Bezárás
Egyéb

A Lex Simicska és a Lex Garancsi: a magyar állam letörölhetetlen szégyenei

A közterületi plakátpiacot a burkolt pártfinanszírozás mindenkor legcélszerűbb formáihoz rendelő törvénymódosításokban ott van minden, ami egy valódi, működő demokráciát megkülönböztet a ma Magyarországától. Ahol ezt meg lehet húzni, ott nagyon komoly etikai problémák rohasztják a politikai rendszer talapzatát.

Sok olyan ügye van az elmúlt évek gazdasági törvényalkotásának, amelyet alappal lehet magánérdekek vagy szűk csoportérdekek kiszolgálásához kötni, azonban ezek szinte mindegyikéhez tudnak azért a kormánypártok és szimpatizánsaik erkölcsileg vagy ideológiailag értelmezhető érveket rendelni.

A trafikkoncessziók szétosztásánál elő lehet húzni a gyermekek védelmét, a nyerőautomatáknál a fogyasztóvédelmet, a diszkriminatív különadóknál vagy a kiskereskedelmi piac átalakításának kísérleteinél a magyar tőke helyzetbe hozását.

Arra azonban, hogy miért kellett 2010-ben a villanyoszlopra kirakott közterületi reklámokat betiltani, majd most miért kell a tilalmat felodani, semmilyen, a párt- és kampányfinaszírozás sajátos magyar gyakorlatától elválasztható érv nem hozható fel.

Még hamvas volt a Nemzeti Együttműködés Rendszere, amikor 2010 novemberében Fellegi Tamás infrastruktúraminiszter benyújtotta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a közlekedésbiztonság nagyobb dicsőségére úgy rendelkezett, hogy a közút területén, a közút felett és mellett tilos elhelyezni olyan jelet, jelzést, egyéb tárgyat vagy berendezést, amely „alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti”, továbbá tilos elhelyezni „a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási-, villany-, telefon-, és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést”. Az indok:

„A közutak mentén elhelyezett, a közlekedés biztonságát veszélyeztető táblák, jelzések hatékonyabb visszaszorítása érdekében szabályozni szükséges az 50 és 100 méterre elhelyezhető táblák méretét, továbbá a szankcionálás lehetőségét.”

Ezt aztán a piac átrendeződése, a betiltott reklámok tekintetében lényegében egyedüli érintett ESMA visszaszorulása követte.

A közlekedésbiztonság mindenesetre egészen idáig jó szolgálatot tett az ügyben a kormánypártok számára, erre hivatkozva mondhatta például a törvénymódosítást és a végrehajtási rendeleteket előkészítő NFM, hogy ők bizony nem is vizsgálták a jogszabályok reklámpiaci hatásait.

Egészen a tavalyi választási évig ez volt a kommunikációs keret, amikor a villanyoszlopokra rakott kampányplakátokat próbálta meg egy kormányrendelet – a választási eljárási törvénnyel való ellentét miatt sikertelenül – korlátozni.

A rendszer működését még akkor sem nehéz felvázolni, hogyha – nem véletlenül – éppen a közterületi reklámok esetében felejtette el az Országgyűlés a választási kampányban alkalmazott árképzés nyilvánosságát előírni, így aztán persze nem tudjuk, hogy mennyibe került mondjuk a CÖF-kampány vagy a kormánypártok választási kampányának közterületi része.

Látjuk ugyanis a mindig megbízható és tárgyilagos, most éppen a hazánkban élő külföldieket letegezve fenyegető kormányinfós plakátokat az ezekre fordított költségvetési milliárdokkal együtt, illetve az eddigi is koncentrált, ezután pedig központilag szervezett egyéb állami hirdetéseket, no és látjuk az érintett cégek eredményének alakulását a beszámolóik alapján.

Mindezek alapján pedig igen kicsi az esély arra, hogy a kedvezményezett cégek – akár 2014-ig a Simicska-, akár mostantól Garancsi-birodalomhoz tartozzanak – ne azzal hálálnák meg a lehetőséget és a közpénzt, hogy amikor kell, akkor segítenek.

A hirdetési cég személyének természetesen a rendszerben csak annyiban van jelentősége, hogy megbízhatónak kell lennie. Ez azonban a Simicska-Orbán szakítás óta természetesen már csak más szervezeti keretek között biztosítható, így aztán ma már a Garancsi István vállalkozó közreműködésével időközben megvásárolt ESMA van a nyeregben.

Így aztán az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnapelőtt be is nyújtotta az oszlopreklámok tilalmát feloldó módosító javaslatot. A személyes felelősség vállalásának szép példája, hogy az indokolás a tárgyban mindössze annyit tartalmaz, hogy

„[a] közúti közlekedésről szóló 1988 . évi I. törvényben a közvilágítási-, villany-, é s telefonoszlopokon történő reklámeszköz-elhelyezési tilalom feloldásra kerül”.

Ám ha megfigyeljük majd a nagyobb közterületi reklámcégek bevételeinek alakulását, akkor alighanem néhány éven belül választ kapunk majd a szabályozás indokoltságával kapcsolatos kérdéseinkre. Mert igaz ugyan, hogy a közterületi hirdetési piac hatalmas átalakulási mögött elsősorban nem az ESMA-t kigolyózó módosítás, hanem sokkal inkább más állami intézkedések álltak, ettől viszont még nagyon tanulságos egymás mellé raknunk az elmúlt évek legsikeresebb és legsikertelenebb közterületi hirdetési cégének adatait.

A médiapiaci összesítések és a cégmérlegek alapján bátran nevezhetjük a közterületi reklámpiac óriásplakát-szegmensének legnagyobb szereplőjének a Publimont Zrt.-t, amelynek három tulajdonosa van:

– Nyerges Zsolt (Simicska Lajos barátja és üzlettársa)

– Pro-Aurum Zrt. (Simicska Lajos érdekeltsége)

– Neo-Met Kft. (tulajdonosai Simicska Lajos, dr. Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, és a Pro-Ráta Holding Zrt.)

A jelen törvényjavaslattal egyértelműen helyzetbe hozni kívánt villanyoszlop-reklámok jogát birtokló céget, az ESMA Zrt-t. 2015 áprilisában vásárolta meg az Orbán Viktor közeli barátjaként számon tartott, és az utóbbi időben egyre sikeresebb üzletember, Garancsi István (Market Zrt., Mobiladat Kft., MET), aki a reklámpiaci cég megvásárlásakor kiadott vállalati közlemény szerint “természetesen bízik a további terjeszkedésben”.

Úgy tűnik – némi kormányzati segítséggel – ez sikerülni fog.

ESMA vs. Publimont | Create infographics

Sepsi Tibor

Közreműködött Erdélyi Katalin.
A médiapiaci adatokért köszönet a Kreatívnak.
A cégadatokat az Opten és a Céginfó szolgáltatta.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom