Bezárás
Egyéb

Szél Bernadett: Az elmúlt harminc évben az államadósság két és félszerese áramlott ki offshore országokba

Már sokadik alkalommal próbálta az LMP benyújtani a javaslatait a közpénzköltések átláthatóbbá tételére, de a gazdasági bizottság két napja megint leszavazta, így nem kerülhet a plenáris ülés elé az LMP legfrissebb, ezúttal offshore-ügyi javaslata. Az ellenzéki párt által kezdeményezett szabályozás országokra bontva listázná, milyen bejegyzésű cégeknél vélelmezett az offshore minőség, és mikor lenne tilos bármilyen közpénzből finanszírozott feladatra ilyen céggel szerződni.

A javaslat megtiltaná emellett a köztisztviselők, állami vezetők számára, hogy tulajdonrészük legyen offshore cégekben. Az LMP társelnökét, Szél Bernadettet arról kérdeztük, miért nem elegendő a meglévő szabályozás,különös tekintettel az Alaptörvény sokat emlegetett passzusára, mely a kormány szerint egyszer s mindenkorra kizárta a közpénzek átláthatatlan szerkezetű cégekhez vándorlásának lehetőségét.

A 2012. január 1-től hatályba lépett Alaptörvény úgy fogalmaz:

“A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.”

Átlátszó: Sokan ezt úgy értelmezik: akkortól tilos az úgynevezett offshoreozás. Miért van szükség akkor további szabályozásra?

Szél Bernadett: Orbán 2010-ben azt mondta: “Magyarország nem lehet offshore lovagok szálláshelye.” Ehhez képest a Fidesz csak az úgynevezett “jogi offshore” kizárásával foglalkozik. Ez annyit jelent, hogy nem ismerjük,  milyen cégháló van egy vállalkozás mögött, nem derül ki, hogy ténylegesen ki profitál a  működéséből.

(A törvény ilyen esetekben megoldásként kínálja az átláthatósági nyilatkozat tételét: ám ezzel kapcsolatban is merültek fel már kétségek például Andy Vajna milliárdos kaszinóvállalkozásai kapcsán – a szerk.)  

A kormány viszont egyáltalán nem vesz tudomást a másik problémáról, a “gazdasági offshore”-ként ismert jelenségről: vagyis ha valaki azért alapít vállalkozást bizonyos országokban, adóparadicsomokban, hogy ezzel adózást kerüljön a saját országában.

Átlátszó: Az LMP törvényjavaslatában fel is sorolják az Önök szerint ilyen kategóriába eső államokat. Miért épp ezeket az országokat választották?

Szél Bernadett: Ezek a magyar gyakorlatban is használt klasszikus adóparadicsomok. Ezekkel az országokkal nincs semmilyen, az adózásról szóló egyezménye Magyarországnak, ezekre a helyekre egyértelműen az alacsony adószint miatt viszik a cégeket.

Ez tipikusan úgy zajlik, hogy az ott alapított cég magyarországi leányvállalata pályázik valamilyen közpénzből finanszírozott megrendelésre, s előfordul, hogy állami vezetőnek van részesedése ilyen cégben. Ezeknél a cégeknél elméletileg lehet tudni, hogy ki a tulajdonos, viszont bár Magyarországon működik a cég, adót nem, vagy alig fizet.

A be nem fizetett adó pedig fájóan hiányzik a fejlesztési forrásokból, és a közszolgáltatások fenntartásából: az oktatásból, az egészségügyből, a leépülő rendészeti vagy éppen természetvédelmi szervezetrendszerből, azaz a jövő nemzedékek életfeltételeiből.

Ezért lenne szükség ennek a szabályozására, korlátozására is. Az elmúlt harminc évben az államadósság mintegy két és félszerese, 252 milliárd dollár áramolhatott ki offshore országokba ilyen módon Magyarországról. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 25 év megszorításaira nem lett volna szükség, ha ez a pénz itthon marad.

Átlátszó: Ez az adat milyen forrásból való?

Széll Bernadett: A Tax Justice Network nevű nemzetközi szervezet adata. Az ismert adóparadicsomokba áramló pénz nagyságát egyébként az államnak vagy a Nemzeti Banknak kellene mérnie és közzétennie, hiszen ők hozzáférnek ezekhez az adatokhoz.

Az éves kiáramlás becslése nem könnyű, de biztosra vehető hogy százmilliárdos nagyságrendű összegről beszélhetünk. Következtetéseket lehet levonni például olyan szektorok adataiból, ahol nagyon elterjedt az offshore cégek szerepvállalása – például az építőiparban. Ez a szektor most az EU-s forrásokból több száz milliárdos megrendeléseket kap. Az ingatlanpiacon is mindennaposak az offshore cégek, lásd az Eiffel-palotát eladó offshore-hátterű cég, amelyik ezen az egy üzleten 4,5 milliárd forintos nyereséget ért el.

Eiffel Palace: erősen vitatható a KPMG értékbecslése

Ötmillió euróval olcsóbban hirdették az Eiffel Palace-t, mint amennyiért elkelt

Eiffel Palace: 15 millió euró az offshore hátterű befektető profitja

A tőkekiáramlás éves szinten mintegy 1-1,5 milliárd euróra, vagyis 300 -450 milliárd forintra tehető. Ennek egy része is offshore-ba megy, még a nagy multinacionális cégek átutalásai is. Csak a letelepedési kötvényen 100 milliárd forintot nyernek 4 év alatt az offshore forgalmazók. Ez évi 25 milliárd forint adózatlan kiáramlását jelenti, csak ebből az egy forrásból.

Töröcskeitől a Sólyom Airwaysig: a letelepedési kötvények titokzatos útja

Volt bolgár kormánytag árulja a magyar letelepedési kötvényeket

Egykori Bibó-kollégista árulja a letelepedési kötvényeket Máltán

Továbbra is árulhatja a letelepedési kötvényt a Rogán által elmarasztalt szingapúri cég

A Fidesz mindenkit a meglévő alaptörvényi szabállyal nyugtat, erre hivatkozott a törvényjavaslat tárgysorozatba vételét, plenáris ülés elé terjesztését elkaszáló parlamenti Gazdasági Bizottság ülését vezető Bánki Erik is, az LMP-n kívül csak az MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői támogatták a javaslatot.

Márpedig mi most azért nyújtottuk be már sokadszorra javaslatunkat, hogy a gazdasági offshore-ral is foglalkozzunk, mert ha szemet hunyunk e kiskapu felett, akkor hátrányt szendvednek azok a magyar vállalkozások, melyek a hazai adókulcsok szerint, itt adózzák le sokszor a bevételük kétharmadát.

Horn Gabriella

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom