Bezárás
Egyéb

Megkaptuk és közzétesszük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerződéseinek listáját

Még tavaly októberben kértük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződéseik listáját, ám igénylésünket a NAK megtagadta. Később a NAIH felszólítására kiadták ugyan a 2014-es adatokat, ám a korábbiakat nem. A NAIH viszont semmisnek minősítette a NAK kifogásait, így annak ki kell adni minden általunk kért adatot, a 2012 augusztusa óta kötött valamennyi szerződés listáját.

Nem sokkal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ellen elsőfokon megnyert per után, 2014 októberében közadatigénylésben kértük ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződéseik listáját, amely éves bontásban tartalmazza a szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét és időtartamát.

Az adatszolgáltatást a NAK először teljesen megtagadta, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felszólítására a 2014-es adatokat kiadta – a korábbi szerződések adatait azonban nem. A kamara arra hivatkozott, hogy a törvény szerint számlaszintű, tételes adatszolgáltatásra nem köteles, továbbá, hogy ilyen formában kigyűjtve az adatok nem állnak rendelkezésre.

A NAIH ezt követően kiadott és június 30-án közétett jelentése mindkét kifogást semmisnek tekinti, egyúttal iránymutatást ad e két sokat hivatkozott megtagadási okról: mi nem minősül számlaszintű ellenőrzésnek, és mikor nem lehet hivatkozni arra, hogy a kért adatok új adat előállítását jelentenék.

Miért kértük ki az Agrárkamara szerződéseit?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működése a 2012. évi CXXVI. törvénnyel jelentősen megújult: mint azt saját honlapjukon írják, „a törvény egyik kulcseleme, hogy alanyi tagságot vezet be a mezőgazdasági, élelmiszeripari, agráripari és vidékfejlesztési szektorban. Ez jelentős, közel 400 ezer főre bővülő tagnövekedést jelent a NAK számára.”

A korábbi 5ezer forintos tagdíj helyett azóta sávosan kell fizetnie minden „tagnak a tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele alapján”:

I. tagdíjfizetési osztály 0 Ft-tól 600 ezer Ft. tagdíjalapig 2.000 Ft

II. tagdíjfizetési osztály 4 millió Ft. tagdíjalapig 5.000 Ft

III. tagdíjfizetési osztály 10 millió Ft. tagdíjalapig 10.000 Ft

IV. tagdíjfizetési osztály 25 millió Ft. tagdíjalapig 15.000 Ft

V. tagdíjfizetési osztály 50 millió Ft. tagdíjalapig 30.000 Ft

VI. tagdíjfizetési osztály 80 millió Ft. tagdíjalapig 50.000 Ft

VII. tagdíjfizetési osztály 150 millió Ft. tagdíjalapig 100.000 Ft

VIII. tagdíjfizetési osztály 350 millió Ft. tagdíjalapig 250.000 Ft

IX. tagdíjfizetési osztály 750 millió Ft. tagdíjalapig 500.000 Ft

X. tagdíjfizetési osztály 1.500 millió Ft. tagdíjalapig 750.000 Ft

XI. tagdíjfizetési osztály 1.500 millió Ft. tagdíjalap felett 1.000.000 Ft

Az Agrárkamara honlapján azonban még 2014-ben sem találtunk Üvegzseb-menüpontot, ezért gondoltuk, utánajárunk, hogy vajon mégis mire költik a törvényi erővel megnövelt létszámú tagoktól beszedett tagdíjakat, és esetleges egyéb bevételeiket, ugyanis közfeladatot ellátó szervezetként az általuk kezelt adatok közérdekű adatok.

A kamara átláthatóságával kapcsolatban az adatkérés kapcsán két problémára is fény derült. Egyrészt nem voltak fent a szervezet honlapján az ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződések, amelyeket pedig törvényi előírás alapján köteles közzétenni. Ezt 2015. március 13-án pótolták, így ezek az adatok ma már elérhetők. Másrészt kérésre sem adták ki a szerződések egyes adatait.

A szerződéslista nem számlaszintű ellenőrzés

Az első körben általában csak listákat kérünk a szerződésekről, és nem a szerződések másolatait, hiszen nem feltétlenül akarunk minden szerződést látni. (Adott esetben ezzel sok ezer oldal másolását spórolhatjuk meg az adatgazdáknak.) Ahhoz viszont, hogy el tudjuk dönteni, konkrétan mely szerződéseket kérjük ki, tudnunk kell, hogy egyáltalán milyen szerződéseket kötöttek.

Így jártunk el a NAK esetében is. Ennek ellenére először teljes elutasítással találkoztunk, majd megkaptuk a 2014-es évre vonatkozó adatokat – a többit nem, mondván, azok megismerése a NAK gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetveteles ellenőrzését jelenti.

