Öt súlyos társadalmi probléma, ami téged is érint a földárverések után

A Greenpeace temeti a magyar vidéket
A Greenpeace temeti a magyar vidéket

A Greenpeace a Kossuth téren gyászolta a magyar vidéket a földeladások miatt. Ám nemcsak a vidékre lesz hatással az, hogy a kormány a napokban zajló árveréseken eladja a megmaradt állami termőföldvagyont. Nem ma érezzük ennek súlyát, hanem holnapután fogjuk. Összegyűjtöttük öt olyan társadalmi, gazdasági hatást, amelyekkel szembe kell néznünk az állami földek villámgyors eladása után.

 

 

Birtokkoncentráció, munkanélküliség

Az árveréseken a tőkeerős szereplők dominálnak. Aki eddig nagygazda volt, abból még nagyobb lehet. Hiába a háromszáz hektáros földtulajdonlási limit, családtagok, strómanok segítségével nagygazdaságok alakulhatnak ki. A legtöbb nagybirtokos nagytáblás szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. A mezőgazdaságban ez a termelési mód igényli a legkevesebb élőmunkaerőt, néhány traktoros elég a munkához.

Az eddig mezőgazdaságból élők elvesztik önálló gazdálkodási lehetőségüket, és munkanélkülivé vállnak. Előfordulhat, hogy a nagy múltú és jelentős szakmai tudást felhalmozott agrárközpontok felaprózása jár negatív munkaerőpiaci hatással. Például a mezőhegyesi ménesbirtok földjeinek a feldarabolása és elárverezése négyszáz munkahelyet veszélyeztet az ötezer fős településen.

Korábbi cikkeink az állami földügyekről

“Lesz botrány, ami érdekes botrány lesz” – Bitay Márton államtitkár a földárverésekről

Politikai leszámolásnak eshetett áldozatul a kishantosi ökológiai mintagazdaság

“Délután megálmodja a dolgot Orbán, másnap megszavazzák”- Rodics Katalin a környezetvédelemről és a földrablásról

Ángyán József beolvas: Így még nem osztotta ki egy volt tagja sem az Orbán-kormányt

Kinek van 1,6 milliárdja Mészáros Lőrincék bérelt földjeire?

Így kaparinthatják meg strómanok az állami földek legjavát

Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

A jövő generáció kezében nem marad semennyi termőföld

Az állami vagyon a közös vagyonunk. A rendszerváltás utáni kárpótlási folyamatban az állami földvagyon java része magánkézbe került. Most az utolsó 380 ezer hektárnyi legértékesebb termőföldet adja el a Fidesz-kormány. Ezek után az erdők, tavak, nemzeti parki földek, és néhány honvédségi terület marad csak állami kézben. Bármelyik következő kormányzat keze meg lesz kötve, hiszen nem tud a vidékfejlesztési folyamatokba földprogramok segítségével beavatkozni.

Az a fiatal, aki azt tervezi, hogy önállóan gazdálkodni szeretne, pár év múlva nem juthat majd földhöz erős szülői támogatás nélkül.

 

Egészségtelenebb élelmiszer, egysíkúbb termékpaletta

A nagygazdaságok erőteljes térnyerésével a különböző vegyszereket, növényvédőszereket, gyomirtókat használó nagyüzemi gazdálkodás válik abszolút dominánssá. A szakmai szervezetek szerint az élemiszerekben lévő vegyszer maradványok rendszeres fogyasztása a határérték alatti dózisban is mérgező lehet. Az agrárpiaci szereplők számának csökkenésével a hétvégi piacokon egyre kevesebb termelővel lehet majd találkozni. Az áruházak polcairól sokszor ugyanazon beszállítóktól való élelmiszer köszön majd vissza.

Számos nagygazda teljes termékláncot épített az agráriumban ki az elmúlt évek alatt, így a takarmány-előállítástól kezdve az állattartáson át, a termékek feldolgozásáig és kereskedelméig minden egy kézben összpontosul. Az OTP vezér Csányi Bonafarm-csoportja, és a felcsúti milliárdos polgármester, Mészáros Lőrinc, Búzakalász ’66 körüli cégcsoportja is a teljes termékláncot lefedő üzletet tud magáénak.

 

Vazallusi rendszer, a politikai lekötelezettségek megszilárdulása

A földeladások után létrejövő új birtokviszonyok megágyaznak az újfeudalizmusnak. A földeket birtoklók (latinul feudum) egy hierarchikus láncba rendeződnek, mint a középkorban. A csupán papíron tulajdonos strómanok, nem csak gazdasági függésben lesznek a földből a valódi hasznothúzóktól. Számos kistelepülésen, szinte csak annál van munkalehetőség, akinek földje van. Az anyagi függés kis közösségekben sűrűn párosul politikai igazodással is. Így a helyi Döbrögi politikai útmutatási lesznek az irányadóak.

 

Társadalmi olló kettényílása

A birtokkoncentráció egyben vagyonkoncentrációval is jár. Az állami földekből meghízott nagygazdák, vagy a gyorstalpaló tanfolyamon „aranykalászos gazdává” vált ügyvédek, politikusok tovább növelik vagyonukat az állami hitelből vett földekkel. A földtulajdonlás kiváló pénzügyi befektetés, sokkal magasabb hozamot el lehet érni alacsony kockázat mellett, mint például az állampapírokbefektetéssel. A földalapú EU-s támogatások is fix bevételt jelentenek.

A másik oldalon a kisparaszti gazdaságok elhalásával rengetegen maradnak egzisztencia nélkül. A munkanélküliekről, az inaktívakról az adófizetők által finanszírozott állami költségvetésből kell gondoskodni. Így az adófizetői középréteg újabb terheket kaphat a nyakába.

 

Vágó Gábor

Videó: Victora Zsolt

Fizess elő az Átlátszóra, hogy még sok ilyen cikket írhassunk!

Havonta csak egy ezres: már csak 945 új előfizetőre van szükségünk
ahhoz, hogy az alaptevékenységünk közösségi finanszírozású legyen. Tudnivalók itt.

  • János Virág

    Gaz orbán mindent eltékozol haveroknak,barátoknak,rokonoknak! Mi meg fizessük mások gazdagodását a közösből!