Bezárás
Egyéb

Sajtó: szabadság nélkül

Negyedik éve készít kutatást a Mérték Médiaelemző Műhely arról, hogy az újságírók hogyan élik meg a sajtószabadság helyzetét Magyarországon. A kérdőívet 2016 januárjában küldtük ki, arra 204 újságíró válaszolt. A visszaküldők fele az online médiában dolgozik, a többiek nagyobb részt a nyomtatott sajtóban. A minta összetétele hasonló a korábban végzett kutatásokhoz. A kérdések az 2015-ös médiahelyzet megítélésére vonatkoztak.

banner2_mozgo_2

Az első lekérdezéstől 2014-ig folyamatosan egyre rosszabb értékeket adtak a magyar sajtószabadság érvényesülésére vonatkozóan az újságírók. Ez a trend azonban megfordult 2015-ben, tízfokozatú skálán 4,5 átlagértéket kapott a sajtószabadság helyzete, amely valamivel jobb a 2014-es adatnál. A 2012 óta tartó folyamatos romlás 2015-re megállt, de az érték továbbra is közepes alatti.

1a

Megj: a skála értékei a „nincs sajtószabadság” (1) és a „sajtószabadság maradéktalanul megvalósul” (10) között terjednek

A „nem romló” képet azonban árnyalja, hogy a sajtó kontroll funkciójának betöltéséről igen lesújtó véleménnyel voltak az újságírók Az újságírók túlnyomó többsége (87 százalék) úgy látja, ma „inkább a politika ellenőrzi a médiát” mintsem fordítva, a „média ellenőrizné a politikát”.

Az újságírók kilenctizede erősnek vagy nagyon erősnek érzi a médiára gyakorolt politikai nyomást évek óta. A négyfokú gyenge-erős skálán 2014-ben 92 százalék, 2015-ben 89 százalék választotta az erős/nagyon erős kategóriákat. Változás annyi történt 2015-re, hogy a nagyon erős nyomást kevesebben, az erős nyomást többen említették.

2a

A politikaihoz hasonlóan alakult a médiára gyakorolt gazdasági nyomás megítélése is: az újságírók négyötöde erős gazdasági nyomásról beszél 2014-ben és 2015-ben is, de a belső arányok valamelyest változtak, a nagyon erős nyomásról beszámolók aránya kicsit csökkent, míg az erős nyomásról beszélőké nőtt. Összességében még így is a válaszolók 85 százaléka érezte úgy tavaly, hogy erős vagy nagyon erős volt a gazdasági nyomásgyakorlás.

3a

Nem változott 2015-re azok aránya, akik szerint a munkahelyük, a szerkesztőségük sorsa függ a politikától.

4a

Az évek során alig változó nyomásgyakorlás erősségére utal, hogy az újságírók fele (53 százalék) tapasztalt munkája során személyesen is politikai nyomást, politikai indíttatású beavatkozást. A gazdasági jellegű nyomásgyakorlásról beszámolók aránya azonban 2015-ben csökkent (50 százalékról 35 százalékra). Nem csökken viszont a munkahelyi vezetői beavatkozás mértéke: közel azonos arányban találkozott főszerkesztői (43 százalék), illetve tulajdonosi (40 százalék) tiltással az újságírók jelentős csoportja, valamilyen politikai/gazdasági tény közlése kapcsán.

Úgy tűnik, hogy a nyomásgyakorlás egyes módozatai az évek múlásával nem nagyon változtak, ugyanakkor egyes nyomásgyakorló eszközök szerepe 2015-re jelentősen megnőtt. A legerősebb nyomásgyakorlási eszközként az újságírók 2015-ben is az állami hirdetések elhelyezését említették: a kritikus tartalmat (is) megjelenítő médiumok elveszítik állami hirdetési forrásaikat, míg a kormányzattal baráti viszonyt ápolóknál erősen nő az állami költés. A befolyás mértékét egy -100/+100 értékű skálán bemutatva ez a tényező 72 pontot kapott, míg ez az érték egy évvel korábban „csak” 52 volt.

A második, harmadik helyen holtversenyben a politikusok (58 pont), illetve a hirdetők (45 pont) által kifejtett – a főszerkesztőn, a menedzsmenten keresztül gyakorolt – közvetett nyomás áll, de ez az érték is növekedést, erősebb beavatkozást mutat 2014-hez képest (39, illetve 31 pont). Az újságírók szerint érezhető nyomásgyakorlás a magánhirdetői döntésekben is, de ennek súlya lényegesen kisebb (28 pont), mint az állami hirdetések elhelyezéséről döntő szervezetek esetében.

Milyen erős Ön szerint az alábbi eszközök szerepe a médiára gyakorolt nyomásgyakorlásban?

2012 2013 2014 2015
az állami hirdetési döntések (hirdetésmegvonás kritikus tartalom miatt, baráti tartalom jutalmazása) 44 54 52 72
a politikusok közvetett nyomása, a főszerkesztőn, menedzsmenten keresztül az újságírókra 28 36 39 58
a hirdetők közvetett a főszerkesztőn és a menedzsmenten keresztül gyakorolt befolyása 26 27 31 45
a különböző médiahatósági döntések szerepe (bírságok, engedélyek, frekvenciaengedélyek) 21 29 33 29
a magán hirdetői döntések (hirdetésmegvonás kritikus tartalom miatt, baráti tartalom jutalmazása) 9 19 23 28
reklámadó bevezetése 40 22
a politikusok nyomása közvetlenül az újságírókra (telefonok, közvetlen kapcsolatok) 4 7 6 7
a hirdetők közvetlen befolyása az újságírókra -11 -4 -3 -7

Megj: Mérlegindex: nincs semmiféle szerepe a nyomásgyakorlásban=-100 pont, nagyon erős szerepe van=+100 pont

A sajtószabadság helyzetének alakulásától nem függetlenül az emberek tájékozódási szabadságának helyzetét sem ítélik túl kedvezőnek az újságírók. Azaz nem csak saját maguk napi körülményeinek alakulásáról, hanem munkájuk értelméről, hasznáról is inkább negatívan vélekednek. Az érték a tízfokú skálán 5,0, amely csak egy leheletnyivel jobb a sajtószabadság helyzeténél, és ugyanígy közepesnek ítélik azt is, hogy a média mennyire tudja segíteni az embereket abban, hogy az országban történő dolgokról tájékozódhassanak.

A 2015-ös adatok arról tanúskodnak, hogy az Orbán–Simicska háború következtében jelenleg néhány kiadóvállalatnál az öncenzúra és cenzúra gyeplője lazábbá vált és ez kihat a sajtószabadság pillanatnyi általános megítélésére. Ugyanakkor a kérdésekre adott válaszokból az is látszik, hogy az állami beavatkozás mértéke a média világába minden korábbihoz képest is megerősödött.

A teljes kutatási jelentés hamarosan a Mérték Médiaelemző Műhely oldalán (mertek.eu) jelenik meg.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom