Bezárás
Egyéb

Átlátszó blöff a Fidesz brókerbotrány kapcsán javasolt törvénymódosítása

Rogán Antal, Gulyás Gergely és Tuzson Bence benyújtották a „brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezését” szolgáló törvényjavaslatot. A hírek először úgy szóltak, hogy a Fidesz minden lehetséges érintett vagyonát el akarja kobozni, és a kimenekített vagyonnak is utána menne annak érdekében, hogy a károsultakat lehessen miből kompenzálni.

A helyzet az, hogy a törvényjavaslat arra a célra alkalmatlan, amit el akar érni, ugyanakkor a hatályos szabályozás alapján is lenne lehetőség arra, hogy a Quaestor vagyonát zár alá vegyék a tulajdonosokéval együtt, akár ügyészi döntés alapján is. Csak éppen a botrány kitörése óta senki nem csinált semmit. Értelmetlen és esetleg alkotmányellenes törvények alkotásából a károsultaknak pedig nem lesz pénze.

Mi mindent tesz lehetővé a mai szabályozás?

A többszáz milliárdos károkat okozó csalássorozat közepén a cél az, hogy hasonló, tömegeket érintő csalás esetén a vagyonkimentés megakadályozható legyen annak érdekében, hogy ha a büntetőeljárás végén megállapítják valakinek a büntetőjogi felelősségét, akkor a bűncselekménnyel szerzett vagyon, illetve a bűncselekménnyel okozott kár fedezete rendelkezésre álljon. Ezzel minden józanul gondolkodó ember egyetért. Azonban kérdés, hogy a hatályos szabályozás miért ne lenne erre alkalmas? Tekintsük át először a mai szabályokat.

Vagyonelkobzás esetén azt a vagyont veszik el, amit az elkövető a bűncselekmény elkövetésével szerzett, ami az ilyen vagyon helyébe lépett, illetve amivel más (tehát nem az elkövető) a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban gazdagodott. Ha a gazdagodás gazdálkodó szervezetnél állt be, akkor annak a vagyonára is el lehet rendelni vagyonelkobzást. Itt tehát látjuk, hogy a Questor vagyona, a tulajdonosok vagyona, bárki más vagyona elkobozható a mai szabályok alapján is akkor, ha megállapítják, hogy az bűncselekményből származik, sőt, a vagyonelkobzás kiterjed arra a vagyonra is, ami az ilyen bűncselekményből származó vagyon helyébe lépett. (Lásd: Btk. 74. §)

Ehhez képest a zár alá vétel két célt szolgál: a) vagyonelkobzást és b) és polgári jogi igényt, vagyis másnak okozott kár fedezetét biztosítja akkor, ha feltehető, hogy a kielégítést meghiúsítják. Zár alá vételt akár az ügyész is elrendelhet, amit utólag kell jóváhagynia a bíróságnak, vagyis azt a bűncselekmény gyanúja esetén azonnal el lehet rendelni, ha az ügyészség végzi a dolgát. A két eltérő célt szolgáló zár alá vétel között a lényegi különbség az, hogy a polgári jogi igény fedezetének céljából zár alá vétel csak a terhelt vagyonára rendelhető el, és azt indítványoznia kell a károsultnak (Lásd: Be. 159. §).

A hatályos szabályozás alapján még több lehetőség is van. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény szerint:

Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a bűncselekményt a jogi személy

a) vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el,

b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatók akkor is, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

Ugyanezen törvény szerint ilyen esetben a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, aminek legnagyobb mértéke a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a háromszorosa, és ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság végrehajtásához szükséges dologra, vagyoni értékű jogra, követelésre vagy szerződés alapján kezelt pénzeszközre kell elrendelni.

Vagyis ezen törvény alapján ha tényleg elloptak 150 milliárd forintot, akkor annak háromszorosáig el kell ma rendelni a zár alá vételt a Questor Értékpapírforgalmazó és a Questor Financial Hrurira Kft. kötvénykibocsátó vagyonára, ha fiktív kötvényeket bocsátottak ki és forgalmaztak,mert az bűncselekmény, amivel vagyoni előnyt kívántak elérni, és azt az alkalmazottjuk a tevékenységi körén belül végezte el. A büntetőeljárási törvény alapján pedig a Questor-csoport többi cégének vagyona is zárolható, ha van arra megalapozott gyanú, hogy a bűncselekményből származó oda került, sőt ha a tulajdonosokhoz, akkor az ő magánvagyonuk is.

Mi tehát a baj az eddig történtekkel és a javaslattal?

Ezen ma megtehető intézkedések közül egyetlen egyre sem került még sor. Miért gondolja bárki ennek fényében azt, hogy ha ma sem alkalmazzák a szabályokat, akkor majd más szabályok jobban segítik a bűnüldözést? Hamarabb lett itt egy közmunkás a Questor vezérigazgatója, minthogy a korábbi tulajdonost akár tanúként meghallgatták volna az ügyben.

Másodszor, úgy kommunikálták a szabályt, mint ami arról szól, hogy a teljes cégcsoport minden vagyona és a tulajdonosok, könyvvizsgálók és felügyelőbizottsági tagok teljes magánvagyona a törvény alapján automatikusan a károsultak kártérítési igényének fedezetéül szolgálna. Pedig nem. Ha a javaslatot elfogadják, akkor is – nagyon helyesen – magánvagyonával mindenki csak akkor felel, ha a büntetőeljárás végén jogerősen megállapítják a büntetőjogi felelősségét és azt is, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben ő gazdagodott. Vagyis szó nincs automatikus vagyonelkobzásról.

Harmadszor, a javaslat olyan célokból teszi lehetővé a zár alá vételt, amelyeket sok esetben a mai törvény is lehetővé tesz. Ha viszont a javaslat beterjesztői szerint úgy kell értelmezni az általuk beterjesztett szöveget, hogy hasonló bűncselekmény gyanúja esetén minden érintett tulajdonos, könyvvizsgáló, felügyelő bizottsági tag, kapcsolt vállalkozás és miegyebek vagyonát zár alá kell venni függetlenül attól hogy, hogy az ő büntetőjogi felelősségükre bármilyen adat merült volna fel, akkor a szabály garantáltan alkotmányellenes lesz. Hiszen azt is beláthatja minden józanul gondolkodó ember, hogy annak vagyonára nem szabad semmilyen büntetőeljárási kényszerintézkedést elrendelni, aki egyáltalán nem gyanúsítható semmilyen bűncselekmény elkövetésével.

Negyedszer, a vagyonelkobzás eredményeképpen a vagyon az államra száll és nem a károsultakra, és erről a törvényjavaslat sem rendelkezik. A törvény indokolásában ugyan az van, hogy a cél az, hogy a zár alá vett vagyonból kártalanítsák a károsultakat, de ez a törvényjavaslat szövegében nem szerepel. Így két lehetőség van:

a) mivel a zár alá vétel nem vagyonelkobzás, ha nincs büntetőjogi felelősség és a vagyonelkobzás jogerősen megállapítva, akkor a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog visszakerül a tulajdonosokhoz,

b) ha pedig van ilyen jogerős ítélet, akkor a vagyon az államhoz kerül. Így külön törvényt kell arról alkotni, hogy a célzott esetben az államra szállt elkobzott vagyont milyen eljárásban adják oda a károsultaknak, erről ez a javaslat nem szól egy hangot sem.

Negyedszer, a törvényjavaslat a szigorúbbnak tűnő intézkedéseket a pénzügyi intézmények működése kapcsán elkövetett bűncselekmények esetére rendelné alkalmazni. És tessék mondani, az ezermilliárdos áfacsalások esetére miért nem kellene vonatkoznia bármilyen szigorításnak?

Mit lenne mégis érdemes módosítani?

A Quaestoréhoz hasonló esetekre mégis lehetne hatékonyabb szabályozást bevezetni. Például elő lehetne írni, hogy a várható polgári jogi igények biztosítására is elrendelhető a zár alá vétel az ügyészség indítványára is, hiszen ilyen esetben a több tízezer károsult nem is tud részt venni az eljárásban, a bíróság egyébként is belefulladna ennyi polgári jogi igény előterjesztésének adminisztrációjába is .

Azt is meg lehet fontolni, hogy ne korlátozódjon ebben az esetben sem a zár alá vehető vagyontárgyak köre a terhelt vagyonára, hanem a kört terjesszék ki a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt jogi személy és annak tulajdonosai, kapcsolt vállalkozásai vagyonára és arra a körre, akinek a cselekvőségével kapcsolatban felmerült a gyanú az eljárásban, vagy akinél egyébként a fedezetül szolgáló vagyon alappal feltehetően lehet.

Emellett külön törvényt kell alkotni arról, hogy az ilyen esetekben a polgári jogi igények fedezete céljából zár alá vett vagyon sorsa mi legyen, ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a bűncselekmény elkövetésével kárt okoztak – hiszen a károsultak nem vesznek részt az eljárásban, így nem is tud az ítéletében rendelkezni a nekik fizetendő kártérítésről.

M. Tóth Balázs

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom