Bezárás
Egyéb

A Nézőpont az Átlátszót is figyeli – Mráz Ágoston migránsügyi előadása Győrben

“Többek között az Átlátszó.hu-t figyeljük. Bár ez egy érdekes tevékenység, mert egyedi logikával írják meg a cikkeiket és érdekes érvrendszert használnak, de ehhez nem kell nemzetbiztonsági szakembernek lenni, és nem kell államtitkokhoz hozzáférni…” – így válaszolt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport Zrt. vezérigazgatója a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének győri rendezvényén tartott előadását megelőző sajtótájékoztatóján az Átlátszó helyi tudósítójának kérdésére.

Arról faggattuk a kormányzati elemzőcég vezetőjét – a Századvég kormányzati tanácsadói tevékenységével kapcsolatban kezdeményezett nemzetbiztonsági bizottsági vizsgálat apropóján – hogy a Nézőpont Intézet a kormányzati munkája során foglalkozik-e minősített adatokkal, illetve rendelkezik-e az ehhez szükséges biztonsági tanúsítvánnyal?

Ezután Mráznak a menekültválság kapcsán tartott előadását hallgattuk végig, ahol szintén elhangzottak érdekes dolgok. Még érdekesebb, hogy mi az, ami (pontosabban: aki) nem került szóba.

Mint a sajtótájékoztatóján Mráz Ágoston Sámuel elmondta, ők alapvetően médiafigyeléssel és média-hatásvizsgálattal foglalkoznak, s ennek kapcsán “tartják szemmel” az Átlátszót is. Amihez nincs szükségük nemzetbiztonsági háttérre. Ugyanakkor szóba kerültek olyan témák is az előadás kapcsán, amelyek hallatán először a titkosszolgálatok, a maffia, illetve a velük kapcsolatos összeesküvés-elméletek ugrottak be a tudósítónak a sejtelmes, sejtető – Spontán menekülés vagy szervezett megszállás? – című előadást hallgatva.

Gyöngyszemek a kétórás rendezvényről

Pizza Connection – a szókapcsolatot hallva leginkább olasz drogbárók hálózata ugrik be. De Mráz Ágoston Sámuel egy CDU-n belüli körre gondolt, amelynek célja, hogy az “egykorvolt kereszténydemokrata pártot” átalakítsa, a “felismerhetetlenségig modernizálja”, s előkészítse a Zöldekkel való koalíciót, amely a párt eredeti értékrendje alapján nem volna lehetséges.

Némi guglizással bárki utánanézhet: Pizza Connection a magyar nyelvű médiában nem különösebben ismert, de valóban létező kör. Melynek Cem Özdemir, a Zöldek társelnöke és Norbert Röttgen, a Merkel által gyámolított CDU-ifjútörökök egyike is alapítói voltak.

“A drogmaffiát idéző elnevezés mögött egy informális kör húzódik meg. Egy bonni olasz étterem különtermében rendszeresen találkoztak az 1994-es Bundestag-választás nyomán a szövetségi parlamentbe került fiatal kereszténypárti és zöldképviselők, hogy a politika, például a szerintük alapos reformra szoruló bevándorlás mellett rockzenéről, bulikról beszélgessenek egymással. A „pizzakapcsolat” volt az első közeledés a korábban széles ideológiai árkok által elválasztott feketék és zöldek között.” – olvasható a nol.hu cikkében már 2009-ben.

A merkeli behívó

Mráz  Ágoston szerint leginkább ez a kör ösztönözné a bevándorlást. Úgy véli, Merkel döntései nem kapkodó, rögtönzött intézkedések: egy “hideg, racionális fizikus” mindent precízen kiszámoló, tudatos stratégiája ez. Aki a 650 ezer betöltetlen álláshelyet akarja az új minimálbértörvényt kicselezve olcsó munkaerővel feltölteni. A migránsok nem lesznek teljes jogú munkavállalók, a minimálbér alatt fognak dolgozni és alacsony komfortfokozaton oldják meg a lakhatásukat.

(A tudósító ezen a ponton körülnéz, beugrottak-e a nem teljes jogú munkavállalók szóösszetételnél valakinek a hazai közmunkások, de nem lát különösebb reakciót.)

Mráz szerint egy tudatos stratégia idézte elő a bevándorlási hullámot, ám mások ezt cáfolják. A menekültek szűrésével a győri idegenrendészeti állomáson foglalkozó tolmács, Hamama Fadi szerint a rosszhiszemű, magukat szírnek kiadó megélhetési bevándorlók, “az álszírek rohama nem Merkel hívó szavával kezdődött.”

A kormányoldal gyakran példálózik azzal, hogy mi betartjuk az uniós bevándorási szabályokat, védjük a külső határt. Most azonban Mráz Ágoston Sámuel arról beszélt: örülhetünk, hogy Németország nem tartja be a Dublin III szabályt, mert ha végrehajtaná, akkor hiába zártuk le a határt, Németországból visszajönnének hozzák az onnan elküldött emberek.

(Ez mégiscsak annak indirekt beismerése, hogy a nálunk helyreállt rend annak köszönhető, hogy Németország sokakat befogadott, ezzel átmenetileg tehermentesítve más országokat – jegyzi meg a tudósító.)

Konszenzus si, erőpolitika no – mármint az Unióban, nem idehaza

Mráz Ágoston Sámuel itt is, az előadáson hangot adott a már az ATV-ben is kifejezett felháborodásának. Úgy tűnik, nemigen örül neki, hogy milyen gyorsan terjed a hatalomgyakorlás unortodox modellje.

“…szeptember közepén a Belügyminiszterek Tanácsa Magyarország és a visegrádi országok ellenszavazata ellenében, igazából példa nélküli helyzetet előidézve ezen a szakpolitikai területen, a többség lenyomta a kisebbséget. És nem kompromisszumot akart kötni, ahogy az az Európai Unióban lenni szokott, hanem a többség, Németország, Franciaország lenyomta a kisebbséget, és kötelező európai jogszabályt alkotott….” – panaszolta menekültkvóta-ügyben Mráz Ágoston Sámuel a Csatt 2015. október 20-i adásában az ATV-n. (A belinkelt videó 18. percében.)

(A tudósító itt rosszmájú lesz egy kicsit: ugye milyen szörnyű, ha a többség csak úgy lenyomja a kisebbséget? Fontos ügyekben nagy ívben tesz rá, hogy a gyengébb pozícióban lévő társai mit mondanak? S mondjuk az összes fontos pozícióba saját embert, pártkatonát ültet? Meg a sorsdöntő határozatoknál csak a szűk önérdeke vezérli?)

Az idén – egyik cégén keresztül – 4, 4 milliárd forintos közpénzes megrendeléshez jutó Nézőpont Csoport Zrt. vezérigazgatója annak már nem örül, ha az általa oly nagyon (és oly kifizetődően) dicsért NER-modellt az Unió is alkalmazni meri.

Kósa Lajos pedig egyenesen Sztálin módszereihez hasonlította az uniós kvótarendszert, mondván:

“Mi is megéltük azt, hogy legyőzött országként rajtunk kívül álló hatalmak döntöttek arról, hogy Szlovákiából magyarokat telepítenek Magyarországra önkényesen vagy Magyarországról különböző nemzeti kisebbségeket deportálnak” – fogalmazott. Úgy folytatta: “azt álmunkban sem gondoltuk volna”, hogy ismét visszatér ez a probléma, és arról dönthetnek a fejünk felett, hogy sok tízezer embert küldenek Magyarországra. “Sztálin elvtárs szelleme kísért Brüsszelben”

Ironikus, hogy a többségi erőfölényükkel élő (és visszaélő), s az emiatt őket bíráló szoclib értelmiségiek diktatúrázásán jókat röhögő kormánypártiak azonnal panaszkodni és/vagy diktatúrázni kezdenek, amint a saját módszerüket mások alkalmazzák – az ő rovásukra.

Vissza a Mráz-előadáshoz: a Kisalföld tudósítása is kiemelte belőle azt a gondolatot, hogy “A világ nagyhatalmainak, az Egyesült Államoknak és Oroszországnak nem áll érdekében, hogy az Európai Unió erős legyen.” Feltűnő ugyanakkor, hogy Mráz (a kormánypárti politikusokhoz hasonlóan) az Európa gyengülésében állítólag érdekelt két pogány közül csak az egyiket üti a keresztény rendezvényen. De azt nagyon.

Az Obama-adminisztráció szerinte dogmatikus és doktriner volt, amikor a demokrácia arab világban való terjesztését többre értékelte a diktatúrák biztosította stabilitásnál. Szerinte egyértelmű, hogy a folyamatot külső kényszerrel hajtották végre, az adott országokban külső segítséggel lázadtak fel.

(Itt azért érdemes közbevetni, hogy azt még az egy kis paranoiáért a szomszédba sohasem menő marxista történetírás is elismerte: “…igazi tömegmozgalmakat csak igazi társadalmi szükséglet hívhat életre, külföldi arany önmagában sosem…” Lásd: Fekete Sándor: A Nagy Francia Forradalom. Az ilyen teóriák ellen szól ama tény is, hogy Kadhafit a USA kormánya évtizedeken át próbálta bombázással, puccsal vagy szankciókkal megbuktatni, de ezek mindaddig sikertelenek voltak, amíg a rendszer stabil volt. Vagyis az elsődleges tényező mégiscsak a diktatúra tömegbázisának, belső támogatottságának erodálódása lehetett.)

Mráz Ágoston lényegében John Kekes esszéjét foglalta össze, amikor arról beszélt: a keresztény gondolat szerint elsősorban a hozzánk közelállóknál kell keresni a segítség módját. Nem úgy, mint a liberálisok, akik “a világ összes pandamaciját” meg akarják menteni, de a szomszédban lakó emberen nem segítenek.

“Az otthonunkhoz közel eső szenvedés sokkal erősebb jogot formálhat a rendelkezésre álló erőforrásokra. Tehát még a nem megérdemelt szenvedésről való tudás sem feltétlenül kötelez segítségre.” (John Kekes: A liberalizmus ellen. Európa, 1999. 360-365.o.)

A keresztény rendezvényen több pápa intézkedéseiről is beszélt a társelőadó, Lanczendorfer Erzsébet volt KDNP-s képviselő, de a regnáló egyházfő, Ferenc pápa valahogy nem került szóba a menekültpártinak nem nevezhető gyűlésen, amelyet Pápai Lajos helyi püspök, illetve más egyházi személyek is megtiszteltek jelenlétükkel. Lenne egy tippünk, hogy miért is volt ez így:

“…minden fal leomlik: ma, holnap vagy száz év után. Az akadályok emelése több vagy kevesebb ideig működik, de nem jelent megoldást. A probléma attól még fennmarad, csak a gyűlölet lesz miatta nagyobb.” (Ferenc pápa)

Papp László Tamás

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom