Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

Egyéb

Az Alkotmánybíróság továbbra is a nyilvánosság pártján

Az Alkotmánybíróság ma döntött a jegybanktörvény és a postatörvény módosításait támadó köztársasági elnöki indítványokról, és – minden ellenkező várakozással szemben – nemhogy vissza nem lépett az információszabadsággal kapcsolatos eddigi gyakorlatából, hanem kifejezetten megerősítette azt. A jelenlegi helyzetben, egy nagyon fontos alkotmánybíró-választás előtt, különösen meg kell becsülnünk azt is, hogy a legfontosabb kérdésben a testület egyhangú döntést hozott.

 

tamogatoi_rontgen_jav2

 

A két határozat közül eredménye alapján az MNB törvény módosítása alaptörvény-ellenességét kimondó döntés okozhatta a kisebb meglepetést, hiszen – a mienkhez hasonlóan – szinte minden ismert jogi álláspont a NAIH-tól a köztársasági elnökig a közérdekű adatok megismeréséhez való joggal és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlattal homlokegyenest szembemenőnek tartotta a jegybank által alapított gazdasági társaságok és alapítványok által kezelt adatok nyilvánosságát jelentősen korlátozó szabályozást. Sőt, igazából egyetlen akárcsak halványan szakmai álláspont sem állt ki a törvénymódosítás alkotmányossága mellett.

A legnagyobb vihart kiváltó, a jegybank által létrehozott alapítványok esetében a döntés egyhangú volt: a különvéleményt csatoló Pokol Béla és Varga Zs. András is csak az MNB többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok esetében látta volna indokolhatónak a nyilvánosság korlátozását.

A határozat az alkotmányellenesség konkrét esetre való megállapításán túl olyan elvi megállapításokat is tett, amelyek más ügyekre is kihatnak majd, és amelyek a határozatot az egyik legfontosabb információszabadsággal kapcsolatos döntéssé teszik. Az AB ugyanis most lényegében minden fontos tárgybeli döntését kifejezetten megerősítette, köztük is kiemelten a Margit-híd felújításával kapcsolatos alkotmányjogi panaszt ugyan elutasító, de a közpénzt kezelő szervezetek perelhetőségét megnyitó, általunk is sűrűn hivatkozott 3026/2015. (II. 9.) AB határozatban foglaltakat.

Emellett – a “közpénzjelleg elvesztéséről” szóló érvelést szétzúzva – kimondta többek közt, hogy

egyértelmű, hogy az MNB jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó szerv, közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik, az általa kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételére köteles,

a közfeladatot ellátó szerv meghatározó (legalább többségi) befolyása – irányítása – alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervezetnek minősül, amely közpénzt kezel, s ezért főszabály szerint – önálló jogi személyisége (elkülönült jogalanyisága) ellenére is – a vonatkozó alaptörvényi és törvényi rendelkezések szerinti adatnyilvánosság biztosítására köteles

az MNB alapítványai 1) a juttatott vagyon forrására (mely az MNB-től származó közpénz), illetve arra tekintettel, hogy 2) alapításukra kizárólag „az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban” [MNBtv. 162. § (2) bekezdés] kerülhet sor, kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el.

Nagyobb meglepetést kelthetett, hogy az AB a postatörvény módosítását viszont átengedte, és ez elsőre valóban a nyilvánosság korlátozását jóváhagyó döntésnek tűnhet, holott a határozat egészét elolvasva világossá válik, hogy valójában a testület még inkább megvédte az információszabadságot, mint azt a köztársasági elnök tette.

Az államfő ugyanis úgy értelmezte a postatörvény módosítását, hogy az szűkít az állami tulajdonú társaság átláthatóságán, az AB azonban kimondta: a módosítást alkotmányosan csak úgy lehet értelmezni, hogy az nem enged nagyobb teret a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozásának, mint amit az inforációszabadsági törvény eddig is lehetővé tett. Mivel pedig a módosítás így nem hárányosabb az adatigénylőkre nézve, ezért annak visszamenőleges alkalmazása sem ront a helyzetükön, vagyis az átmeneti rendelkezés nem alkotmányellenes.

Ezek után a rendes bíróságok sem fogadhatják majd el, ha a Magyar Posta úgy érvelne a pereiben, hogy nem köteles részletesen bizonyítani, milyen konkrét aránytalan sérelmet okozna neki egy-egy adat nyilvánosságra kerülése. Más kérdés persze, hogy mi értelme van olyan szabályt megállapítani a postatörvényben, ami pontosan ugyanabban a körben, az üzleti érdekek aránytalan sérelme esetén enged kivételt az adatnyilvánosság alól, mint az Infotörvény főszabálya. Az AB azonban nem a törvényalkotás ésszerűségét hivatott biztosítani, hanem annak az alkotmányosságát. Ezt ma szerintünk meg is tette.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás