Bezárás
Egyéb

Tiltakozó talárosok: lemondott a Vas megyei bírói tanács

Lemondtak a Szombathelyi Törvényszék bírói tanács tagjai – értesült az Átlátszó. A bírói érdekvédelmi testületként működő tanács esetét Vas megyei jogászberkekben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde kinevezési gyakorlata elleni tiltakozásként értelmezik. Hasonló eset emberemlékezet óta nem fordult elő a magyar igazságszolgáltatásban.

Folytatódik a bíróság kézi vezérlése? – a minősítést a Magyar Helsinki Bizottság blogja tette 2013-ban a Szombathelyi Törvényszék elnöki kinevezése kapcsán. Most ismét a vasi megyeszékhely igazságszolgáltatásának ügyei kerülhetnek terítékre: információink szerint egy emberként állt fel a törvényszék bírói tanácsa, miután – nem hivatalos, de több forrásból megerősített híreink szerint – úgy érzékelték, véleményezői szerepük kiüresedett, testületüket megkerüli az OBH elnöke egy bíró-kinevezési ügy kapcsán.

A bírák kinevezése fölötti csetepaténak a tétje messze túlnő a konkrét eseten: a formálisan is kormány alá rendelt rendőrség, az informálisan kormányhű ügyészi testület után sikerül-e az igazságszolgáltatás jobbára független maradt bástyáját NER-konformmá áramvonalasítani lassú, de szívós munkával.

Több forrásból származó értesülésünkkel kapcsolatban a törvényszék szóvivője úgy fogalmazott: „a Szombathelyi Törvényszék Bírói Tanács tagjainak száma 5 fő alá csökkent, ezért a törvényszéken 2015. szeptember 11. napjára kitűzött összbírói értekezleten kerül sor a tagok kiegészítésével kapcsolatos választásra”.

Közigazgatási és munkaügyi bírósági bírói álláshellyé alakította július 17.-ei határozatában Handó Tünde a korábban meghirdetett járásbírósági bírói állást – ez az első olvasatban nem különösebben érdekfeszítő határozat váltotta ki információink szerint a konfliktust a Vas megyei igazságszolgáltatás és a budapesti „bíróelosztó” OBH között.

A Bírósági Közlönyben közzétett döntés nem tartalmaz indokolást. Az OBH az Átlátszónak írt válasza szerint az elnök azért változtatott, mert a kiírás óta (azaz április és július között) jelentősen megnőtt, az országos átlag 160 százalékára emelkedett a közigazgatási bírák munkaterhelése, így inkább az ő körükben van inkább szükség plusz munkaerőre.

A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, e szerep azonban voltaképpen formális, az államfőnek a jelölt nevét „postázó” OBH elnöke a tényleges döntnök. Néhány szabály azonban mégis megköti a kezét: az állásokat pályázat alapján töltik be, a pályázókat a megyei törvényszékeken működő bírói tanácsok törvényben előírt szempontok szerint pontozzák, az OBH elnöke az első 3 helyre sorolt pályázó közül választhat. Ha nem az eleve elsőként beterjesztett mellett dönt, indokolnia kell, s a döntést az Országos Bírói Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Névtelenséget kérő törvényszéki forrásaink azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a volt munkaügyi bíró Handónak – aki benyomásaik szerint hivatalba lépése óta preferálja a munkaüggyel-közigazgatással foglalkozó kollégáit az egyéb ügyszakokban ítélkezőkhöz képest, bár igaz, erről nem készül statisztika – nem volt ínyére a hosszas és adott esetben kockázatos kimenetelű procedúra. Más lehetősége nem lévén, ezért döntött az érvénytelenítés mellett, amit a bíró tanács tagjai egy emberként megalázónak éltek meg, mondván, az elnök kijátssza a regulákat, semmibe veszi a tanács munkáját.

Abban eltérőek a híreink, hogy valamennyien lemondtak-e vagy akadt póttag, aki megtartotta a mandátumát. Tudomásunk szerint hivatalosan nem indokolták a lemondást (ilyen kötelességük nincs is), de forrásaink szerint a törvényszéken „nyílt titok”, mitől sokalltak be.

Vas megye viszonylag kis létszámú igazságszolgáltatási stábja miatt a megyei bírói tanács a minimális, 5 fős létszámmal és 3 póttaggal üzemelt eddig, a legutóbbi választást tavaly februárban tartották, a tanács mandátuma elvileg hat évre szólt volna.

A megye kicsinységét mutatja az is, hogy a munkaügyi és közigazgatási bíróság létszáma a mostani döntéssel emelkedik négy főre (jelenleg két munkaügyi és egy közigazgatási bíró ítélkezik Szombathelyen). Vagyis akár 1-2 „nem várt” új ügy is megemelheti a bírák munkaterheltségét – kétségtelenül akár egyik napról a másikra is.

Csakhogy forrásaink arról számoltak be, a legfrissebb, júliusi statisztikák szerint a polgári ügyszakos bírák átlagos terheltsége a duplája a munkaügyes bírákénak, s több mint egyharmaddal meghaladja a közigazgatási bíráét – a szombathelyi polgári járásbírók átlagosan száznál több ügyet visznek egyszerre, míg a munkaügyesek „csak” ötven körüli, a közigazgatási bíró mintegy 70 esetet tárgyal, állította egy, a statisztikára éppen a napokban rátekintett helyi bírósági forrásunk.

A szombathelyi igazságszolgáltatás nem először kerül a hírekbe: 2013-ban történt, hogy Handó érvénytelenné nyilvánította a megyei törvényszék elnöki posztjára kiírt pályázatot, s – először ideiglenes mandátummal – megbízta a pályázaton nem is indult Andor Szabolcsot, annak ellenére, hogy a korábbi elnök pályázatát a bírák többsége támogatta.

Handó – akit kinevezésekor fidesz-közeliséggel támadtak, mondván, Szájer József (Fidesz) EP-képviselő felesége, s a pártalapítókkal együtt szocializálódott az ELTE Bibó István Szakkollégiumában – akkor úgy indokolt, hogy „a törvényszéken is nagyobb, komolyabb mértékű megújulásra van szükség”. A tavaly, immár a végleges, 2020-ig szóló megbízatásra kiírt pályázaton Andor is indult, s meg is nyerte.

Rádi Antónia

Címlapfotó: innen

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 1007 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

4000__ani_6

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom