Bezárás
Egyéb

164 millió forint EU-támogatást bukhatunk a debreceni menekülttábor bezárása miatt

A Fidesz és a Jobbik szinte versenyzett egymással abban, hogy melyikük szeretné jobban, ha megszűnne a debreceni menekülttábor. A kormány végül bezáratta, a kiürítés gyakorlatilag már teljesen megtörtént, így a politikai harcot a Fidesz nyerte. Mindez vélhetően 164 millió forintba kerül az adófizetőknek.

Orbán Viktor májusban járt Debrecenben, ahol az új ipari park, megújuló pályaudvar és repülőtér ígérete mellett azt is jelezte, hogy be fogja záratni a városban lévő menekülttábort, mert

“Azt akarjuk, ne jöjjenek többen. Akik itt vannak, menjenek haza! (…) Nem akarunk együtt élni ezzel a problémával.”

Orbán akkor azt közölte, hogy tisztában van azzal, hogy a debreceni tábor bezárása érdekében harcolnia kell az EU-val, de meg is nyugtatta az esetlegesen aggódó publikumot: ő felkészült erre, “ez nem délutáni zsúr, ez országvezetés”.

Nem sokkal korábban, 2015. áprilisban kezdődött meg egyébként a debreceni tábor férőhely-bővítése Európai Uniós forrásokból: két épület családok lakhatására alkalmas apartmanokká való átalakítása, továbbá részleges közműrekonstrukció, és a telepítendő konténerpark közműellátásnak kiépítése. A 143,5 millió forintos közbeszerzést a Nyírépszer Hungária Kft. nyerte, a beruházást hirdető táblát pedig a Helsinki Bizottság tette közzé a Facebook-on Orbán nyilatkozatára reagálva májusban.

A Jobbik már áprilisban is tiltakozott a férőhelybővítés ellen, amikor pedig az illegális határátlépők számának ugrásszerű megemelkedése miatt a hivatalosan 830 férőhelyes debreceni táborban 1600-1800 főt helyezett el a BÁH, akkor a Jobbik és a Fidesz akárcsak országos szinten, az alföldi városban is gyakorlatilag versenyzett egymással a menekültellenes hangulatkeltésben.

A kormány hivatalos Facebook-oldalára június végén feltöltöttek a 200%-os telítettséggel üzemelő menekülttáborban uralkodó áldatlan állapotokról egy galériát “Megtelt a debreceni migrációs tábor” címmel, volt tüntetés helyi fideszes politikusok részvételével, majd a Jobbik szervezésében is, a táborban kitört zavargásról pedig a közmédia közölt egy 32 perces exkluzív felvételt, ami már csak azért is érdekes, mert újságírókat nem enged be a BÁH egyik menekülttáborba sem, tehát vélhetően belsős felvételről van szó, amit hangulatkeltési céllal jelentetett meg az állami tévé.

fotó: Magyar Kormány, Facebook

fotó: Magyar Kormány, Facebook

Ezután sokáig nem történt semmi Debrecennel kapcsolatban, majd szeptember végén Lázár János közölte az egyik heti rendszerességű kormányzati sajtótájékoztatón, hogy itt az idő megvalósítani Orbán májusi bejelentését: “A debreceni tábor bezárásának most álltak elő a feltételei” – hangoztatta, jelezve azt is, hogy az országban ezer bevándorló maradt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a jól működő határzár (= kerítés), és a rövidített menekültügyi eljárások miatt egyszerűen nincs szükség akkora kapacitásra az országban, mint korábban.

Ez azonban nem változtat a tényeken. Az, hogy a magyar állam a szerb, majd horvát határtól a menekülteket hetekig az osztrák határhoz buszoztatta és vonatoztatta, az nem garancia arra, hogy a jövőben sem lesz szükség az elhelyezésükre. Illetve most is lenne itt kiket elhelyezni az elköltöztetett menedékkérők és hivatalosan menekültként elismertek mellett: a Magyar Helsinki Bizottság adatai szerint jelenleg nagyjából 700 fő van idegenrendészeti őrizetben.

Ők azok, akiket gyorsított eljárásban kiutasítottak Magyarországról (és ezzel az Európai Unió egész területéről), ám Szerbia nem veszi át őket. A létszám kicsit több mint fele, mintegy 360 fő börtönkörülmények között, zárkákban, rácsok mögött várja sorsának további alakulását – ez finoman fogalmazva sem a leghumánusabb eljárás: egy, a debrecenihez hasonló táborban emberségesebb körülmények között élhetnének a bírósági kiutasítás végrehajthatóságáig.

A debreceni menekülttáborhoz felhasznált uniós támogatási források pedig szintén fontos momentumai a történetnek: vélhetően erre gondolt Orbán Viktor, amikor az EU-val megvívandó harcról beszélt. Bár a csata valószínűleg villámgyors lesz: mivel a magyar kormány felrúgta a szerződésben a támogatás feltételeként vállalt fenntartási kötelezettséget, a pénzt egyszerűen vissza kell fizetnie és kész.

Varju László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője október elején nyújtott be egy írásbeli kérdést a debreceni menekülttábor építéséhez felhasznált összeg nagyságával és visszafizetésével kapcsolatban. Erre Pintér Sándor belügyminiszter azt válaszolta, hogy az Európai Unió 164,4 millió forint támogatást nyújtott a 182,7 milliós beruházáshoz, de “A visszafizetésről jelenleg nem áll rendelkezésünkre információ.”

Márpedig egészen biztosnak tűnik a dolog. Az Átlátszó még a nyáron kérte ki közadatigénylésben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH) a valamennyi általuk üzemeltetett intézményben 2010 óta történt fejlesztések listáját a beruházások anyagi fedezetét biztosító források megnevezésével. A válaszul kapott táblázatokban több debreceni projektet is találtunk:

– “Szennyvízrendszer új szakasz kiépítése, átemelőmű létesítése”, 2010, költségvetési támogatás
– “Állandó nyomású tágulási tartály, vízkezelő szabályozó beépítése”, 2010, költségvetési támogatás
– “Őrtornyok, őrbódék építése”, 2013, költségvetési támogatás
– “Férőhely bővítés”, 2014, sürgősségi EMA-támogatás
– “Épületek felújítása”, 2014, költségvetési támogatás
– “Férőhely bővítés”, 2015, sürgősségi EMA-támogatás

A vonatkozó támogatási szerződéseket egy újabb közadatigénylésben kértük ki a BÁH-tól, akik válaszukban azt közölték, hogy a saját költségvetésükből kivitelezett fejlesztések adatai elérhetők a honlapjukon, a 2014-ben és 2015-ben sürgősségi pályázati forrásokból megvalósított, férőhely-bővítési tárgyú beruházásokra vonatkozó dokumentációt azonban elküldték.

Az egyik szerződésből az Átlátszó azt olvasta ki, hogy 2015. jan.1. – 2015. jún. 30. közötti időszakra kapott az Európai Unió Menekültügyi Alapjától (EMA) a BÁH támogatást abból a célból, hogy a Debreceni Befogadóállomás egyes épületeiben a felsorolt felújításokat, átalakításokat, eszközbeszerzéseket elvégezze, és a beruházások eredményeit 10 évig a projekt céljára kell fordítani. Megkérdeztük a BÁH-tól, hogy helyesen értelmezzük-e a szerződést, a hivatal pedig válaszában azt közölte, hogy igen, valóban így van. Tájékoztattak arról is, hogy a megállapodásban felsorolt beruházások a szerződésben foglaltaknak megvalósultak.

A fenntartás azonban nem fog megvalósulni: múlt héten megtörtént a debreceni menekülttábor kiürítése, amelyben hosszú ideje dolgozott két civil szervezet is. Egyikük, a táborlakóknak jogi segítséget nyújtó Helsinki Bizottság már fel is számolta az intézményben eddig működő irodáját, mivel annak fenntartása “ügyfelek” nélkül okafogyottá vált.

Az elhelyezettek között többrétű szociális munkát végzett eddig a Menedék Egyesület: munkatársaik és önkénteseik készségfejlesztő foglalkozásokat tartottak a gyerekeknek, segítettek a családok mindennapos ügyes-bajos dolgainak megoldásában, és a korábban elszenvedett pszichikai traumák feldolgozásában is.

A Menedék helyszínen dolgozó egyik kollégája, Antal Györgyi az Átlátszónak elmondta, hogy a hivatalosan 7-800 fő befogadására alkalmas, ám nyáron néha 1700-nál is több személy tartózkodási helyének kijelölt debreceni táborban az utóbbi hetekben már csak minimális, 120-140 ember volt. Ennek oka szerinte egyrészt nyilván a magyar határkerítés megépítése, a migrációs útvonal változása, a menekültek osztrák határhoz való államilag szervezett szállítása, másrészt az intézmény bezárásáról szóló kormányzati bejelentés, és Szerbia biztonságos országgá való nyilvánítása.

Múlt héten az utolsó embert is elszállította Debrecenből a BÁH egyéb telephelyeire (Vámosszabadi, Bicske, Nagyfa), Antal Györgyi pedig telefonbeszélgetésünk idején épp a Menedék debreceni táborban lévő irodájának kiürítését intézte. Az egyesület szeretné folytatni az itt megkezdett munkát más befogadóállomásokon is, ez azonban annak függvénye, hogy kapnak-e ehhez pályázati forrásokat.

A kiürített táborról videót készített egy helyi hírportál, a dehir.hu, amely azt írja, hogy “a menekülttábor helyén mi lesz, még nem tudni. Korábban felmerült, hogy ide települhet esetleg a Készenléti Rendőrség nyírbátori egységének egy része.”, de az Átlátszó információi szerint az is felmerült a döntéshozók részéről, hogy a BÁH raktárnak fogja használni a területet.

Orbán Viktor tehát – mint már annyiszor – véghezvitte amit kitalált, bezáratta a debreceni menekülttábort, és ezzel kifogta a szelet a Jobbik vitorlájából, így tulajdonképpen győzött.

Csakhogy ez az adófizetőknek nagy valószínűséggel 164 millió forintjába fog kerülni. Ugyanis ha nem a kormány döntése lenne a tábor bezárása, akkor nyilván nem kellene visszafizetni a pénzt, hiszen az nem róható fel a magyar államnak, hogy nincs annyi határátlépő az országban, akik megtöltenék a létesítményt – de nem ez a helyzet. Egyszerűen arról van csak szó, amiről a miniszterelnök májusban beszélt: nem akartak együtt élni vele, hát megszüntették a debreceni menekülttábort, kerül amibe kerül.

Erdélyi Katalin

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom