Földárverések: itt a legújabb Ángyán-jelentés

Ángyán elemzi a földárverések hatásait kép: Victora Zsolt
Ángyán elemzi a földárverések hatásait kép: Victora Zsolt

A tőle megszokott alapossággal írt egy tanulmányt az állami földek elárverezéséről Ángyán József, a második Orbán-kormány vidékstratégiáért felelős államtitkára. A nyugalmazott professzor már több jelentésében vizsgálta az állami földbérletek körüli visszaéléseket. Az Átlátszón most publikált szakmai anyagában a kommunikációs színfalak mögötti valódi mozgatórugókat fedi fel az agrárszakember.

Érzelmileg fűtött beszédei után tudományos eszközökkel elemzi a földárverések folyamatának társadalmi, gazdasági és politikai hatásait a tizenegy oldalas tanulmányában a nyugalmazott professzor. Ángyán szerint az állami földek privatizálásának folyamata a menekültválság árnyékában statáriális gyorsasággal jutott el a téma felvetésétől az árverezések lefolytatásáig. Ez arra utalhat szerinte, hogy a földárverési programot már a háttérben hosszasan egyeztethették, részletesen előkészíthették.

 

 

A helyi közösségek és a spekulatív tőke érdekeinek az összeütközése a leginkább szembetűnő a földkérdés kapcsán Ángyán nézőpontjából. Az „eredeti tőkefelhalmozás” legújabb kori módszere valójában egy középkori társadalomszervezési metódus: a hűbéri birtokadományozó rendszer. Ennek a tőkefelhalmozásnak az első számú forrása a nemzet generációk hosszú során felhalmozott vagyona, melyet az államnak adott kezelésbe. A magánosítás során ezt a vagyonelemet politikai haszonért cserébe adja ki a kezéből az állam.

Korábbi cikkeink földügyekről

Etyeken is terjeszkedik Mészáros Lőrinc – közzétették a földárverések eredményeit

Döntött az Alkotmánybíróság: csak földvásárlásra fordíthatja az állam a földárverések bevételeit

Az ügyészség szerint megcsapolták az agrárkasszát – a vidékfejlesztési hivatalból szervezték a milliárdos csalást

„Osztrák vircsaft” fideszes hátszéllel? Eltussolt zsebszerződésügy, elfogult rendőrök Nógrád megyében

“Délután megálmodja a dolgot Orbán, másnap megszavazzák”- Rodics Katalin a környezetvédelemről és a földrablásról

Ángyán József beolvas: Így még nem osztotta ki egy volt tagja sem az Orbán-kormányt

Parlagon hagyták birtokaikat az új bérlők a Hortobágyi Nemzeti Park területén

Gazdaságaik felszámolására készülnek a legelők nélkül maradt, kisemmizett gazdák a Hortobágyon

Földmutyi Mányon: szüret előtt tessékelik ki a gazdát, jöhetnek a fidesz-közeliek

Fazekas tanácsadójának családja és a kunok taroltak a hortobágyi földbérlet-pályázatokon

Új földesúr Göbölpusztán: “Itt minden Mészáros Lőrincé”

Lévai Anikó tulajdonostársa nyerte a legtöbbet Felcsúton

Mivel a politikai viták során nem volt érdemi válasz a kormány részéről arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, ezért Ángyán bemutatja, hogy milyen érdekek játszanak fő szerepet a háttérben. Egyrészt a növekvő élelmiszerek iránti kereslet a következő évtizedekben erősíteni fogja a földtulajdonosok gazdasági befolyását. Másrészt a tekintélyes agrártámogatási összegek fix évenkénti bevételt hoznak a földet művelőknek. Harmadrészt az EU-n belüli földárbeli különbségek, a piac-liberalizáció kézzelfogható közelségében, elképesztő extraprofit ígéretét hordozzák. Ángyán szerint a tőkeerős gazdasági érdekcsoportok még a földpiac liberalizációja előtt meg akarják szerezni a legzsírosabb földeket.

Ángyán József a saját kormányzati szerepére is kitér a tanulmányban. Felvázolja az általa  „eredeti néppárti földügyi alapkoncepciónak” nevezett stratégiát. Egy 2010-es Orbán Viktor idézettel támasztja alá azt azokat a törekvéseket, amiket államtitkárként megtett:

„földet nem eladunk, hanem veszünk”.

A koncepció szerint a földvagyonunkat forgalomképtelen kincstári vagyonként kellett volna a legmagasabb jogi szinten szabályozni. Erre a jogi megoldásra számos nemzetközi példát is hoz a neves agrárszakember. Szakmai alaposságát szépen illusztrálja, hogy táblázatokba szedve mutatja be a földvagyonunk fő területi jellemzőit.

 

Mit mond a kormány, és mi az igazság?

Ángyán lajstromba veszi a legfőbb kommunikációs patronokat, amelyeket a kormány puffogtat a földeladások kapcsán, és tényszerű érveléssel hatástalanítja azokat. Az állami szereplők szerint a földeladásokkal „a külföldiektől igyekeznek ily módon megvédeni a magyar földet.” Ángyán ezzel szemben azt állítja, hogy csakis úgy őrizhető meg magyar kézben a föld, ha az állam nem adja el a tulajdonában lévő termőföldet. A kormányzati kommunikációban állandó panelként használt, „helyben lakó, magyar gazdák” terminust is ízekre boncolja a volt államtitkár. Az által felsorolt példák alapján ebbe a kategóriába belefér a húsz kilométeren belül lakó EU-s tagállami állampolgár, aki akár lehet gázszerelő, építési nagyvállalkozó polgármester, szociálpedagógus kampányfőnök, műkörmös, tetőfedő, vagy rongykereskedő is.

A kormány szerint csak „földművesek” szerezhetnek földet, de a földművesek listájára fel lehetett kerülni egy gyorstalpalón végzett aranykalászos gazda tanfolyammal is. A vitákban a kormányzat azzal akarja elütni a földkoncentrációról szóló érveket, hogy „kicsike kis, elszórt földdarabokról” van csupán szó.

Az Ángyán jelentés kimutatja, hogy a földterület több mint 80%-át, a három hektár fölötti földrészletek alkotják, melyeknek az átlagos mérete 35 hektár. Az az állandó védekezés a kormány részéről, hogy az árveréseken a föld „nem a nagybirtokok, hanem a családi gazdaságok” kezébe kerül. Ángyán szerint viszont a licitálással történő értékesítés esetén a tőkeerő dönti el, ki viszi el a földeket, és a tőkeerő tekintetében a nagybirtokosok vannak behozhatatlan előnyben. A program szlogenje is rosszat jósol a volt államtitkár szerint:

A program, amely 70 évvel ezelőtt is „a föld azé, aki megműveli” politikai szólammal indult és termelői magántulajdont ígért, a földmagántulajdon teljes felszámolásába és az államszocializmus téeszvilágába torkollott.

Számos olyan részletét is megvilágítja Ángyán a földárveréseknek, amelyek azt az alaptézisét támasztják alá, hogy tőkés érdekcsoportok a fő nyertesei az árveréseknek. Az egyik ilyen fontos részlet a földbérletek díjemelésének az ügye, aminek a Fidesz kétszer is nekifutott a parlamentben. Ángyán szerint nem véletlenül nem zavarta a baráti köröknek rendkívül kedvező feltételekkel bérbe adott állami földek ügye a kormányt, amíg a bérleti díjak a közös állami kasszákba folytak be. Viszont amikor már a magánzsebekbe folyna a pénz, gyorsan lépniük kellett.

A nagybirtokok rendszerének kialakulását segíti elő az is, hogy csupán egyéni szinten van limit a földtulajdon maximumára (300 hektár), és nincsen családon, érdekeltségen vagy településen belüli összeszámítási kötelezettség és ezzel közös földterületi illetve birtokmaximum. A kis és közepes méretű családi gazdaságok társadalmi hasznossága mellett lándzsát törő szakember szerint, a kormányzat által létrehozandó mintagazdaságok csak a nagybirtokok számára lehetnek minták.

Végső következtetésként azt vonja le Ángyán, hogy vissza kell szereznünk a közösségek államát, vissza kell helyezni erkölcsi talapzatára, és ismét a közjó valamint közös emberi értékeink védelme szolgálatába kell állítanunk az államot.

Vágó Gábor

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

Az Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.

  • Anna Kisfaludiné Baán

    Dóra jelenti!

    • wilson

      Te is lopkodsz az enyémből?

    • wilson

      Megnéztem miket kaparászol másutt kis szektalotyó.

  • Péter István

    Ahhoz képest, már az eredeti “tanulmány” is eléggé primitív és együgyű szemléletet reprezentál és a megalapozatlan megállapításait fellengzős stílusban adja elő. Így például, a Szerző valószínűleg nincsen tisztában a rablás büntetőjogi fogalmával, továbbá azzal sem, hogy a haver, iskolatárs, barátnő, stb. jogilag nem definiált fogalmak. Egyébként még a bolsevikok is azt mondták, hogy legyen azé a föld, aki megműveli, most meg az utódaik kézzel-lábbal tiltakoznak ez ellen.

    • Mézi Gézi

      Megragadtad a lényeget!
      Eddig műveletlenül álltak ezek a földek?
      Te állsz itt műveletlenül (sic! Ángyán professzort primitívezed…), és barna nyelvvel.

    • wilson

      Bolsevik az anyád picsája.A földet egyik köcsög haverod sem tudja elvinni a hátán az itt marad és remélhetőleg oda fog kerülni ahová való.Annyi közötök lesz majd hozzá,hogy beletemetnek valahol mint mindenki mást.