Bezárás
Egyéb

Adóelkerülés? Még mindig érdemes Luxemburgba menni

A LuxLeaks-botrány kirobbanása alatt eltelt 1 év alatt sem haladt sokat előre a multinacionális és offshore cégek működésének átláthatóbbá tételének ügye. Az Eurodad friss jelentéséből kiderül, hogy a magyarországi vállalati beruházások 41 százaléka is adóparadicsomokból származik.

2014. november 5-én hozta nyilvánosságra oknyomozó újságírók egy csoportja az úgynevezett LuxLeaks-aktákat, amelyekből kiderült, hogy számos multinacionális cég, mint az Ikea, a Starbucks, vagy a Disney, a legális keretek között mozogva, de kreatív módon adózik az offshore adóparadicsomokban működő cégek közbevetésével. Erről az Átlátszón több cikkben is beszámoltunk.

Előzmények:

Így spórol az adófizetésen az Apple, az Ikea, a Coca-Cola és több száz multicég

“Varázslatos meseország” – így megy az adóoptimalizálás Luxemburgban

Az Európai Uniónál is kiállunk az átláthatóság mellett

Dagobert bácsi luxemburgi páncélterme: így optimalizált adót a Disney

Erre az egy évvel ezelőtti botrányra reflektálva a 46 európai civil szervezetet tömörítő Eurodad a napokban készítette el Az adóelkerülés ötven árnyalata című jelentését (a jelentés egyelőre angol nyelven érhető el itt).

Az ernyőszervezet fő témái az adósság, a fejlesztés finanszírozás és a szegénység visszaszorítása. Magyarországról a Demnet segítségével gyűjtöttek adatokat. A végkövetkeztetésük az, hogy az Európai Uniónak még bőven akad tennivalója a multinacionális vállalatok adózási szokásait illetően, több fronton is. A fejlődő országok esetében az adózás kulcseleme lehet a fejlesztés finanszírozásának, azonban nem csak a külföldi befektetők odavonzása fontos, hanem az is, hogy ezek a beruházók adót fizessenek, ezzel járulva hozzá a fejlődéshez.

A jelentést bemutató sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy az OECD-országok évente 135 milliárd dollárt költenek fejlesztésre, miközben ugyanezekből az országokból 160 milliárd dollár áramlik ki adóelkerülés miatt.

Szabadalmi adókedvezmények

A szabadalmi adókedvezmények bevezetése továbbra is terjed az EU-ban, a 28 tagállamból már 12-ben van ilyen, ezeknek a felét az elmúlt 5 évben fogadták el. Ez az adókedvezmény a szabadalmakból, illetve a szellemi tulajdonból származó jövedelmekre vonatkozik.

Az Eurodad az Európai Bizottság egy tanulmányát idézve arra hívja fel a figyelmet, hogy egy vállalkozás könnyedén mondhatja azt, hogy a nyereségének jelentős része a szabadalmakból származik. Ezt például úgy tudja megoldani, hogy a termelést elvégzi az egyik országban, a nyereséget viszont áthelyezi egy olyan másik tagállamba (például Franciaországba, Írországba vagy Magyarországra), ahol a bevezették a szabadalmi adókedvezményt.

Több országban, így például Magyarországon is gyakori, hogy a közvetlen külföldi beruházások úgynevezett speciális célú vállalkozásokon, postafiók vállalatokon, magyarul fantomcégeken keresztül folynak át. Ezeknek a haszna egyértelmű, Luxemburgban a társasági adókulcs 29 százalékos, a postafiók vállalatok viszont mindössze 0,01 és 0,05 százalék között adóznak a vagyonuk után. Nem véletlen, hogy Luxemburg adja az Európából kiáramló beruházások 54 százalékát.

Feltételes adómegállapítás és átláthatatlan tulajdonosi struktúra

14 tagállamban lehetőség van arra, hogy a multik előzetes árképzést alkalmazzanak, vagyis az adóhatóság a cégek kérésére megállapítja, hogy egy adott tranzakció mekkora adókötelezettséggel jár. Ez azonban visszaélésekre is lehetőséget adhat, amikor egyes cégek olyan kedvezményeket kapnak az államtól a jogszabály keretein belül, amely más cégeknek nem jár.

A LuxLeaks-nek fontos eleme volt ez a rész, a multik gyakorlatilag sorban álltak a luxemburgi adóhivatalnál feltételes adómegállapítást kérve, a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló cégét, a PwC-t pedig azzal vádolják, hogy ipari mértékben segíti elő a legális adóelkerülést.

A jelentés felidézi, hogy az Európai Bizottság 20 tagállamra kiterjedő, 2015-ös vizsgálata szerint a multinacionális vállalatok a határokat átívelően tudják az adókulcsaikat csökkenteni, és így az adójukat optimalizálni. Erre a helyi vállalatoknak, illetve a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-knak) nincs lehetőségük, ez versenyhátrányhoz vezet.

A multik átlagosan 3,5 százalékkal alacsonyabb adókulccsal adóznak, mint a hasonló helyi cégek, továbbá a 20 vizsgált tagállam háromnegyedében a KKV-kra magasabb adókulcs vonatkozott, mint a multik, még úgy is, hogy az összes tagállam jelentős adókedvezményeket nyújt a kisebb cégeknek versenyképességük növelése érdekében.

A tulajdonosi viszonyok átláthatósága terén már látható némi fejlődés, a jelentés szerint azonban például Németország és Luxemburg még mindig a legaggályosabb országok közé tartoznak, mert számos lehetőséget hagytak a tulajdonosi viszonyok elfedésére és a pénzmosásra.

Fejlődő országok kizárása

Egyelőre a pénzek kicsatornázásában jelentősen érintett fejlődő országok nem rúghatnak labdába a globális adószabványokat meghatározó tárgyalásokban, ebben nagy szerepe volt az Egyesült Királyságnak és Franciaországban. Az EU-tagállamok közül jelenleg egyedül Szlovénia támogatja egy, az ENSZ égisze alatt működő kormányközi adótestület felállítását. Ez annak tükrében kulcskérdés, hogy a probléma a fejlődő országokat jobban sújtja, mint az OECD-tagokat, az IMF egyik tanulmánya szerint előbbiekben 30 százalékkal nagyobb az átlagos bevételkiesés a nemzeti jövedelem arányában.

Ez azonban nem az egyetlen gond. A fejlett országok vállalati beruházásainak csupán 3 százaléka származik adóparadicsomokból, a fejlődő országok esetében ez 21 százalék, míg az úgynevezett átmeneti gazdaságok, vagyis a kelet- és közép-európai országok, így Magyarország esetében már 41 százalék. Az európai vagyonok 10 százalékát tartják offshore országokban, az afrikai országok esetében ez az arány 30 százalék.

Fapados megoldási javaslatok

Az OECD 2013-ban elindított Adóalap-erózió és Nyereségátcsoportosítás (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) nevű projektje keretében két év alatt szeretett volna ajánlásokat kidolgozni a problémák megoldására. Ez nem sikerült.

Ennek az egyik oka az, hogy a BEPS ragaszkodik a függetlenségi alapelvhez, vagyis ahhoz, hogy a multinacionális nagyvállalatok leányvállalatait külön cégekként kezeljék adózás szempontjából. A BEPS programjában túl sok a technikai részletszabályozás, így a nemzetközi adószabályozás az átláthatóság helyett egyre bonyolultabb rendszerré válik. A fejlődő országokhoz nem jutnak el az országukban működő multikkal kapcsolatos információk, illetve fennáll a lehetősége annak is, hogy a multik a nyilvánosság által nem megismerhető adókedvezményeket kapnak („sweetheart deals”).

Fontos lenne országonkénti beszámolókat készíteni (country by country reporting, CBCR), amelyekben a multiknak kötelező lenne minden olyan országra vonatkozóan nyilvánosságra hozni az alapvető pénzügyi adatokat, ahol jelen vannak, arra azonban eltérő tervek vannak, hogy kik essenek a beszámolási kötelezettség alá.

A BEPS javaslata szerint ez csak a 750 millió eurós forgalmat meghaladó vállalatokra vonatkozna – ez azt jelenti, hogy még az OECD számításai szerint is csak a multik 10-15 százalékára vonatkozna. Az Európai Parlament a kötelezettséget kiterjesztené minden, az uniós irányelvekben meghatározott nagyméretű vállalkozásra.

A két felosztás között jelentős a különbség. Az Eurodad úgy számolt, hogy míg a BEPS javaslata szerint például a német cégek közül 138-nak kellene ilyen beszámolót készítenie, az EP ajánlásait figyelembe véve már 442-nek. Magyarországon a BEPS meghatározása szerint 3 olyan vállalat van, amelynek forgalma meghaladja a 750 millió eurót, az uniós irányelvek szerint azonban 14 „nagyméretű vállalkozás” van. Összességében a BEPS alapján az EU 28 tagállamából 1053 cég lenne köteles nyilvános pénzügyi beszámolót készíteni, az EP javaslatai alapján viszont 3396 cég esne ebbe a kategóriába.

D. Kovács Ildikó

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom