekintve olyannyira szemben álltak a NER legitimációját adó ideológiával, hogy karrierjük folytatódásának épp ama oldalon kéne rettentő botránykővé válnia.

S végül (de nem utolsósorban) itt vannak még az elvnélküli örök pragmatisták. Akik nem diszkriminálnak: pártsemlegesen kiszolgálják a mindenkori uralkodó pártot. Válogatásunk természetesen szubjektív, de minden esetben konkrét adatokon, forrásokon nyugszik.

Az elmúlt nyolc évnek nevezett korszak egyik gyakran használt politikai gúnyneve volt a Strabag Demokraták Szövetsége. E szóvicc az egyik legnagyobb közép-európai útépítő cég és a liberális SZDSZ vélt összefonódására utalt. Ennek látványos bizonyítékaként mutatták fel a kritikusok Fényi Tibor személyét, aki egyszer csak a vállalat kommunikációs vezetőjének pozíciójában tűnt fel. Fényi az SZDSZ egyik alapító tagja volt, s az SZDSZ-háttéremberként befutott karrierje szintén ismert lehetett a nagyközönség számára.

Magyar Bálint SZDSZ-politikus (több balliberális kormány minisztere, a párt 1998-2000 közötti elnöke) 1993 januárjában „leült beszélgetni Fényi Tiborral, és arra kérte, segítsen neki Kunczéból miniszterelnök-jelöltet csinálni. Fényi nem volt politikus, nem vett részt folyamatosan a párt ügyeiben, de jól ismerték őt a párt vezető politikusai; 1990-ben részt vett a Rendszerváltás Programjának kidolgozásában, és a párt képviselőjelöltje is volt, a parlamentbe azonban nem került be. Később Demszky Gábor budapesti főpolgármester tanácsadója volt, tagja a Főpolgármesteri Hivatal rövid életű, főleg liberális értelmiségiekből és művészekből álló magisztrátusának, szóvivője a Demokratikus Chartának. Ebben az időben a bécsi, Die Presse című napilap budapesti tudósítójaként dolgozott.” (Kóczián Péter – Weyer Balázs: Felelősök. Figyelő. 1996. 32. o.)

Fényi Tibor a Horn-kabinet éveiben, pontosabban 1995-99 között a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója volt. Azt viszont csak másfél évtizeddel az első szabad választások után tudta meg a közvélemény, hogy Fényi a pártállami korszakban nem csak egy kapura focizott. 1977-ben a másként gondolkodó diákként látókörbe került Fényit egy zavaros, részleteiben máig tisztázatlan köztörvényes bűnüggyel megzsarolva beszervezte a kádári titkosszolgálat. (Mint azt ő is több helyütt elismerte.)

S aztán úgy volt az SZDSZ egyik vezető kampányembere, Kuncze Gábor és Demszky Gábor bizalmasa, úgy töltött be az 1994-98 közötti MSZP-SZDSZ koalíció idején közfunkciót (ráadásul külföldön), hogy a választókat senki nem informálta erről a potenciális közéleti és morális rizikót jelentő dologról. Fényi a 2005-ös lebukása után úgy nyilatkozott, hogy ő jó néhány emberrel közölte ügynök voltát, „az elmúlt évtizedekben 30 embernek elmondta már történetét.

Nem tudni pontosan, kik ezek, illetve köztük voltak-e az SZDSZ pártvezetői, illetve miniszteri tisztségeket betöltő politikusai? Bárhogy is volt, a történetből valaki mindenképpen rosszul jön ki. Ha Fényi a rendszerváltás előtt (vagy után) tájékoztatta beszervezéséről az SZDSZ vezetőit, akkor ők sárosak benne, hogy ezt a fontos tényt eltitkolták az ország elől. Amennyiben viszont Fényi nem szólt erről a pártnak, az róla állít ki bizonyítványt. Hogyan is lehetne méltó a közbizalomra és közfunkcióra az, aki még saját tagtársainak is hazudozik, előttük is titkai vannak?

Fényi bűne (s az ebben rejlő kockázat) természetesen nem az, hogy 23 éves korában, a diktatúra titkosrendőrségének hálójába akadva megtört. Hanem az, hogy a demokráciában ezt több mint egy évtizeden át eltitkolta. Egy ilyen szégyenletes titokkal ugyanis hathatósan lehet valakire zsarolási céllal nyomást gyakorolni. Fényitől amúgy nem idegenek az elvileg összeférhetetlen szerepek. A ’90-es évek első felében egyidejűleg volt párt-és kampányember, valamint a Die Presse című lap tudósítója.

Fényi (miután az első Orbán kormány a bécsi Collegium Hungaricum éléről menesztette) az erzsébetvárosi önkormányzat által fenntartott Róth Miksa Emlékház igazgatója lett. A kerületet akkor Szabó Zoltán szocialista polgármester és az ugyancsak MSZP-s Hunvald György alpolgármester (későbbi polgármester, a róla elhíresült ügy vádlottja) vezette. Érdekes mozzanat, hogy Fényi a honlap szerint  ma is az intézmény vezetője, pedig a kerületet már a Fidesz-politikus Vattamány Zsolt irányítja.

Fényi Tibor 2006. szeptember 1-től a Strabagnak dolgozott kommunikációs vezetőként. Kinevezése után három héttel robbant ki a botrány. „Ismert magyar politikusok – így többek között a szocialista Puch László, valamint a szabad demokrata Kuncze Gábor –, illetve a pártjaik neve is szerepel az Eurocontact 2004. február 15-i belső feljegyzésében, amelyben arról van szó, hogy a nemzetközi építőipari konszern, a Strabag ezen a cégen keresztül utalt át pénzeket a magyar kormánypártoknak. Az ügyet Hans-Peter Martin osztrák független parlamenti képviselőjelölt robbantotta ki, akinek a birtokába került ez a dokumentum. A külföldi politikus azt is állítja, az M5-ös autópályával kapcsolatos 15,2 millió eurós összegről van szó, amelyből az Eurocontact továbbított az MSZP-nek.” – írta a Világgazdaság.

Hozzátéve: „az átutalások évében, 2004-ben a magyar Strabag csaknem 240 milliárd forintos állami megrendelést nyert el több autópálya-tenderen. Szakértők már régen állítják (és a legutóbbi pályáztatások során be is bizonyosodott), hogy a korábbiaknál sokkal olcsóbban is meg lehet építeni egy kilométernyi autópályát. Így évek óta makacsul tartja magát a vélekedés, hogy a túlfizetett építőcégek hálásak lehetnek a mindenkori kormánypártoknak.

De megemlítve azt is: a fenti Eurocontact „egykori tulajdonosa, Alexander Zach – aki egyébként szintén parlamenti képviselőjelölt, a Liberális Fórum elnöke és az SPÖ támogatja – cáfolja, hogy a szocialisták kaptak volna pénzt, s állítja, csak az SZDSZ-hez utaltak át 150-200 ezer eurót egy osztrák liberális intézeten keresztül.

Így szponzorál a Strabag: nyoma veszett 1,3 milliárd forintnak

Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint 2008-ban 1,3 milliárd forint tűnt el a Strabag-lobbista Euro:contact Kft. által szerződtetett alvállalkozói láncolatban, az ügyletsorozatot a NAV bűnügyi igazgatósága is vizsgálta. Az azóta felszámolt Euro:contact Kft. sokat tett a magyar építőipari közbeszerzéseken százmilliárdokat kaszáló osztrák Strabag és magyar politikusok, politikai pártok jóviszonyáért: becslések szerint tízmilliárd forintot meghaladó összeget osztott szét „a magyar politikai demokrácia támogatására” az elmúlt évtizedben. Tovább a teljes cikkre.

Fényi úgy lett Strabag-médiaember, hogy előtte a különböző megbízatásait, tisztségeit az MSZP, illetve az SZDSZ politikusaitól, MSZP és/vagy SZDSZ-vezetésű kormánytól, önkormányzattól kapta. Ő ebben semmi kivetni valót nem látott, „arra a kérdésre, nem találja-e „érdekesnek” azt az összefüggést, hogy a Strabagtól származó pénzek liberális szervezetekhez vándorolnak, ő pedig az egyetlen magyar liberális pártnak, az SZDSZ-nek volt alapító tagja, kijelentette, semmi köze nincs ehhez a tranzakcióhoz. Először is, érvelt, ő már négy évvel ezelőtt megszakított minden kapcsolatot a szabad demokratákkal, ráadásul csak ez év szeptember elseje óta dolgozik a Strabagnak.

A Strabag a 2006-ban kezdődő ciklusban igyekezett jóban lenni a hatalomra jutásra népszerű ellenzéki pártként komolyan esélyes Fidesszel is. Az üggyel foglalkozó 2008-as cikkek már nyíltan utalnak rá: a Strabag-pénzekből a Fidesz és Fidesz-politikusok környezetébe is juthatott. Ha így van, akkor a szabad és a fiatal demokraták érdekköre Strabag-vonalon már tíz évvel ezelőtt is lefedte egymást. A Strabag és a Közgép meghitt viszonya biztosan nem jelenleg, az Orbán-Simicska háború napjaiban vette kezdetét.

Társblogunk, a Vastagbőr már több ciklussal ezelőtt, 2008 őszén rámutatott: a Simicska-médiabirodalom kussol a Strabag ügyeiről. „Meg lehet nézni, sehol semmi, még csak meg sem említik a Strabag-ügyet. Hát nem érdekes?” – írja. Mint látható, a Fidesz-holdudvart éppúgy nem zavarja a labanc tőke, az osztrák vircsaft, ha őt gazdagítja, ahogy a holland és német támogatást is szívesen veszi. Fényi Tibor az Orbán-Simicska háború kitörésekor is a Strabag kommunikációs igazgatója volt. Sőt, nyilatkozott is róla. Bájos, hogy pont a Hír TV-nek.

Érdemes az online Közbeszerzési Értesítő Hirdetmények rovatában a Nyertes ajánlattévő keresősávba beütni a Strabag és Közép kulcsszavakat: 59 találatot ad ki 2008 óta. Közös meló volt például a győri Baross-híd és a Dunakapu tér. Se a Közgépet, se a Strabagnak közbeszerzési munkákat adó Fidesz-garnitúrát nem zavarta, hogy a Strabagot egy volt SZDSZ-es hajdani ügynök képviseli sajtóvonalon Magyarországon. Mint ahogy a Strabag sem cserélte le a Fidesz-kormányzás alatt Fényit. Úgy tűnik, valahogyan megsejtette: az ő személye nem lesz a gyümölcsöző üzlet akadálya.

Az Opten cégadatai alapján Fényi Tibor mindezeken felül a 2010. május 12-én bejegyzett EuroAtlantic Solutions Kft. alapító tagja, mégpedig a 2010-ben nyilvánosságra került dokumentum szerint az egykori Securitate-ügynök Heltai Péterrel, a Fidesz médiaholdudvarának közismert figurájával együtt. Fényi 2010. december 16-ig volt benne a Fidesz országgyűlési diadala után bejegyzett cégben. Melynek jelenlegi tulajdonosa az osztrák fővárosban bejegyzett EuroAtlantic Solutions Beteiligungs GmbH. (11010 Wien, Tegetthoffstrasse utca 7.) A kft-nek 2013. június 10-től december 1-ig Fellegi Tamás, az Orbán-kabinet korábbi fejlesztési minisztere volt az egyik ügyvezetője. Fényi előző cége, a 2010. január 19-én bejegyzett Ariant Public Affairs Kft. pedig 2013. január 9-én került át Heltai Péter tulajdonába.

Papp László Tamás

Fotó: innen.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!

Best of 2014

Miből telik Orbán Ráhelnek 15 millió forintos tandíjra? Meg fogsz döbbenni!

Kinyomoztuk, kinek adta el budai házát Vida Ildikó. Nem fogod elhinni!

Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat

Vadászháza épült Semjénéknek Gánton

Közmunka csak a megfelelő voksért: nyílt szavazás volt Borsodban

Mészáros Lőrinc cége építkezik a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén

Akár 600 milliárd forint veszteséget okozhat az Eon földgáz-nagykereskedő megvásárlása

Lázár János 23 millió forintért rendelt csehországi fácánvadászatot

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom