Bezárás
Egyéb

Kutyakomédia vagy kenyértörés – mi van Hegedűs Loránt visszatámadása mögött?

Kínosan félrenéznek a református egyházvezetők Hegedűs Loránt legutóbbi kirohanása után. Pedig amikor a Szabadság téri lelkipásztor jól körülírva Balog Zoltán lelkész-politikust a korábbi egyházi választások manipulálásával vádolta meg, akkor fegyelmi vétséget követhetett el. Az is kérdés, mit jelent az, hogy a Szabadság téri gyülekezet megszakít minden kapcsolatot az egyházvezetéssel: akár a családi ékszert, az ingatlant is vihetik?

Megkerestük a református egyház vezetőit, de nem kívántak foglalkozni a november 15-én a budapesti Szabadság téri Hazatérés templomában elhangzottakkal. Mint ismert, a néhány héttel korábban fegyelmi eljárásban elmarasztalt Hegedűs Loránt vezetésével ünnepi istentiszteletet tartottak Horthy Miklós budapesti bevonulásának emlékére és ott a lelkész egyházvezetőket sem kímélő, hosszú prédikációt tartott.

Visszatámad és egyházszakítással fenyegetőzik Hegedűs Loránt és gyülekezete a református fegyelmi miatt

Néhány héttel egyházi bírósági elmarasztalása és majdnem pontosan két évvel a Horthy-szobor felavatása után ismét a volt kormányzóra emlékezett Hegedűs Loránt és gyülekezete. A Szabadság téri református lelkész igehirdetésbe burkolva támadta az őt írásbeli megrovásban részesítő bíróságot, azt sugallva, hogy ha az egyház ellene lép fel, akkor nem egyházként viselkedik, de Balog Zoltán elleni évtizedes családi sérelmeit is felhozta. Gyülekezete azonban ennél is tovább ment: nyilatkozatba foglalta, hogy a presbitérium „az egyházi felsőbb hatósággal mindennemű kapcsolatot függesszen fel”, ha nem vizsgálják felül a lelkész elleni határozatot. Tovább a teljes cikkre.

Akit belerángattak az ügybe

A Magyarországi Református Egyház Kommunikációs Szolgálatán keresztül próbáltuk elérni Szabó István dunamelléki püspököt (Hegedűs Loránt is ebbe az egyházkerületbe tartozik), aki egyben az MRE zsinatának lelkészi elnöke is. Érdemi választ nem kaptunk, de ez nem meglepő, püspöke évek óta azt a stratégiát alkalmazza Hegedűssel szemben, hogy próbál tudomást sem venni tevékenységéről.

Akkor is így van ez, ha a lelkipásztor októberi elmarasztalásához vezető fegyelmi eljárás éppen Szabó István kezdeményezésére indult el két évvel ezelőtt a Horthy-szobor avatása kapcsán: a püspök később ugyanis érzékeltette, őt csak belerángatták a Hegedűs elleni fellépésbe, hogy ő maga kerüljön kellemetlen helyzetbe. Ennek magyarázatához hozzátartozik, hogy 2013 novemberében már egyértelműnek tűnt, hogy a harmadik megbízatására készülő Szabó István mellett elindul a dunamelléki püspöki székért a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) rektora, Balla Péter – aki nem más, mint Hegedűs Loránt sógora.

Ez a kapcsolat pedig azzal együtt is a rivális jelölt elleni lépésként tüntethette fel a Szabadság téri lelkésszel szembeni eljárást, hogy Balla Pétert nehéz összemosni a jobbikos „nemzet lelkészével”.

Tájékoztatni fogom őt

Megkerestük ezért a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperesét, Szloboda Józsefet is, aki a közvetlen „felettese” Hegedűsnek. Az esperestől több választ is kaptunk, úgy tűnik, őt sem sarkallta fellépésre Hegedűs Loránt harcias visszatámadása.

„Mivel magam nem voltam azon a bizonyos istentiszteleten, így csak az Ön beszámolóját ismerem. A mai napig a sem a lelkipásztor, sem a gyülekezet nem keresett meg és nem jelezte felém, hogy az Ön által leírt lépesekre készülne. Ezért a magam részéről a jelen helyzetben a „mi lesz” „mit fog tenni” típusú kérdésekkel sajnos nem tudok mit kezdeni.”

– írta az egyházvezető, majd visszakérdeztünk, hogy megismerve az elhangzott igehirdetés szövegét nem látja-e szükségesnek valamilyen lépés megtételét, ismét válaszolt:

„Hegedűs Loránttal más egyházi – nem fegyelmi – ügyek miatt fogok találkozni, és az Ön megkereséséről természetesen tájékoztatni fogom őt.”

A miniszter közbelép?

De megkerestük Balog Zoltánt is az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályán keresztül, ahonnan szintén nem érkezett válasz a kérdéseinkre. A lelkész-politikus reakciójára azért lettünk volna kíváncsiak, mert Hegedűs Loránt a szószéken beszélve név nélkül, de teljesen pontosan körülírva azt állította, hogy Balog Zoltán manipulálta a dunamelléki püspökválasztást 2002-ben.

„És kifejezetten ellen szólnak azoknak és szóltak annak idején, édesapám ellen is, püspökként, mert a nemzet szolgálatát a Mammon, a pénzhatalom istenével szemben végezte, nyíltan egyértelmű állásfoglalással. Szólt a verdikt, ma csúcsminiszter az illető református lelkészként, ha lesz Hegedűs, nincs pénz, ha nincs Hegedűs, lesz pénz. És ez belefért és belefér az anyaszentegyház igei, evangéliumi, hitvallásos, egyházhoz méltó értékrendjébe.”

A vádaskodásnak megvan a háttere: Szabó István és Balog Zoltán gyerekkoruk óta ismerik egymást, előbb a debreceni refibe, majd a budapesti teológiára jártak együtt. És valóban, 2002-ben Szabó István az idősebb Hegedűs ellenében lett először püspök, egy lelkészgeneráció számára reményt adva. Balog Zoltán ebben az időben még nem volt sem képviselő, sem miniszter, hanem a Hold utca Budapest Németajkú Református Egyházközség lelkésze.

A választás maga 2002 végén zajlott, de az elhatározás, hogy Hegedűs ellenében Szabó István elindul jóval korábban született meg; ennek fényében érdekes, hogy Balog Zoltán 2002 közepéig, az első Orbán-kormány alatt a miniszterelnök főtanácsadója volt.

A Szabó István és Balog Zoltán közötti kapcsolat azonban nem vész el a balladai homályban, hiszen miután előbbi idén februárban a református zsinat lelkészi elnöke lett, a központi egyházi adminisztráció élére épp utóbbi környezetéből érkezett ember Balog Zoltán addigi egyházi-, nemzetiségi és civil ügyekért felelős politikai főtanácsadója személyében.

Hegedűs Loránt becsomagolt vádaskodása veszélyes is lehet, mivel a református egyházi törvények szerint fegyelmi vétségnek számít az „egyházi felsőbbségnek, egyházi szolgáknak és egyháztagoknak szóban vagy írásban történő rágalmazása, becsületsértés, az egyházi vagy világi hatóságok, vagy nagy nyilvánosság előtti hamis vádaskodás”.

Kifinomult konfliktuskezelés

A jelenlegi református csúcsvezetés tehát látványosan félrenéz Hegedűs Loránt kínos jelenetei láttán, és ezzel – a belső viszonyokat kevéssé ismerők számára – azt a hamis látszatot kelti, hogy a jobbikos lelkész valamilyen felsőbb jóváhagyással ténykedik.

Miközben egyértelmű, évtizedes sérelmek, családi ellentétek feszülnek a felek között és valójában csak arról van szó, hogy Szabó István egyházvezetőként eleve nem híve a problémák megoldásának. A szőnyeg alá söprés kipróbált módszer, amit azzal sikerül megideologizálni, hogy Hegedűs Loránt elszigetelt jelenség az egyházon belül. De a nemcselekvés mögött részben az a félelem is lappanghat, hogy nem tudni, mennyien állnának ki a Szabadság téri lelkész mellett, ha kenyértörésre kerülne sor.

A Fidesszel jó kapcsolatokat ápoló, jelenlegi egyházvezetést pedig az sem motiválja, hogy a közvélemény számára Hegedűs összemosódik a teljes közösséggel, és hogy jó eséllyel tíz megkérdezett átlagmagyarból kilenc mondaná református vezetőnek Hegedűst Szabó István helyett.

Ilyen körülmények között Hegedűs és gyülekezete bátran rázhatja az öklét az egyházvezetés felé, és fogadhatott el november 15-én olyan nyilatkozatot, amely az egyházi vezetéssel való kapcsolatok megszakításával fenyeget.

Felszólították Hegedűst arra is, hogy tegyen meg mindent az őt elmarasztaló egyházi bírósági határozat felülvizsgálatáért. Ezt már meg is tette a lelkipásztor, a legfőbb illetékes egyházi szervhez, a zsinati bírósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel. Legfőbb érve az, hogy olyan tettért marasztalták el, amelyre az eljárás eredetileg nem irányult.

A gyülekezeti határozat azonban azt is kimondta, hogy ha ez a kérelem nem jár sikerrel, akkor megszakítanak minden kapcsolatot az egyházi vezetéssel. Első ránézésre ez a lépés sokkal inkább szól a tábornak, a támogatóknak, minthogy valódi fenyegetés legyen, hiszen ezzel Hegedűs Loránt többet veszítene, mint nyerne.

Egy ilyen lépéssel ugyanis jó eséllyel elveszítené egyházi hivatalát, amely nemcsak személyesen érintené rosszul, de a mellette-mögötte álló Jobbiknak is rossz lenne, ha a „nemzet lelkésze” nem református díszletek között folytatná tevékenységét. Ráadásul egyházjogilag nehezen értelmezhető a gyülekezet által elfogadott nyilatkozat, hiszen a templomban Horthy Miklóst ünnepelték, egyértelmű, hogy jelen voltak olyanok is, akik nem református egyháztagok.

Mehetnek, ha akarnak

De vegyük komolyan az elszánást, és nézzük meg, hogy mit jelentene a gyakorlatban egy ilyen ellenlépés.

A hivatalos református egyházi álláspontot nélkülöznünk kell, mert általánosságban sem tudhattuk meg, hogyan szakíthatná meg egyházközség a kapcsolatot a felsőbbséggel. A református egyházi törvényeket alapul véve ez nem jelenthet mást, minthogy a lelkész és a gyülekezet tagjai nyilatkoznak arról, hogy nem a Magyarországi Református Egyház tagjai többé. Ezt jelezniük kell az egyházmegyének vagy -kerületnek, esetleg a zsinatnak. Az egyháztagságuk ugyanis nem a gyülekezethez köti őket, hanem a „nagy” egyházhoz.

Ha valamennyi gyülekezeti tag ezt tenné, akkor pedig megszűnhetne a Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség. Ennek az lenne a módja, hogy az illetékes egyházmegye közgyűlése kimondaná az egyházközség megszűnését. De ellenkezőleg is dönthetne, ha úgy ítélné meg nem mindenki távozott a gyülekezetből, és az egyházközség újjászervezhető.

Ha és amennyiben a “minden kapcsolat megszakítása” jegyében Hegedűs Loránt jelentené ki, hogy nem kíván a továbbiakban az MRE tagja lenni, azaz követné a gyülekezeti tagjainak döntését, elveszítené az ebben az egyházban betöltött lelkészi tisztségét is. Ezzel megszűnik a Lelkészi Nyugdíjintézettel fennálló tagsága, jövedelme után ezután szja-t, és egyéb járulékokat kellene fizetnie.

De Hegedűs esetében eleve sokkal rázósabb a dolog, hiszen hivatalban lévő lelkész nem teheti meg már csak lelkészi esküjénél fogva sem, hogy igazgatási feletteseivel megszakít minden kapcsolatot – ez már önmagában fegyelmi vétséget jelentene.

Mi lenne a templommal?

Az egyházközség, mint olyan, maga is szervezeti egysége az MRE-nek, vagyis nem élhet az egésztől független, önálló életet. Önálló jogalanyiságát éppen az egyházalkotmány alapján, az egyházi felhatalmazással nyerte el.

Ha az egyházközség vezető testülete, a presbitérium szakít meg minden kapcsolatot a felsőbbséggel, az azt jelentené, hogy nem hajtja végre a felettes egyházi hatóságok törvényes döntéseit. Így az egyházmegyei közgyűlés által feloszlatható, helyette új presbitérium választását lehetne kiírni, de az egyházközség státusza is megváltoztatható lenne, elveszíthetné önálló státuszát.

Nagy kérdés az is, hogy mi történne a családi ékszerrel, vagyis a Budapest közepén található, értékes ingatlannal, ami nemcsak a templomot foglalja magában, hanem a Szabó Dezső katakomba színházat is. Az ugyanis az egyházközségé, esetleges megszűnésével azonban nem „birtokolná el” a Magyarországi Református Egyház, hanem adott esetben vihetné a szakadár gyülekezet is.

Azonban Hegedűs és hívei a jelenleg érvényes jogszabályok alapján nem tudnának önálló egyházat alapítani, legfeljebb vallási egyesületet.

A kenyértörésben azonban nem érdekeltek felek, sem az egyházvezetés, sem Hegedűs Loránt, így nagy eséllyel marad a mostani állapot. Ezen egy dolog tudna gyökeresen változtatni: ha a világi bíróság marasztalná el jogerősen a lelkészt, ebben az esetben ugyanis egyházi fegyelmi eljárás indulna ellene, aminek végén elveszítené palástját.

Csepregi Botond

Fotó: Kormány.hu

Van egy remek karácsonyi ajándékötletünk: ajándékozz névre szóló Átlátszó Támogató Kártyát!

Havonta csak egy ezres: már csak 872 új előfizetőre van szükségünk ahhoz, hogy az alapműködésünk közösségi finanszírozásúvá váljon.

Az Átlátszó Támogató Kártyát itt lehet megrendelni.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom