Bezárás
Egyéb

Sem a rendőri vezetés, sem a Belügyminisztérium nem vizsgálja a TEK röszkei akcióját

Speciális feladatokat lát el – veszélyes bűnözőket fog el például – a Terrorelhárítási Központ (TEK), de mint rendőrökre a törvény alapján rájuk is vonatkozik az, hogy csapaterős tevékenységet végezhetnek, így részt vehettek a röszkei határátkelőhelyen elvégzett oszlatásban. A Belügyminisztérium Átlátszónak adott válasza szerint mégsem emiatt voltak a TEK-esek ott, hanem azért, hogy többek között erőszakos bűncselekménnyel vagy bűntett elkövetésével gyanúsítható fegyveres személyeket fogjanak el. Arra viszont nem válaszoltak, hogy miért nem viseltek ruházatukon azonosítót a terrorelhárítók, holott ez minden rendőr számára kötelező. A belügy szerint nincs szükség vizsgálatra.

Előzmények

„Míg vert, mosolygott” – a Röszkénél bántalmazott újságírók a TEK akciójáról

Az ORFK szerint szakszerű és arányos volt a röszkei tömegoszlatás, vizsgálat nem lesz

Az Al-Arabiya helyszíni felvételén is menekültverésnek látszik a röszkei csata

Újabb fotóriporter állítja, hogy ok nélkül támadt a menekültekre Röszkénél a TEK

A TEK miatt hágott tetőfokára az erőszak a Röszkén összevert ausztrál fotós szerint

Furcsa visszavonulással készítették elő a rendőrattakot Röszkénél

„A rendőrség eszkalálta az eseményeket” – egy volt rendőrparancsnok a röszkei csatáról

A rendőri vezetés után a Belügyminisztérium (BM) is rendben lévőnek találja a menekültekkel szemben fellépést szeptember 16-án, Röszkén – derült ki a válaszból, amelyet az Átlátszó adatigénylésére küldött meg a tárca. Felidézték, hogy a menekültek különböző tárgyakkal és kövekkel dobálták a rendőröket és megtámadták a kordonelemeket, hogy jogellenesen jussanak át a határon, így annak védelme érdekében és a támadás elhárításáért léptek fel a rendőrök.

„A rendőrség a tömeget, a rendőri intézkedés során tolmács segítségével, hangosító járművön, illetve hangágyún keresztül – többször arab és angol nyelven – felszólította a jogkövető magatartásra, ami azonban nem vezetett eredményre” – írták a tájékoztatásban.

„A rendőri intézkedéseket és az alkalmazott kényszerítő eszközöket a parancsnoki szakmai értékelés szakszerűnek, szükségesnek, jogszerűnek és arányosnak minősítette… A rendőri fellépés határozott, ugyanakkor kellően differenciált volt, erre figyelemmel álláspontunk szerint nincs indoka további szakmai vizsgálat elrendelésének.” Így ismételték meg a rendőri vezetéstől már megkapott válaszokat.

Kérdés alapján a BM részéről közölték azt is, hogy a TEK és a Készenléti Rendőrség (KR) Röszkénél nem közösen lépett fel a menekültekkel szemben, de együttműködtek az arra vonatkozó jogszabályok alapján.

A belügyi válaszban a terrorelhárítók röszkei jelenlétét a jogszabályhelyek beidézésével magyarázták. Azokból az derül ki, hogy arra számíthattak, hogy lesznek a menekültek között olyanok, akik fegyverrel rendelkeznek, és úgy akarnak jogtalanul hazánk területére lépni, vagyis bűncselekményt elkövetni. Továbbá, hogy személy elleni erőszakos bűntettre készülhetnek a menekültek és az ő előállításukban, főleg, ha fegyverük is van, közreműködhetnek a TEK emberei.

A terrorelhárítók „a határ mentén – jogszabályi felhatalmazás hiányában – nem végeztek csapaterős tevékenységet” – áll a BM tájékoztatásában, hozzátéve, hogy a jogszabályokban előírt feladatok ellátását a szervezet műveleti igazgatója irányította.

A belügyi válasszal kapcsolatban megkérdeztük azt a volt rendőri vezetőt, aki korábban elemezte az Átlátszónak a röszkei helyzetet és úgy látta, hogy rendőrszakmai hibák sorozata eszkalálta a helyzetet. Többek között az, hogy nem delegáltak a szerbekhez rendőri összekötőt, nem kommunikáltak megfelelően a tömeggel, mobilkordonok helyett a rendőrök saját testükkel védték a határt, valamint, hogy elszabadult hajóágyúként viselkedtek a terrorelhárítók. Szerinte a határátkelőhelyen történt attakról szóló belügyminisztériumi válasz ténybeli tévedésekkel és szakmai hiányosságokkal van tele.

A határátkelőhelyen nem csak menekültek, köztük gyerekek és nők, valamint újságírók szenvedtek sérülést, hanem tucatnyi egyenruhás is. Az Országos Mentőszolgálat az Átlátszó adatigénylésére azt közölte, hogy munkatársaik 21 embert láttak el különböző sérülések miatt. Ezzel együtt hangsúlyozták azt is, hogy ennél jóval többen szenvedtek sérüléseket, de a pontos számot nem tudják megadni, hiszen a rendőrök is vittek kórházba embereket, illetve a határ szerb oldalán is voltak egészségügyi ellátásra szorulók.

„A rendőrök Röszkén a rendőrségi törvény szerint meghatározott csapaterős feladatot láttak el, ez ténykérdés. Az az állítás, hogy a TEK jogszabályi felhatalmazás hiányában nem látott el csapaterős feladatot, nem állja meg a helyét. Igaz, hogy a terrorelhárításnak speciális feladatai vannak, többek között olyan, mint a terroristák vagy az erőszakos fegyveres személyek elfogása, de arról van szó, hogy a rendőrségi törvény az összes rendőr szakmai munkáját meghatározza, így az ORFK szervezeteinek a TEK-nek és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a tevékenységét. Ezeknek a testületeknek az állománya a rendőrségi törvény szóhasználatában egységesen rendőr.”

A megkérdezett rendészeti szakember szerint az emberek úgy gondolják, hogy a csapaterős tevékenység nem más, mint a tüntetések biztosítása vagy egy tömeg oszlatása, de a törvényben foglaltak szerint jelentheti a veszélyes bűnözők elfogását, a védett személyek kísérését, a túszmentő akciókat, olyan feladatokat, amelyeket a TEK is végez.

„A csapaterő lényege, hogy a sok rendőr intézkedését egységesnek tekinti. Ilyenkor a csapaterős egység feladatainak elvégzéséért a parancsnok felel, az egyes rendőr külön intézkedéséért pedig ő maga.”

Egy példát is mondott erre az egykori parancsnok. „A rendőrbot használatát engedélyezi a parancsnok, és felel annak jogszerűségért. Azt viszont a rendőr dönti el, hogy valakinek a fejére vagy a végtagjára üt a rendőrbottal. A szakszerűségért pedig ő felel. Egy utcai intézkedésnél pedig, amikor a járőr a saját döntése alapján használ rendőrbotot, akkor értelemszerűen mindkettőért, a jogszerűségért és a szakszerűségért is neki kell viselnie a felelősséget.”

A rendőrségi törvény, amely a TEK-re ugyanúgy vonatkozik, mint a többi rendőri szervre a csapaterő szempontjából a következőket mondja ki.

A csapaterő alkalmazása

  1. §(1) A rendőrök csapaterőben alkalmazhatók

a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §), a lázadás (Btk. 256. §), illetve a rombolás (Btk. 257. §) bűncselekmények elkövetése esetén;

b) a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;

c) súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására;

d) terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására;

e) eltűnt személy vagy tárgy felkutatására;

f) katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására;

g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására;

h) védett személy, veszélyes szállítmány vagy az állam működése, vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére;

i) nagy területű helyszín biztosítására;

j) törvényben meghatározott más esetben.

Azt, hogy a felsorolt csapaterős feladatokat miként kell végrehajtani, az általános rendőri feladatokat ellátó szervnél, az ORFK-nál, utasítás szabályozza. A Terrorelhárítási Központnál viszont nem tudni, van-e ilyen.

Az egykori rendőri vezető hangsúlyozta azt is, hogy a röszkei határátkelőnél történtekkel kapcsolatban szintén tény az is, hogy a rendőrség, beleértve a terrorelhárítást is, a csapaterős feladat ellátása során tömegoszlatást végzett. Ezt a törvényen kívül a testület (beleértve a TEK-et is) szolgálati szabályzatáról szóló BM-rendelet is pontosan meghatározza, amely a rendőrségi szervezetek minden tagjára, tehát a TEK-esekre is kötelező érvényű.

Tömegoszlatás

A tömegoszlatás a jogellenesen összegyűlt, valamint jogszerűen összegyűlt, de jogellenes magatartást tanúsító tömegnek a helyszín elhagyására, fizikai egységének megbontására irányuló – a tömeg egészére vagy annak jelentős részére kiható – rendőri intézkedések összessége.

„Ebből látszik, hogy mivel a Terrorelhárítási Központ munkatársainak a tevékenysége a tömeg egészére vagy annak jelentős részére kiható volt, ezért az ő intézkedésük a tömegoszlatás gyűjtőfogalommal illetett intézkedés volt. Ez pedig a következők azért érdekes, mert a már említett szolgálati szabályzat szerint csapaterő alkalmazásakor a rendőrség a személyi állomány összevonását, kötelékbe szervezését egyszemélyi parancsnoki vezetés alá helyezve oldja meg.”

A megkérdezett szakember úgy vélte, a törvény alapján így kellett működniük a dolgoknak a röszkei határátkelőhelyen is a KR és a TEK közös fellépése során, ám kérdés, hogy miért nem irányította a két szervezetet összehangolt intézkedését egyszemélyi parancsnok.

„A válasz további részére vonatkozóan, megjegyzem, örvendetes, hogy arab és angol nyelven felszólították a tömeget a jogkövető magatartásra, azonban szerencsésebb lett volna, ha a hatályos jogszabályok értelmében közlik a feloszlatás okát.”

Így azt, hogy a menekültek milyen jogsértést valósítanak meg, hogy a helyszínről merre távozhatnak el még az oszlatás megkezdése előtt – sorolta a szakember.

„A feloszlatás tényét a „törvény nevében” szavak előrebocsátásával és a kényszerítő eszközök használatának kilátásba helyezésével közölni kell a tömeggel, majd mindezt meg kell ismételni még kétszer. Amennyiben ezeket nem tették meg, akkor a tömegoszlatás nem volt jogszerű” – hangsúlyozta az egykori parancsnok.

Hozzátette: a kényszerítő eszközök használatát nem a „hasonló jellegű műveletek során alkalmazott parancsnoki szakmai értékelésnek” kell megvizsgálnia, ilyenről még nem is hallott. Ilyenkor a szolgálati szabályzat alapján a kényszerítő eszköz használatát elrendelő egyszemélyi parancsnoknak és a végrehajtást végző rendőröknek is külön-külön jelentést kell írniuk, majd ezek alapján a vizsgálatot haladéktalanul le kell folytatni.

„Ezt egyébként akkor is szükséges megtenni, ha az, akivel szemben intézkedtek, elszaladt, így személyazonossága ismeretlen maradt, hiszen később az illető jelentkezhet valamelyik kórházban sérültként, sőt, extrém esetben akár meg is halhat az intézkedés miatt.”

A volt rendőri vezető még megjegyezte azt is, hogy amennyiben a szolgálati szabályzat szerint jártak el, akkor a BM-nek arra kellett volna válaszolnia, hogy hány esetben, hány személlyel szemben, mennyi rendőr, milyen kényszerítő eszközt alkalmazott, illetve, hogy mi lett a kivizsgálás eredménye.

„Hogyha ez nem történt meg, akkor az katonai bűncselekménynek számít. Hasonló mulasztásért pedig most ül több tábornok a vádlottak padján.”

A Helsinki Bizottság az ombudsmanhoz fordult

Az ombudsmanhoz fordult a röszkei oszlatás kivizsgálását kérve a Magyar Helsinki Bizottság, amely szerint, máskülönben sohasem fog fény derülni arra, hogy jogszerű volt-e a Terrorelhárítási Központ akciója.

A szervezet a közleményében emlékeztetett arra, hogy felvételek láttak napvilágot arról, hogy gyermekek is kénytelenek voltak elszenvedni a könnygázt, illetve, hogy több újságíró is arról számolt be, hogy a TEK-esek nyilvánvaló újságírói mivoltuk ellenére bántalmazták őket.

Mivel a rendőri vezetés nem akar foglalkozni a történtek alapos kivizsgálásával, ami egyértelmű a Zsaru magazinban, az országos rendőrfőkapitánnyal készített interjúból, a TEK vezetője pedig még ennyit sem közölt a nyilvánossággal, az MHB szerint indokolttá teszi az alapvető jogok biztosának a vizsgálódását.

Csikász Brigitta

Fotó: Warren Richardson

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom