Bezárás
Egyéb

Most az MNB alapítványainak adatait titkosítanák törvénnyel

Ha egy üzlet egyszer beindul! Tudják, hogy miért nem kell majd a jövőben a százmilliárdokat elköltő hat jegybanki Pallas Athéné Alapítványnak a nyilvánosság előtt elszámolnia a gazdálkodásával? Mert a nekik juttatott vagyon elvesztette közvagyon jellegét. Komolyan, nem vicc, ide van leírva

banner2_mozgo_2

Minek a nyilvánosság előtt elszámolni százmilliárdok elköltésével, ha törvényt is lehet módosítani helyette? – gondolta ma éppen Matolcsy György, ja nem, Bánki Erik kormánypárti képviselő, és benyújtott egy törvényjavaslatot a jegybanktörvény módosítására.

A javaslat amúgy egyebek közt a jelenlegi 2,5 millió forintot megduplázva 5 millió forintra emeli a jegybankelnök – és ugyanilyen arányban a többi jegybanki vezető – fizetését, sőt, a jegybank cégei által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozóan is hoz új szabályokat (lényegében kiterjeszti rájuk a központi pénzügyi és devizapolitikai érdekből magára az MNB-re ma is meglévő megtagadási okot). Mi azonban ott dobtunk hátast a szövegtől, amikor az alapítványok jöttek sorra.

Jelenleg az MNB közismerten jól eleresztett alapítványairól a törvény mindössze annyit tartalmaz, hogy az MNB létrehozhat ilyeneket. Bánki Erik javaslata szerint viszont mostantól az egyik, nem sarkalatos többséggel elfogadott rendelkezés az alábbi szöveggel egészülne ki:

“162. § (7) Az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában csak az alapítói jogok gyakorlásár a vonatkozó adat – ideértve az alapító okiratot, az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatás teljesítésére vonatkozó adatot – nyilvános, az alapítvány által kezelt egyéb adat kizárólag az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról , valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezései szerint ismerhető meg az Ectv. 29. § (4) bekezdésének, 29 . § (6) bekezdésének második fordulata és 37. §-ának alkalmazása kivételével.”

Ez magyarul annyit jelent, hogy a jegybanki alapítványok gazdálkodásáról pont annyi (azaz de facto szinte semmi nem, az is csak jóval a gazdálkodási év lezárta után keletkezett beszámolókból) lesz megismerhető, mint egy egyszerű civil szervezet gazdálkodásáról. Az, hogy a Pallas Alapítványok elképesztő mennyiségű közpénzből működnek, míg az egyszerű civil szervezetek tagjaik és adományozóik magánadományaiból, az indokolás szerint azért nem releváns, mert

“az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011 . évi CXII. törvény szabályait kell alkalmazni, hanem elegendő az általa kezelt adatok megismerésére a közhasznú szervezetekre vonatkozó, Ectv. szerinti nyilvánossági szabályok alkalmazása.”

Természetesen Bánki képviselő úr (vagy az MNB szakértői) nem felejtették el az új rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni: az új szabályokat az azok “hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően keletkezett adatok tekintetében is alkalmazni kell”. Ennek természetesen itt sem csak elvi jelentősége van, hiszen számos folyamatban lévő adatkérés lába alól húzná ki a talajt a módosítás.

Ha csak a sajtóban tárgyalt ügyeket nézzük, akkor az egyik alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae ügyében Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő keresetére már jogerős, de éppen a kúriai felülvizsgálat alatt álló, még végre nem hajtott bírósági döntés született az adatok kiadásáról, a Magyar Narancsnak a Pallas Athéné Domus Mentis alapítvány gazdálkodásával kapcsolatos adatkérése pedig az adatkérőnek kedvező elsőfokú döntés után a Fővárosi Ítélőtábla előtt van.

A javaslat a módosító indítvánnyal azóta sokat szelídült postatörvény-módosítás eredeti verziójánál is sokkal durvábban megy tehát szembe az Alaptörvény szellemével és betűjével, hiszen azt próbálja elérni, hogy a jegybanki alapítványoknak egyáltalán ne kelljen adatigénylésekre válaszolniuk. Minden eddigi nyilvánosságkorlátozó próbálkozás után is egészen elképesztő, hogy 2016-ban valaki ki mer azzal a dumával állni a választók elé, hogy amit egy állami szerv közpénzből ad oda a saját maga által alapított alapítványoknak, az már nem a közvagyon része.

Sepsi Tibor

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom