Bezárás
Egyéb

Beolvasott Orbánéknak az emberi jogok világnapján az Európa Tanács emberi jogi biztosa

Közleményben figyelmeztette az Emberi Jogok Világnapján az európai országokat az Európa Tanács emberi jogi biztosa arra, hogy az elmúlt hónapok során tapasztaltnál mutassanak sokkal nagyobb együttérzést, segítőkészséget a háború és mérhetetlen szegénység elől menekülők felé. Emlékeztetett arra is, hogy idén  már 3600-an – köztük sok nő és kisgyerek is –  az életüket vesztették, miközben Európába igyekeztek menedéket találni.

Az európai országok által a menekültválságra adott válasszal elégedetlen biztos elismerte, hogy nagy kihívást jelentettek a nagy számban érkező menekültek minden országnak, ugyanakkor emlékeztetett: emberi lényekről van szó, akik azért jöttek Európába, mert azt hitték, hogy itt az ő méltóságuk és életük is számít. Ha ezek az országok nem változtatnak a mostani katasztrofális hozzáállásukon, értelmét vesztik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapelvek –  fogalmazott Nils Muižnieks, aki nemrég Budapesten járt, hogy az itteni helyzetről tájékozódjon. Ekkor készítettünk interjút vele.

41843_22

Miért jött  Budapestre?

Már egy éve is itt jártam, s akkor jelentést is írtam, de a törvényi háttér, a helyzet azóta sokat változott. Elsősorban az augusztusban és szeptemberben magyarországra érkezett nagy számú menekült és a kerítésépítés miatt jöttem ismét, soron kívül tájékozódni, hogy lássam milyen új kihívásokal néznek szembe a magyar hatóságok, és hogy mennyire tesz eleget a magyar kormány nemzetközi kötelezettségeinek emberi jogi szempontból.

Mit tapasztalt?

Röszkén és Debrecenben  jártunk, és több dolgot aggasztónak találtam. Nekem úgy tűnik, mintha  Magyarország menekültpolitikája egyetlen, elég problémás alapra épülne: arra az állításra, hogy Szerbia “biztonságos hamadik ország”. Ez azért problémás, mert az ENSZ ebben a témában szakértő menekültügyi szervezete, a UNHCR nem tartja biztonságos harmadik országnak Szerbiát.

Szerbia ugyanakkor kénytelen minden visszaküldött menekülőt befogadni a magyar határról, akár  védelemre szorul, akár nem. Lehetetlen Magyarországra bejutni és védelmet kérni, kivéve,  ha valaki Ukrajna felől  érkezik, vagy az égből pottyan le. Márpedig én személy szerint egyetértek a UNHCR-ral, tényleg nem tekinthető biztonságos harmadik országnak Szerbia, tehát problémás Magyarországon a nemzetközi védelemhez való hozzáférés biztosítása.

Vannak kétségeim a tranzitzónákkal kapcsolatban is. Röszke nem repülőtér, szóval a szokásos szabályoknak, törvényeknek kellene érvényesnek lennie ott is. További gond a gyorsított menekültügyi eljárás. Már többször is hangsúlyoztam, hogy Magyarország nem az első,  és nem is  az utolsó ország, amelyik kerítéssel zárja le a határát, de engem az foglalkoztat, hogy be lehet-e jutni az országba, hogy törvényesen zajlanak-e az eljárások.

Az szerintem eléggé problémás, hogy  bezárva  tartják a menedékkérőket. A debreceni táborban pedig sokkal korlátozóbb, szigorúbb körülmények uralkodnak, mint sok  általam látott börtönben.

Amikor ott jártam, épp egy csoport menedékkérőt vezettek az őrök megkötött kézzel, rabvezető zsinóron. Ez szerintem aránytalan és szükségtelen eljárás olyan valakivel szemben, aki nem követett el bűnt. Az ott tartottak egy része nem is  értette miért tartják fogva, papírokat szorongattak a kezükben és tőlünk kérték, hogy fordítsuk le nekik, mi van ráírva. Problémás, hogy a civilek és a menekülteket ellátó egészségügyiek szerint nem kapnak megfelelő ellátást a megkínzott és poszttraumás tünetektől szenvedő menekültek.

Természetesen az sincs rendben, hogy  a kormány azt  szajkózza a magyar lakosság felé, hogy a menekültek  terroristák és  elveszik az itt lakók munkáját. A saját dolgát nehezíti meg a kormány, ha az előítéleteket erősíti, még akkor is helytelen ez, ha arra hivatkozva teszik, hogy úgymond kifogják a szelet a Jobbik vitorláiból.

A kormány feladata az lenne, hogy tájékoztassa a lakosságot arról, hogy miért menekülnek el ezek az emberek a hazájukból, és arról, hogy Magyarországnak bizony vannak nemzetközi kötelezettségei ezzel kapcsolatban.

Mit tud a Dublini Egyezmény alapján ide visszaküldöttekről?

Összesen 40 ezer menekültet regiszráltak visszaküldésre Magyarországra  az európai államok, de közülük a fele még ott  Ausztriában, vagy Németországban eltűnik a hatóságok szeme elől. Eddig nagyjából száz főt küldtek vissza. Én egy negyvenfős csoporttal találkoztam, akiket Szlovákiából és Csehországból küldtek ide vissza.

Voltak köztük szíriaiak is, márpedig az Európába érkező szíriaiak 99 százaléka védelemre szorulna. Ehelyett viszont bezárják, és országról országra szállítják őket.

Horn Gabriella

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

A 2016-os Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom