“Attól egy ország nem lesz biztonságos, hogy a magyar kormány ezt leírja” – Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje

ft

Az emberi jogok érvényesüléséért küzdő Magyar Helsinki Bizottság kiemelt részt vállal a Magyarországra érkező menekültek jogainak védelmében is. A szervezet egyik ügyvédével, Fazekas Tamással beszélgettünk.

Korábbi cikkeink a témáról

400 milliót költött idén tolmácsokra az ORFK és a BÁH

Az ORFK szerint szakszerű és arányos volt a röszkei tömegoszlatás, vizsgálat nem lesz

Az Emberi Jogok Európai Bírósága rendkívüli eljárásban tiltotta meg egy szír menekült Magyarországra küldését Ausztriából

„Hogyhogy él? Felborítja a számozást!” Megszólal az Aszad-rezsim fotósa

„Menekülteket csempészek, és sokan bűnözőnek tartanak, de az EU löki őket a karjaimba”

“Az egész rokonság összepótol, hogy a családból legalább egy túlélő legyen”

A médiában olvasható hírek szerint 300 ezernél is több menekült és migráns érkezett ebben az évben Magyarországra. Mennyire kirívó ez? Mennyi volt az átlagos szám a korábbi években, és mikor kezdett el nőni?

Egészen kirívó szám az idei, ehhez még csak hasonló sem volt soha. Tavaly már volt egy jelentősebb emelkedés, már akkor is 43 ezer körül érkeztek, idén eddig 312 ezren. Az év elején kezdődött a nagy ugrás a 40 ezer körüli koszovói kérelmezővel, akik jó része valóban nem menekült. Azóta azonban háborús vagy polgárháborús övezetből, Szíriából, Afganisztánból, Irakból érkezik a menekülők többsége.

A 312 ezer ide érkezőből mennyien nyújtottak be kérelmet, és mennyien kaptak az országtól valamilyen védelmet?

A szír és afgán állampolgárok kisebb része nyújtott be menedékkérelmet, a koszovóiak többen, de ők valószínűleg nem menekültek. Menedékjogot idén 176 ezren kértek, védelmet körülbelül 240-an kaptak: 73-an menekültstátuszt, 176-an pedig oltalmazotti státuszt.

Mi az oka a két szám közötti eltérésnek?

Az eltérés oka az, hogy egyrészt eleve nem itt akartak státuszt kérni, a tipikus célországuk Németország. Van olyan is, aki beadja a kérelmet, de elmegy az országból az eljárás alatt, ezért azt megszüntetik. És persze az is megtörténhet, hogy a korábban beadott kérelem alapján az eljárás még most is folyamatban van.

Fazekas Tamás (1978) az ELTE-n diplomázott 2001-ben, azóta dolgozik jogászként, és monitoroz zárt intézeteket, mint megfigyelő. 2006 óta kamarai tag, 2012-ben az év pro bono ügyvédje volt, több ügyet is nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Elsődlegesen emberi jogi és büntetőjogi szakterületen dolgozik, mostanában főleg gyülekezési joggal, menedékjoggal, rendőrségi bántalmazásokkal és panaszügyekkel foglalkozik, 2006 óta a Magyar Helsinki Bizottság állandó megbízott ügyvédje.

Tudna néhány olyan példát említeni, amikor a magyar hatóságok Ön szerint nyilvánvalóan rossz döntést hoztak azzal, hogy elutasították valakinek a menedékkérelmét?

Nagyon tipikus például az, hogy a szíriai katonaköteles férfiak nem kapnak megfelelő védelmet, ez egy klasszikus hiba, mert őket oltalmazottként szokták elismerni, nem pedig menekültként. Az nyilvánvaló tény, hogy aki az Asszad-rezsimben katonaköteles férfi, annak a háborúban úgy kell harcolnia, hogy adott esetben a szomszédját is le kell lőnie.

Rengetegen azért menekülnek el, mert nem akarnak harcolni a rezsim mellett, illetve egyáltalán senki ellen nem akarnak harcolni. Ez nagyon sok embert érint, ők oltalmazottak lesznek. Ennek pedig az a következménye, annyival rosszabb az oltalmazotti státusz a menekültstátusznál, hogy rövidebb ideig kapnak védelmet, de ami a nagyobb baj, hogy így gyakorlatilag szinte lehetetlen családot egyesíteni, vagyis az oltalmazottak nem hozhatják ide a védelemre szoruló családjukat.

Volt  olyan szomáliai ügyfelem is, akinek kiirtották a családját, és a hatóság őt is csak oltalmazottként ismerte el, nem menekültként.

De említhetem példaként annak az iráni, diplomás aktivistának az esetét is, aki ateista filozófus, és rendszerellenes előadásokat tartott, ezért a vallási rendőrség (basij) letartóztatta, és napokon át kínozta, majd végül lefizetett, korrupt tisztviselők segítségével menekült el. Az országban maradt társait lecsukták, jó eséllyel nem egy közülük azóta meghalt a börtönben. A BÁH szerint ő mehet vissza Teheránba, és első fokon megtagadták, hogy feleségét és kicsi gyerekét idehozza, ők azóta folyamatos életveszélyben élnek.

Vagy ott van a tálibok által elrabolt tolmács, aki az amerikaiaknak dolgozott, és emiatt kivégezték volna, ha nem tud elszökni. A magyar hatóság nem találta meg az általa említett afganisztáni helységeket sem, és szerintük mint egészséges fiatal férfi, éljen boldogan Kabulban, ott úgyse találják meg, mert – és ez az elképesztő érvelés rendszeresen elhangzik – az eredetileg fél millió lakosra tervezett, a belső menekültek siralmas, jellemzően közmű nélküli viskói miatt ma már több mint ötmilliósra duzzadt fővárosban könnyebb elrejtőzni, mint egy faluban.

Korábban nem számított az, hogy valaki biztonságos harmadik országból érkezik-e? Más országokban is az a gyakorlat, hogy ha valaki biztonságos országon keresztül érkezik, akkor annak a kérelmét el sem bírálják?

A genfi egyezmény szerint szabály, hogy ha valaki biztonságos harmadik országból érkezik, akkor nem kap védelmet. Korábban itthon úgy volt, hogy a hatóság, de szükség esetén a bíróságok is minden ügyben megvizsgálták, hogy ki milyen útvonalon érkezett, és a török-görög-macedón-szerb útvonal egyik országa sem biztonságos, erre vonatkozóan az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának álláspontja irányadó.

De a magyar bírósági gyakorlat nem volt egységes, korábban éppen a szegedi bíróságon tekintették Szerbiát biztonságos országnak, míg a többi bíróság nem. Viszont szeptember 15-e óta egy kormányrendelet szerint Szerbia biztonságos ország, így ezt a vizsgálatot azóta nem folytatják le Szegeden.

Az hogy lehet, hogy a kormányrendelet mást mond, mint az ENSZ?

Úgy lehet, hogy a kormányrendelet rossz. Attól egy ország nem lesz biztonságos, hogy a magyar kormány ezt leírja. Leírhatná ezt Észak-Koreáról is, attól a tény még tény maradna. Azt fontos tudni, hogy a menekültügyi szempontból biztonságos harmadik ország feltétele nem csak az, hogy nem lőnek valakire, hanem az is, hogy kaphat-e az adott országban megfelelő védelmet a menekülő.

És az útvonal országaiban mi a baj a menekültügyi rendszerrel?

Törökország esetében a legegyszerűbb a helyzet, ott ugyanis földrajzi szempontból korlátozzák a Genfi Egyezményt: csak Európából származó menekülteket ismernek el. Fizikailag ugyan elhelyezik az Európán kívülről érkezőket, de ők ezen túlmenő menedéket nem kapnak: nem dolgozhatnak például, és a gyerekek sem tudnak iskolába járni.

Görögország érdekesebb, hiszen uniós állam. Az Emberi Jogok Európai Bírósága hozott egy hosszú és részletes döntést, amiben kimondták, hogy ott nincs érdemi menekültügyi rendszer, sőt, onnan vissza is küldenek embereket olyan országba, ahol viszont már üldözik is őket. Éppen ezért Magyarország elég hosszú ideig nem is küldött vissza Görögországba az uniós dublini rendelet alapján kérelmezőket. A strasbourgi bíróság az ilyen visszaküldéseket minden ügyben le is állította.

Szerbia és Macedónia esetében hasonló a helyzet. Egyrészt vannak hírek arról, hogy rendszeres a menekülők hatóság általi bántalmazása is, de emellett nincs működő menekültügyi rendszer sem, több ezer kérelmezőből tíznél kevesebbet ismertek el az elmúlt években.

Tehát aki Szerbiából jön, annak semmi esélye sincs?

Elvileg van lehetőség arra, hogy a jogszabályi vélelemmel szemben, miszerint Szerbia mint uniós tagjelölt ország biztonságos, bizonyítsa a menedékkérő, hogy ez az ő konkrét esetében nem igaz. Azonban ezt gyakorlatilag lehetetlen megtenni, ilyen sikeres ellenbizonyításra eddig nem volt példa.

Önök képviselnek menedékkérőket ma is. Az előzőek fényében ügyvédként mégis mivel tudnak érvelni, mit tudnak tenni az ügyfeleikért?

Az én mostani ügyeim szeptember 15-ei előtt indultak, de kollégáimnak vannak “új” ügyei is. Ezekben az ügyekben az ENSZ álláspontját lehet felhívni, amit egy kúriai döntés szerint is kötelező figyelembe venni. Az is lehetőség, hogy a bírót megpróbáljuk meggyőzni arról, hogy függessze fel az eljárást, és kérje a szabályozás felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságtól, vagy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntését arról, hogy a magyar szabályok összeegyeztethetők-e az uniós joggal.

Nem érzi kilátástalannak a munkáját?

Ezekben az ügyekben nem sok esélyünk van, az biztos.

Nem gondolt arra, hogy akkor máshoz kezdjen ügyvédként?

Erre lenne oka az embernek, de egyelőre még tartom magam. Ha mi se csináljuk a Helsinki Bizottságnál, akkor ki fogja? Valamilyen esélyt most mégiscsak kapnak az ügyfeleink, de ha mi is kiszállunk, akkor ez is szertefoszlik.

A magyar menekültügyi helyzetről mindennek fényében mi a véleménye?

Korábban alacsony elismerési aránnyal (uniós 45%-kal szemben 9%-os) és rossz integrációs rendszerrel, de valami működött. Ami most van, az közel áll a teljes összeomláshoz. Az intézményrendszer és a szabályozás változásai átláthatatlanok. Egyik nap sokszorosan túlzsúfoltak a táborok, a másik nap üresen konganak. Ráadásul a rendszerből sok tapasztalt ügyintéző is eltűnt, mert elhagyták a pályát.

Az integráció is nehéz, például a magyar nyelvet nem oktatják szervezetten az elismert menekülteknek sem. A saját ügyfeleimről is el tudom mondani, hogy közülük sokan megpróbáltak beilleszkedni elismert menekültként, de a rendszer magukra hagyta őket, így nem sikerült nekik. Ők ma Svájcban, Svédországban, Franciaországban, Ausztriában élnek – ott az állam támogatásának köszönhetően be tudtak illeszkedni.

Kérdezett: Erdélyi Katalin

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen.Tudnivalók itt.

  • Király András

    Oltalmazott meg menekült, 4 ezer kilométerrel arrébb…

    Ezt a nagyon olcsó seggszájú politikát és főleg a fazekas gyereket már túl jól ismerjük: Ezek azok az emberek akik szerint az egykor gyilkos mára demokratikus keresztények gyilkosozása felvilágosultság, a még máig gyilkos szaúd arábiától pakisztánig nyíltan embereket kövező barbár muszlim tömegek legyilkosozása meg idegengyűlölet…

    • anti-agitprop

      Ezek az emberek épp a barbár kövezés elől menekülnek.
      Márpedig a barbárok nem menekülni szoktak a kövezés elől, hanem beállnak a sorba.
      Mint te, amikor megjelent egy kiszolgáltatott, kockázat nélkül ‘kövezhető’ csoport.

      • Pelikán

        Persze, allah akbar felkiáltások közepette menekülnek a kövezések elől nekimenve idegen országok rendőreinek határainak. Oszamáék is pont így menekültek. 😉

        • Szabó János

          Kívánom az ügyvéd úrnak hogy neki is mutassanak olyat a kedvezményezettei és nemcsak a férfiak hanem a suttyó kölkök is ( a kezükkel a nyakuknál), amit nekünk mutattak legutóbb a híradófelvételeken. Oszt utána gondolkodjon el a témán még egyszer ha lesz kedve, esetleg még ideje is.

        • anti-agitprop

          Valahogy nem rémlik, hogy akár a rendőrség is nyilatkozott volna olyat, hogy allahakbar-ral rohanták volna meg őket.
          Ha tudsz ilyet, légyszi linkeld.
          Videó alá bekeverni egy csatakiáltást, és feltölteni adott szélsőjobbos portálra nem egy nagy művészet. 😉

  • Tóth Árpád

    “Az nyilvánvaló tény, hogy aki az Asszad-rezsimben katonaköteles férfi, annak a háborúban úgy kell harcolnia, hogy adott esetben a szomszédját is le kell lőnie. ”

    Látom az ügyvéd úr nem igazán tud mit kezdeni a haza fogalmával. Ebből kifolyólag a honvédelem fogalmát már meg sem kell említenem. Ha valakinek az országa harcban védi magát, akkor momentán aki ezt megtagadja és lefalcol, azt úgy hívják katonaszökevény. Mindenhol. Nem csak az Assad rezsimben. Aki pedig ilyen , az húzza meg magát Törökországban, mert ott már ettől biztonságban van.

    “A genfi egyezmény szerint szabály, hogy ha valaki biztonságos harmadik országból érkezik, akkor nem kap védelmet”
    “és a török-görög-macedón-szerb útvonal egyik országa sem biztonságos, erre vonatkozóan az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának álláspontja irányadó.”

    Természetesen ha megvizsgálom a főbiztos személyét akkor ez értelemszerű. Mert ugye csak a célorszég biztonságos.

    Momentán az hogy Görögo. nem csak Uniós hanem schengeni tagország, Szerbia pedig tagjelölt , senkit ne zavarjon. Attól még nem biztonságos, mert a “főbiztos” azt mondja. Aki persze kicsit sem érdekelt fél.

    Ja!
    “szír és afgán állampolgárok kisebb része nyújtott be menedékkérelmet”
    Tisztelt jogvégzett emberkének felhívom a figyelmét hogy az állampolgárság nem bemondásos állapot. Azt vmivel igazolni is kellene. Amire egyébként a genfi egyezmény is utal. Meg sok egyéb másra is , amit a fenti prókátor rohadtul elfelejt. Mármint hogy milyen kötelezettségei lennének a státuszért folyamadóknak. Amire azok nagy ívben szarnak. Ezáltal szarnak az egyezményre, ami alapján jogokat követelnek maguknak. Amik csak az ilyen zavart fejekben léteznek mint a fazekas. Mert a genfi egyezmény szerint momentán a török határ átlépése után a kedves vendégeink ezekről már nagyvonalúan lemondtak, akárhogyan is követelőznek itte. A fazekas félék ezért még a követelőzésük alapjának tekintett genfi egyezményt is meg akarják változtatni, mert ugye az alapján nem jár ezeknek semmi, csak maximum méltányosságból. Úgyhogy a legfontosabb hogy úgy kell alakítani a szabályokat és törvényeket hogy a kedves idejövőknek a legjobban passzoljon. Ahogyan nekik a legjobb ahogyan nekik tetszik. Gyönyörű…

    • anti-agitprop

      Az ügyvéd úr nem igazán említette a haza szót az egész cikkben.
      A honvédelem pedig polgárháborúnál értelmét veszti. Mellesleg a ‘haza’ szó is. Mégis melyik lenne adott illető szentséges hazája? Az asszad-rezsim, amely esetleg üldözi? Az iá aki mindenkit brutálisan leöl aki nem velük van? Vagy a 40 másik harcoló csoport egyike?
      Katonaszökevény meg az lehet, aki bevonult már katonának. Aki eleve megtagadta, az max disszidens.

      Mi is uniós, és schengeni tagország vagyunk, mégis osztrák bíróság mondta ki emlékeim szerint, hogy nem vagyunk biztonságos ország menekültek számára. És nekik aztán pont az ellenkezőjére lett volna okuk.

      Az utolsó bekezdésben alapvetően igazad lenne, ha nem nyomnád azt a szokásos xenofób csúsztatást, hogy ha találsz néhány kisebb követelőző csoportot (amit amúgy nem nehéz otthonról se megszervezni), akkor mindjárt kivetíted az ÖSSZES menekültre.
      Illetve a szolidaritás legkisebb jelét is úgy állítod be, mintha európai politikusok azon fáradoznának, hogy a te életedet formálják át a menekültek kedvéért. Holott kíváncsi lennék tudnál-e hozni akár egyetlen példát ilyen törvényre.

      Az igazolványok hiányán is feleslegesen ugrálsz. Ha a hatóságok nem ellenőriznék, akkor nem 2%-a kapna menekültstátuszt a kérelmezőknek. És ezen senki nem is akar változtatni. Ez ismét xenofób csúsztatás. Az egyetlen vita arról folyik, hogy AMÍG el nem bírálják a kérelmeiket, ADDIG hol és milyen körülmények között éljenek.

      • Pelikán

        A helyzet az, hogy nem itt hanem németországban gyújtanak fel menekültszállásokat, meg hajtottak végre több mint 350 támadást ellenük. Akkor most magyarország vagy németország a “nem biztonságos állam”? Ahogy látom nem anti agitprop emberke vagy, hanem goebbels első számú propagandistája…

        • anti-agitprop

          Ez csak annyit jelent, hogy a német szélsőjobb szervezettebb, mint a mienk.
          De a biztonságos állam nem azt jelenti, hogy ott nincsenek szélsőséges rasszista köcsögök. Azt jelenti, hogy maga az állam nem veret össze a rendőrséggel, nem zsúfol 2-3x annyi embert egy helyre, mint ahány hivatalosan elfér, és nem folytat aktív gyűlöletkampányt ellenük.
          Nemtom ki az. Ő mit propagál?

          Ahhoz meg keveset vagyok itt, hogy első számú legyek. :) Te mennyi időt töltesz itt naponta, hm?

      • Tóth Árpád

        ” akkor mindjárt kivetíted az ÖSSZES menekültre”
        Mondod te…
        A genfi egyezmény pedig:
        “Minden menekültnek kötelezettségei vannak azzal az
        országgal szemben, ahol tartózkodik, különösképpen az, hogy magát az ország
        törvényeinek és szabályainak, valamint a közrend fenntartása érdekében hozott
        intézkedéseknek alávesse.”
        „Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy
        valamely Szerződő Állam háború vagy más súlyos és kivételes körülmények között
        egy meghatározott személlyel kapcsolatban ideiglenesen olyan intézkedéseket
        tegyen, amelyeket az állam biztonsága szempontjából szükségesnek tart, amíg
        megállapítja, hogy az adott személy ténylegesen menekült és ügyében az
        intézkedések fenntartására az állam biztonsága érdekében van szükség.”
        „Minden Szerződő Állam biztosítja a jogot a területén
        jogszerűen tartózkodó menekülteknek arra, hogy megválasszák tartózkodási
        helyüket és szabadon mozoghassanak az ország területén azon szabályok
        figyelembe vételével, amelyek általában az idegenekre azonos körülmények között
        vonatkoznak.”
        „A Szerződő Államok az országba való jogellenes belépésük,
        vagy tartózkodásuk miatt nem sújtják büntetéssel azokat a menekülteket, akik
        közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük, vagy szabadságuk (…)
        veszélyeztetve volt, és akik engedély nélkül lépnek be területükre, illetőleg
        tartózkodnak ott, feltéve, hogy haladéktalanul jelentkeznek a hatóságoknál és
        kellőképpen megindokolják jogellenes belépésüket, illetőleg jelenlétüket.”
        Csak azért hogy megvilágosodj. Ezek után mutass nekem ezek között EGYETLEN menekültet! Akkor majd vitázhatunk.

  • Scenkhyalfi

    A PC szemüveg viselése a valóság zavaró tényezői ellen a jogvédelem területén is kiváló lehetőséget ad az igazi fejben maszturbálásra és ekkor válik sokadik nem biztonságos országgá Görögország. Itt jegyzem meg egyszerű földhözragadt mucsaiként (szintén ELTE jogi diplomával még a szörnyű 90-s évekből), hogy kicsiny hazánkat is a minapában minősítette nem biztonságos országgá egy magas bírói fórum, így már csak a tanult barátaink döntésére is figyelmezve, mi több azt a kellő áhítattal a magyar jogalkalmazásba azt beemelve nem is lenne kívánatos a migránsok benyújtott kérelmeit pozitívan elbírálva kitenni szerencsétleneket a honi viszonyaink vérgőzös szörnyűségeinek.
    (A jogvédelem azért is rendkívül fontos része a honi és nemzetközi jogi kultúrának, mert egyrészt sikeresen szétválasztja a jogok és kötelezettségek rendszerét, misztifikálva a jogot (amely tételessé válva önmagában megvalósítja a jogkorlátozást) és ezzel a jog diktatúráját hozza létre az ésszerűség és valóság parvenü világa felett; másrészt kiváló megélhetési lehetőséget biztosít egyeseknek/szervezeteknek.)

  • Bálint László Hatfaludy

    Az egyszer szent igaz, hogy ha az ex-Varsói Szerződéses Magyarország , amelyik az elmúlt közel 500 évben szinte valamennyi saját háborúját elvesztette valamely országot BIZTONSÁGOS- nak minősíti, az se nem oszt, se nem szoroz. No de hát ha a Német Szövetségi Köztársaság is annak tekinti, akkor talán már lehet benne valami! Mert nem a csúnya Harmadik Birodalom nyilatkozott, hanem az újra egyesültek nagy országa, EURÓPA ZÁSZLÓS HAJÓJA, igaz, a “minden szírekkel” egy kissé besározódva

  • Gull Wing

    „a török-görög-macedón-szerb útvonal egyik országa sem biztonságos,” most ez komoly? Egy eu tag és kettő a csatlakozási tárgyalás folyamatában. Ha a hülyeség fájna, akkor üvöltenie kellene. Nagyon.