Bezárás
Egyéb

A NER legnagyobb túlélői IV. – Farkas Flórián

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat korábbi elnöke, jelenlegi Fidesz-politikus, a Lungo Drom elnöke, országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, volt miniszteri biztos pályaíve a kádári cigánypolitikától a Nemzeti Együttműködés Rendszeréig.

Sorozatunkban ama posztkomcsi és/vagy szoclib kádereket (vagy örök pragmatikus átigazolókat) mutatjuk be, akik a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is kitűnően elboldogulnak.

Olyan személyeket mutatunk tehát be, akik a korábbi balliberális kormányok és/vagy kormánypártok holdudvarának beazonosítható figurái voltak. Ám ennek dacára a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is – közvetlen vagy indirekt módon – profitálni tudnak az állammal való politikai és/vagy üzleti kapcsolatból.

Másik altípusa a jövőben itt tárgyalt személyeknek, (illetve az általuk vezetett, fémjelzett cégeknek, intézményeknek): akik pályafutásukat, értékrendjüket tekintve olyannyira szemben álltak a NER legitimációját adó ideológiával, hogy karrierjük folytatódásának épp ama oldalon kéne rettentő botránykővé válnia.

S végül (de nem utolsósorban) itt vannak még az elvnélküli örök pragmatisták. Akik nem diszkriminálnak: pártsemlegesen kiszolgálják a mindenkori uralkodó pártot. Válogatásunk természetesen szubjektív, de minden esetben konkrét adatokon, forrásokon nyugszik.

A NER legnagyobb túlélői III. – Zoltai Gusztáv

A NER legnagyobb túlélői II. – Jáksó László

A NER legnagyobb túlélői I. – Fényi Tibor

Farkas Flórián ama közszereplők egyike, aki egyszerűen nem tud megbukni. A pártállamtól fogva állócsillag a honi belpolitika fényes egén.

“…az első olyan kormány, amely szívügyének tekinti a cigányság felemelkedését és partnernek az OCKÖT-t, a Lungo Dromot.”

Na, melyik kormányról mondta ezt Farkas? Fogós kérdés, hisz 1985-től – mikor is a Szolnok Megyei Cigány Koordinációs Bizottság tagja, majd 1987-től az Országos Cigány Tanács titkára lett – bármelyikre mondhatta volna. Ő nem az az ember, aki éles konfliktusokat, egzisztenciális rizikót vállalva, egy szál magában szembemegy a hatalommal. S akkor még finomak voltunk. Mondjuk ezt konkrétan a jelenlegi pártja, illetve annak holdudvara által posztkommunistának, népnyúzónak és pufajkásnak nevezett Horn-kabinetre mondta. (Forrás: Horn Gyula: Azok a kilencvenes évek… Kossuth Kiadó. 1999. 470.o.) Hát igen:

“Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője, az OCKÖ agilis elnöke 1998 januárjában meghívott a szervezet Szolnokon rendezett kongresszusára, ahol kemény szavakkal ostorozta a helyzetet, s jócskán kaptak a kormány és a politika más képviselői is. Elismerte viszont a kormány törekvéseit. […] Mi Farkas Flóriánnal tovább dolgoztunk a programok megvalósításán.” (Uo. 470-472.) o.

Tetszenek emlékezni: Horn Gyula ezen a rendezvényen mutatott rá a cigány világösszeesküvés mibenlétére.

“Közismert, hogy a roma társadalomnak jól szervezett helyi közösségei vannak, és erős körükben a belső szolidaritás. Történelmi okai vannak annak, hogy ez a szolidaritás gyakran kiterjed törvényszegőkre is. Ma már azonban elfogadhatatlanok ezek a jelenségek egy etnikai kisebbség esetében is. Meggyőződésem, hogy ez a jelenség súlyos erkölcsi, megítélésbeli károkat okoz a többség és a kisebbség viszonyában. Ezért is tartom fontosnak, hogy a cigányság is nézzen szembe ezzel a helyzettel, és határolódjon el a bűnöző életmódtól, a bűnelkövetőktől…” (Uo. 471.o.)

Bizonyos jogvédők – nemritkán ugyanazok, akik a hazafias NER-adminisztrációt sem átallották külföldről támadni – erre azt mondták, hogy rasszizmus. Holott nyilvánvalóan nem az. Ugyanis evidens, hogy a bűnpártolás, a törvénytelen vagy etikátlan dolgot cselekvők fedezése, a nekik való falazás unikális roma kisebbségi tulajdonság. Ilyen a többségnél nincs. Ha például egy gádzsó osztályvezető főorvos nemcsak elvárja, de előre megköveteli a hálapénzt, a beosztottjai azonnal feljelentik és kiközösítik. Aki ilyet csinál, többé egy kórházban sincs maradása. Ezért aztán a fehér köpenyesek nem is mernek effélére vetemedni.

De a többségi kocsmárosnak, kisiparosnak, boltosnak, taxisnak is befellegzett, ha adót próbál csalni: maguk a vevők jelentik fel még aznap, hisz ők csak és kizárólag számlával hajlandók adott szolgáltatást igénybe venni. Még ennél is rosszabb helyzetben vannak az erőszakos vagy korrupt fehér bőrű rendőrök Magyarországon és világszerte. Senki nem lenne egy ilyen rendőr helyében, amikor atrocitásra vagy kenőpénz elfogadására vetemedik. Ugyanis biztos lehet abban, hogy kollégái és felettesei nem néznek félre, nem kacsintanak vele cinkosan össze, hanem azonnal kivetik maguk közül.

De a legrosszabb helyzetben vitán felül a többségi magyar politikusok vannak. A hazai pártok és kormányok történetében a fehér hollónál is ritkábban fordul elő, hogy amennyiben egy politikus törvénysértő vagy korrupt, akkor társai ennek dacára egy levegőt szívnak vele. Mi több, a gyanú árnyékának legkisebb jelére kizárják és leváltják. Nem fedezik, nem dumálják ki, nem mentegetik. Világos, nem?

Tehát a Gyula jót konteózott, amit Flóriánék nem kértek ki maguknak, hanem jól megtapsoltak:

“A közönség megtapsolt. Örültem annak, hogy első és eddig egyetlen miniszterelnökként részt vettem egy cigányszervezet politikai rendezvényén. (Uo. 471. o.)

Mennyire volt jóban Gyula és Flórián? Nagyon.

“E kapcsolat fontosságát mind Horn Gyula, mind Farkas Flórián többször deklarálta, s egymás hátának lappogatásában odáig jutottak, hogy az OCKÖ (egyben a Lungo Drom) egyik alelnöke nemrég kijelentette – történetesen Nikolits titokminiszter fórumán -, hogy a cigányságnak érdeke az MSZP választási győzelme.” – írta Kerényi György az 1998. március 19-i Magyar Narancsban.

Mikor Flórián került bajba – konkrétan büntetőügybe – akkor Gyula furcsa módon nem elhatárolódásra szólította fel a roma társadalmat, hanem az általa vezetett kormány igazságügy-minisztériuma eljárási kegyelemre javasolta. Amit Göncz Árpád elnök meg is adott neki. (Az eljárás aktáját harminc évre – vagyis 2028-ig – titkosították.)

A világ legdrágább Opel Corsája és a Belügyminisztériumhoz közeli irodaház – így ver hidat a munka világába az Országos Roma Önkormányzat

Akadálya volt ez annak, hogy 1998 után Farkas Flórián a Fidesz és Orbán Viktor szövetségese, a párt emblematikus roma politikusa legyen? Dehogyis. S kell-e aggódnia Farkas Flóriánnak amiatt, hogy – mint az Indexen olvasható:

“Azután, hogy durva visszaélések gyanúja merült föl az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik, nagyrészt uniós finanszírozású programjával − Híd a munka világába − kapcsolatban, az is kiderült: miközben ORÖ-elnökként közel 300 millió forintnyi elnöki kerettel rendelkezhetett Farkas Flórián, a féléves kötelező beszámolókat  egyszer sem sikerült benyújtania. Arról tehát, hogy azt a pénzt hová tette, mire költötte, senki nem tud semmit.”

Miért kéne? Majd megoldja okosba’, mint eddig. S zárásképp még valamit. Amikor főáramú politika azon sápítozik, miért nincs hatékony válasz a szélsőjobb rasszizmusára, miért nincs hiteles kisebbségi elit, amelyik fel tudná venni a harcot, jusson eszükbe Farkas Flórián. Meg a másik díszpéldány, Zoltai Gusztáv. Őket nem lehet csak a Fidesz nyakába varrni. Pont hogy a NER előtti kormányok, illetve a pártállami rendszer idején lettek tényezők, kaptak politikai hátszelet és karriergyorsítót. Az általuk vezetett kisebbségi közösség pusztán annak eszköze volt, hogy feljebb jussanak. Ezek után aligha van ok a csodálkozásra.

Papp László Tamás

Címlapkép: innen.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom