Bezárás
Egyéb

A fiktív kötvény vajon mi?

A Quaestor-botrányban az eddigi hírek és megismert információk alapján a legsúlyosabb, hogy mintegy 150 milliárd fortintnyi joggellenes forrásbevonás történt. A hírekben megjelenő kötvénykibocsátás tekintetében a felügyeleti engedély egy program jóváhagyására vonatkozott, amelynek eredményeképpen a mindenkori, forgalomban lévő össznévérték nem haladhatta volna meg a 70 milliárd forintot. Ezzel szemben a sajtóban megjelent verzió szerint kb. 150 milliárd forinttal nagyobb forrásbevonás történt. Hogy történhet ez meg és hogy nem veszi észre ezt senki a felügyeletnél?

Az engedélyen felüli kibocsátás elvileg két módon történhet meg: vagy nem térítették vissza a meghirdetett jegyzési eljárás során az engedélyezetten felül az ügyfelektől átvett összeget, vagy olyan, “látszólagos” értékpapírok kerültek a befektetők értékpapírszámlájára, amelyek valójában nem voltak azok.

Korábbi cikkeink a brókerbotrányról

A Fidesz korábbi elnöki tanácsadója a Quaestor kommunikációs igazgatója

Átlátszó blöff a Fidesz brókerbotrány kapcsán javasolt törvénymódosítása

Buda-Cash: felszámolás fénysebességgel

Felszívódott milliárd: a brókerbotrány fóti szála

Nyíregyházi ingatlanmutyi, a bankbotrányban előzetesbe került üzletemberrel a háttérben

Ha az ügyfelek értékpapírszámláján nem került jóváírásra kötvény, akkor az átvett pénzösszeg , amely eredeti célja az lett volna, hogy az ígért kötvények lejegyzésekor ebből fizessék meg az ellenértéket, nem más, mint egyfajta betét. A betétgyűjtés pedig nem csak engedélyköteles tevékenység, de az ilyen megszerzése csak bizonyos intézményi szereplők számára lehetséges. A kötvények forgalomba hozatalára igénybe vett Questor Értékpapír Zrt. erre nyilvánvalóan nem rendelkezett engedéllyel. Az engedély nélkül végzett hitelintézeti tevékenység büntetőjogi megítélés alá esik abból adódóan, hogy egy ilyen tett hatása kiemelkedően károsan hat egy olyan helyzetben, ahol a hétköznapi életet átszövi a pénzügyi közvetítőrendszer, s amellyel szemben szükség van egy erős és megalapozott közbizalomra ahhoz, hogy be tudja tölteni a funkcióját.

Ebben az esetben nagy kérdés, hogy mi lett az átvett, ám végül az eredeti célja szerint fel nem használt összegekkel?

Nézzük meg a második esetet, vagyis ha az egyes befektetők valamilyen módon azzal a tudattal zárták a jegyzési eljárást, hogy ők értékpapírokat szereztek. A nyilvános forgalombahozatalra szánt értékpapíroknak egy keletkeztetési eljárás keretében kell ellőállniuk, amelyet a központi értéktár végez, s amely során egy kizárólag az adott értékpapírra vonatkozó egyedi azonosító keletkezik. Ha a befektető az értékpapírkereskedőtől kapott igazolás alapján azzal a tudattal élt, hogy az ő tulajdonába értékpapírok kerültek, akkor a jegyzési/értékesítési eljárásban résztvevő egy vagy több szereplőnek a hibájára vagy tudatos, a jogszabályokkal össze nem egyeztethető tettére kell gondolnunk.

Hamis értékpapír-azonosítók kerültek az értékpapírszámlára ilyen hatalmas összegben? Egy-egy értékpapír több befektető számláján is jóvá lett írva annak reményében, hogy ezek sohasem kerülnek egymás mellé? Ez egy súlyos hiba vagy egy átgondolt művelet? Ezt még senki nem vizsgálta, de a balhé kirobbanása után a felügyeleti biztos egyből kiszúrta? Ebben az esetben is marad a kérdés: a 150 milliárd forint sorsa mi lett? Megkapta valamelyik másik Questor csoporttag, ott maradt a forgalmazónál, vagy a kibocsátóhoz került?

Végül amellett is nehéz elmenni, hogy a kötvénykibocsátást megelőzően a felügyeleti hatóság által jóváhagyott kibocsátási tájékoztató milyen információt tartalmazott. Ennek a tájékoztatónak, illetőleg egy kötvényprogram esetében szükséges további kiegészítő tájékoztatásoknak az a szerepe, hogy a befektetők számára összafoglalják mindazokat a releváns tényeket, adatokat, amelyek alapján egy befektetési döntés meghozható. A befektetési döntésnek pedig kétségtelenül az egyik legfontosabb eleme, hogy a befektetett összeg és a kilátásba helyezett hozam milyen körülmények között és milyen eséllyel realizálható, milyen fontosabb kockázatokkal kell számolni. A tőkepiaci törvény és az alapjául szolgáló európai irányelvi rendelkezés is kifejezetten utal arra, hogy a közölt információk nem sugallhatnak olyat, nem helyezhetnek olyan megvilágításba semmilyen információt, ami félrevezető lehet és megtévesztheti a befektetőt. Ez nyilván azoknak a helyzeteknek az elkerülését célozza, ahol formálisan minden megfelel az előírásoknak, azonban összhatásában mégis képes a valóságtól eltérő képet festeni egy ügyről.

A legutóbbi fellelhető alaptájékoztató esetében kicsit meglepő, hogy ugyan látszólag minden jogszabályi kötelezettség teljesül, minden információ-darabka megfelel a valóságnak, de ha egy lépést hátralépve ránézünk az összképre, akkor egy kifejezetten alacsony tőkével létrehozott korlátolt felelősségű társaság a kibocsátója annak a 70 milliárd forintnyi kötvénynek, amelyből befolyó forrásokat – a tájékoztató állítása szerint – a társaságcsoport többi tagja használ majd fel tevékenységei finanszírozására. Ez jól hangzik, hiszen bejáratott névről van szó, így a befektető úgy érezheti, hogy tudja, mibe is fektet valójában. Azonban nincsenek a tájékoztatóban számok a további csoporttagok tevékenységéről, pénzügyi jellegű mutatóiról, de még egy konszolidált mérleg és eredménykimutatás sem látható, csak a kibocsátóként megjelölt egyetlen társaság igen szűkszavú összefoglalói. Ezek tartalma viszont több, mint érdekes, hiszen nem egyértelmű, hogy pontosan milyen formában történik a kapott források “továbbkölcsönzése”. Azt mindenestre tartalmazza a tájékoztató, hogy “a Questor Csoport anyavállalata és leányvállalatai jó megítélés alá esnek” (11.o.).

Felmerül tehát a kérdés, hogy a jóváhagyott kibocsátási tájékoztató tényleg megfelel-e minden hatályos előírásnak, köztük annak is, hogy nem tartalmaz-e félrevezető vagy megtévesztő állításokat?

A következő napokban és hetekben méltán várhatjuk, hogy a fenti kérdések tisztázásra kerüljenek, és az érintettek a megfelelő következményekkel szembenézzenek. Ezek között kell majd lennie azoknak a kérdéseknek is, hogy valójában melyik társaság az, amely hibázott vagy követett el szándékosan valami megengedhetetlent? Pontosan melyik lesz felügyeleti intézkedések tárgya és melyik ellen lesz csőd vagy felszámolási eljárás? Kire is haragudjon a befektető és honnan várja a kárainak megtérülését?

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom