Bezárás
Egyéb

Egyre korruptabb a közbeszerzés Magyarországon egy kutatás szerint

A  Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) nemrégiben publikálta a 2009-2015 közötti közbeszerzéseket elemző tanulmányát, ami nagyon negatív képet mutat a közpénzek elköltéséről. A kutatók szerint sok verseny nélküli eljárás, gyakori túlárazás, és kevés átláthatóság jellemzi a magyarországi közbeszerzéseket.

banner2_mozgo_2

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRBC) kutatócsoportja 2009 és 2015 között lefolytatott 86.814 közbeszerzési eljárás során odaítélt 127.776 eredményes szerződés, és az egyes eredményes eljárások 135.300 nyertes ajánlattevőjének adatainak elemzésével vizsgálta meg a 2009-2015 közötti magyarországi közbeszerzéseket.

A nemrégiben publikált jelentésből nem sok jó derül ki:

– A 2009-2015 közötti időszak egészében a magyar közbeszerzések 30%-a verseny nélkül bonyolódott le.

– A verseny nélkül (egy benyújtott ajánlat mellett) megvalósuló közbeszerzések aránya a 2009-2010 között jellemző 30% feletti arány után csökkent 2011-13- ban (26-27%), majd újra emelkedni kezdett 2014-15-ben (31-32%).

– A magyar közbeszerzéseket 2009-2014 között mindvégig a korrupciós kockázatok növekedése jellemezte.

– Az EU támogatásával megvalósult közbeszerzési projektek átláthatósága végig romlott a teljes időszak alatt, és 2011-et követően messze alatta maradt a hazai finanszírozású közbeszerzésekének.

–  Magyarországon 2009-15 között az EU támogatásokból finanszírozott közbeszerzések – összehasonlítva őket a nem EU-s finanszírozásúakkal – a korrupció magasabb szintje mellett valósultak meg.

A 110 oldalas dokumentum 56 ábrát is tartalmaz, melyek minden szónál többet mondanak. Nézzünk néhány példát.

1, “A 2011-ben elfogadott új közbeszerzési törvény (2011. évi CVIII. törvény 13 ) jelentősen csökkentette a magyar közbeszerzések transzparenciáját. A törvény elfogadása után nagymértékben nőtt a hirdetmény nélküli eljárások súlya a magyar közbeszerzéseken belül. Míg 2009-2010-ben a közbeszerzési szerződések 86-87%-át olyan eljárástípusok esetében kötötték meg, amelyeknek része volt hirdetmény közzététele, addig a 2011. évi CVIII. törvény elfogadása után ez az arány 37-38%-ra csökkent.”

crcb1

2, “az EU forrásokból finanszírozott magyar közbeszerzések transzparenciája 2011 óta szignifikánsan gyengébb, mint a nemzeti forrásokból megvalósulóké”

crcb2

3, “Az EU alapok elköltésénél a korrupció szintje magasabb, mint a hazai forrásokból finanszírozott közbeszerzéseknél.”

crcb3

4, “A korrupciós kockázati mutató (CR2) alakulását 2009.01 – 2011.04 között stagnálás, majd 2011.05 követően egyértelmű növekvő tendencia jellemzi.”

crcb4

5, “A termékpiacok között az informatikai piac magas és emelkedő CR2 értéke érdemel figyelmet.”

crcb5

A CRCB kutatói külön vizsgálták a Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, Tiborcz Istvánhoz és Simicska Lajoshoz köthető, szerintük összesen 66 cég megjelenését a közbeszerzések nyertesei között, és összesen 441 esetben találták ilyen vállalatot az eljárások között. A politikaközeli üzletemberek érdekeltségeivel kapcsolatos adatokat több szempontból is elemezték.

“Az MGTS cégek részesedése az összes nyertes cégen belül 2014-ben volt a legnagyobb 0,5% – de ebben az évben megtört, és 2015-re már jelentős csökkenés volt tapasztalható. A csökkenést teljes egészében S csoport részesedésének visszaesése, és eltűnése magyarázta “

mgts1

“Az MGTS cégek nagyobb arányban részesedtek az Európai Unió által finanszírozott projektekből, mint a többi cég “

mgts2

“Az MGTS cégek 2009-2012 között 1,7 – 4,3 %-ban részesedtek a magyar közbeszerzéseken keresztül kifizetett összegekből. 2010-2013 között részesedésük gyorsuló ütemben nőtt, és 2013-ban ez az arány elérte a közbeszerzéseken keresztül elköltött összeg 11%-át. 2013-at követően az MGTS cégek részesedése jelentősen csökkent.”

mgts3

“A közbeszerzésekből az MGTS cégek által kapott összegek túlnyomó részéhez (84-97%-ához) 2009 és 2014 között olyan közbeszerzési eljárásokban jutottak a csoport cégei, amelyeket az Európai Unió támogatott.”

mgts4

A CRCB jelentése még egy nagyon fontos megállapítást tartalmaz: “A magyar közbeszerzési adatok, a magyar állam által gondozott közbeszerzési adatbázist létrehozó procedúrák alapvető hibákkal terheltek, és ezen felül még több kisebb-nagyobb, és nem minden esetben helyrehozható hiányosságot is tartalmaznak.”

Vagyis a közbeszerzési eljárások állami nyilvántartása egyáltalán nem könnyíti meg a hasonló kutatásokat, sőt.

Erdélyi Katalin

Kép innen.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.