Abban a kamara által levezett érvelésben nem keresnénk logikát, hogy ha a 2014-es szerződések megismerésének igénye legitim, akkor a 2013-as szerződésekre vonatkozóan ugyanez az igény miért nem az. És most azon sem kötözködnénk, hogy miképp lehet számlaszintű ellenőrzésről beszélni egy olyan adatkérés kapcsán, amelyben a számla szó nem is szerepel. A NAIH állásfoglalása ugyanis egyértelművé tette az egyébként is nyilvánvalót: a megkötött szerződések adatai minden esetben korlátozás nélkül, bárki által megismerhető információk.

A NAIH egyértelmű tette azt is, hogy ha a kért adatok bármilyen formában a kamara rendelkezésére állnak, akkor azokat köteles az adatigénylő által kért módon csoportosítani, amennyiben az nem jelent aránytalan terhet. Vagyis nem minősül új adat előállításának a szerződések adatainak táblázatba történő bemásolása. Az pedig nem vitatott, hogy a NAK által kötött szerződéseket a NAK kezeli, így az azok tartalmát képező minden adat már létező és kezelt adat, azokat nem az közérdekűadat-igénylés miatt kell létrehozni.

Megjegyezzük, hogy amennyiben egy ilyen adatkérés esetében az aránytalan nehézségre való hivatkozással próbálkozik egy adatgazda, akkor, más megoldás híján, a teljes szerződésállományról kérhetünk másolatot. Ez ugyan biztosan nagyobb terhet jelent az adatgazdának, de megtagadni ezt a kérést jogszerűen nehezen lehetne, hiszen csupán másolatokat kérnénk a létező iratokról.

Érdemes tehát az adatgazdáknak is végiggondolni, mikor tagadnak meg egy ilyen adatkérést az aránytalan munkateherre hivatkozva: könnyen lehet, hogy a megtagadás következménye valóban jelentős munkateher lesz.

Előadások tömkelege, lízingelt Opelek, és a Lounge Design Kft.

Nemrégiben megkaptuk az Agrárkamarától a 2013-as és 2014-es szerződések listáját, amely elég vegyes képet mutat. Az például nem derül ki, hogy pontosan mekkora összeget képviselnek a NAK ezen szerződései, ugyanis a „szerződés értéke”-oszlopban nagyon sok esetben _havi_ X forint szerepel, ám a „szerződés időtartama”-oszlopban nem a számolást megkönnyítő, dátumtól-dátumig megadott időtartam szerepel, hanem csak annyi, hogy határozott vagy határozatlan.

Mint a mesében: adtak is adatot, meg nem is, köszönjük.

Az viszont látszik a táblázatból, hogy a szerződések ellenértékét az Agrárkamara részben a Nemzeti Földalapkezelőtől (NFA) és a Magyar Vidékfejesztési Hivataltól (MVH) kapott, valamint TÁMOP-támogatásokból fedezte, részben pedig saját forrásból fizette – nyilván ez utóbbi lehet a kötelezően beszedett tagdíj.

Több megállapodás keretében összesen 37 millió forint értékben szerződött az Agrárkamara a Lounge Design Kft.-vel, amely 2011 óta kap állami megbízásokat. Ez a cég tervezte többek között a „Magyarország jobban teljesít!”-kampány, majd a bevándorlásellenes plakátkampány, és a kormányzati sikerekről szóló jelenlegi kampány („A Magyar Reformok Működnek”) kreatívjait is.

A Fehérvári úti Multi Plázában található központi irodáját az Agrárkamara havi nettó 3,1 millió forintért (+ havi nettó 200 ezer forint két raktárért és 9 db parkolóhelyért) bérli a Kométa-B Kft.-től, amely egy osztrák cégen keresztül az egyik leggazdagabb magyarként számontartott Bolgár György, és lánya, a leggazdagabb magyar nők listáján 2009-ben második helyen szereplő Dálnoki-Bolgár Judit tulajdona.

A Bolgár család vagyonát megalapozó, 1993-ban alapított, az egykaros csaptelepek belső keverőegységét, a kartust gyártó Kerox Kft. 2014-ben Szijjártó Péterrrel közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 4,45 milliárd forintból építenek új gyárat Diósdon, és ezt egyedi kormányzati döntésen alapuló támogatás teszi lehetővé.

A listán 20 db, a Merkantil Zrt.-vel kötött autólízing-szerződés is szerepel: 11 esetben Opel Antara gépkocsikról van szó, 9 esetben nem szerepel a gépkocsik típusa, csak a rendszáma. 4 (gépkocsitípus-megnevezés nélküli) autólízingért egyszeri alkalommal szerződésenként 5.274.567 forintot, a többi tizenhatért darabonként 3.870.390 forintot fizettek.

Ezenkívül a Porsche Inter Auto Kft.-től bérelnek 5 autót havi 160 ezer Ft/db áron, illetve szerepel a táblázatban egy, a Császár Autószervíz Kft.-vel a LOF-484 rendszámú autóra vonatkozó kölcsönszerződés is, ám ennek értékét nem tüntették fel, ahogy az Oros-Car Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel kötött, „bérleti alapmegállapodás (gépjármű)” tárgyú szerződését sem.

Ennyi autó fényében azonban teljesen érthető, hogy van egy üzemanyagkártyára vonatkozó, nettó 3 millió forintos keretmegállapodásuk is a MOL-lal – az viszont sajnos nem derül ki a táblázatból, hogy a benzinpénz havonta vagy évente 3 millió Ft az Agrárkamaránál.

Sok magánszemélynek és néhány cégnek fizetett a kamara különböző előadások megtartásáért, szintvizsga feladatok elkészítéséért és lektorálásáért, mesterszakok írásbeli tételeinek elkészítéséért és lektorálásáért, valamint a tételkészítők koordinálásáért 40.000- 525.000 forint közötti ellenértéket összesen 8,9 millió Ft értékben.

Egy OSZTV vagy SZKTV versenybizottság munkájában való részvétel – pontozóként, szakmai segítőként – 30 és 95 ezer forintot ért, egy-egy ilyen szakmai (szántó-, cukrász, virágkötészet-, stb.) verseny lebonyolításért pedig jellemzően 1,9 millió forintot kaptak az iskolák, bár voltak ennél olcsóbbak és drágábbak is: a cukrász hagyományőrző verseny 500 ezer, a szántóverseny 600 ezer, az „országos ifjúsági őszi kegyeleti virágkötészeti verseny” csak 250 ezer, viszont a mezőgazdasági gépszerelő/gépjavító és növénytermesztési gépüzemeltető/gépkarbantartó vetélkedő együtt 3,8 millió forintba került.

A térségi és megyei gazdaszövetségek „Szakmai támogatás vizsgabizottság tagjának delegálásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásához” címszóval 160-960 ezer forint közötti összegeket kaptak az Agrárkamarától.

Több cégtől és önkormányzattól bérel(t) különböző helyiségeket az Agrárkamara, a legolcsóbbnak közülük Mezőkovácsháza tűnik, ahol egy irodáért havi 650 (azaz hatszázötven) forintot kell(ett) fizetniük. Ásotthalom önkormányzata pedig a „2013. november 9-i III. Batáta fesztivál és disznótoros rendezvény tárgyú megállapodás szerint nettó 39.370 forintot kapott a kamarától.

Marketing, tanácsadás, és némi jótékonyság

A Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. egyszeri nettó 236.220 forintot kapott az „előre egyeztett időpontban korrekt tájékoztatás nyújtása” megnevezésű szerződés értelmében, ami gyakorlatilag úgy hangzik, mint egy hirdetésvásárlás.

Az Agrárkamara a táblázat szerint egyébként is nagy hangsúlyt fektet a PR-tevékenységre: a Lounge Design Kft.-vel kötött megállapodásokon kívül havi nettó 572 ezer forintért szerződtek kommunikációs tanácsadásra a Lounge Communication Kft.-vel, és szintén velük az Agromash Axpo stand dekorációjának tervezéséért és kivitelezéséért 4,6 millió forint értékben állapodtak meg.

A két cég két tulajdonosa Balásy Gyula és Mamusits Péter Dávid, utóbbi pedig egészen 2012 októberéig többségi tulajdonosa volt annak a Moonlight Event Kft.-nek, amellyel az Agrárkamara 23,9 millió forint értékben szerződött a 2013-as tájékoztatási tevékenységéhez kacsolódó feladatok ellátására – a cég egyedüli tulajdonosa azóta a korábbi kisebbségi tulajdonos, Szirtesi Zsuzsanna.

A Bartha János és Gombás Margit tulajdonában lévő Maja Consulting Kft.-nek havi nettó 960 ezer forintot fizetett az Agrárkamara tanácsadásért, valamint egyszeri alkalommal 1,9 millió forintot egy meg nem nevezett valami kivitelezéséért. Ezeket a szerződéseket – a többi érdekesnek tűnővel, vagy épp hasonlóan értelmezhetetlennel (pl. V.M. Komm Kommunikációs Tanácsadó Kft.-vel kötött 34,5 millió forint értékű valamilyen vállalkozási szerződés) együtt újabb közadatigénylésben kérjük ki, hogy részletesen megismerhessük a tartamukat.

Azért a tagoknak is jutott valami a befizetett tagdíjakból: az Agrárkamara 5,3 millió forintot fizetett választási értesítő levelek postai úton való eljuttatásáért, és 42 milliót „Kamarai tagok részére tagsági dokumentumok nyomdai előállítása és postázása tagok részére” címszóval az A4C Marketing Kft.-nek, amely három magánszemély, Hrehuss Pál, Szijj György, és Vas Zoltán tulajdonában van.

Jótékonyságra is áldozott vásárlás közben az Agrárkamara, igaz, nem sokat: összesen 140.800 forintért vettek névjegykártyákat a Kézenfogva Alapítványtól, amely a fogyatékos emberek társadalmi befogadásáért dolgozik 1993 óta.

Az Agrárkamarától kapott szerződéslista itt megtekinthető (Google Drive).

Erdélyi Katalin – M.Tóth Balázs

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1120 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom