Bezárás
Egyéb

Támadnak a szuperbaktériumok, a modern orvoslás következményei

Ön is azok közé tartozik, akik már egy sima megfázás esetén is antibiotikumért kiáltanak? Helytelenül teszi, számos kutatás bizonyítja már, hogy az antibiotikumok nem megfelelő használata olyan szuperbaktériumok létrejöttét segíti elő, amelyek súlyos fertőzéseket és halált okoznak, mindezt kórházi körülmények között.


tamogatoi_rontgen_jav2

Cikksorozatot indítunk a kórházi fertőzésekről

nozokómiális fertőzések olyan fertőzések, amelyek az egészségügyi ellátás következtében, a kórházakban alakulnak ki. Ilyen fertőzések mindenhol a világon jelen vannak, minden egészségügyi rendszerben, de jelentős részüket nagyobb gondossággal és a higiénés rendszabályok betartásával meg lehetne előzni.

A fertőzésekről a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR), vagyis az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelentési rendszere előírásai szerint a kórházaknak jelentést kell tenniük az ÁNTSZ felé. Az adatszolgáltatás gyakran hiányos vagy pontatlan, de annyi biztos, hogy a kórházi fertőzések száma az elmúlt években gyorsan növekszik.

Ráadásul az ÁNTSZ által összesített részletes adatok nem elérhetőek a nyilvánosság számára: az Országos Epidemiológiai Központ minden évben jelentést tesz közzé, amelyben összegezve adja meg, hogy hány eset fordult elő országos szinten. A kórházakra, osztályokra vonatkozó transzparencia hiánya azonban megnehezíti egy felelősebb egészségügy kikényszerítését.

A Társaság a Szabadságjogokért Betegjogi Programja közérdekű adatigényléssel fordult az ÁNTSZ-hez, hogy  mindenki számára elérhetőek legyenek a kórházi fertőzésekre vonatkozó részletes, kórházakra és osztályokra lebontott adatok.

Az Átlátszó cikksorozatot indít a témáról, amelyben egyedi kórházi eseteket és tágabb összefüggéseket – például az egészségügy alulfinanszírozásával vagy az antibiotikumok túlhasználatával kapcsolatos problémákat – is szeretnénk bemutatni.

Ha személyes tapasztalata vagy információi vannak a kórházi fertőzésekről, kérjük, jelentkezzen az info@atlatszo.hu e-mailcímen, és foglalja össze tömören az esetet!

Cikksorozatunk előző része: Kipereltük a kilenc újszülött életét követelő kórházi járványról szóló eltitkolt ÁNTSZ-jelentést

2012. október 12-én a 71 éves német Christel B. az essen-borbecki kórház intenzívosztályán feküdt, amikor hasnyálmirigy-gyulladást diagnosztizáltak nála, amelyet egy vesekő mozgása okozott. Három napon belül három műtétet végeztek el rajta, amelynek során fertőzést kapott és két hét múlva meghalt. Andreas H.-t rák gyanújával vitték be a duisburgi klinikára és az orvosok eltávolították a hasnyálmirigye egy részét, a beavatkozás közben pedig megsérült a férfi hasfala. Hat héttel később a férfi már 12 műtéten volt túl, a sebek nem gyógyultak be. Andreas H. végül meghalt, mindkettejük vérében baktériumokat találtak.

Növekvő ellenállás

A betegek testében talált baktériumok elnevezésére különféle rövidítéseket használnak (MRSA, VRE, ESBL), ezek azonban nem sokat mondanak laikusoknak, pedig az egészségügyben világszerte nagyon fontos problémát jelentenek.

A baktériumok ellen hagyományosan  antibiotikumokat vetnek be az orvosok, olyan gyógyszereket tehát amelyek meggátolják a szaporodásukat. Jelenleg több mint 15 fajta antibiotikum létezik. Egyre gyakoribbak azonban a többszörösen ellenálló, más néven multirezisztens kórokozók, amelyeket nehéz vagy lehetetlen antibiotikumokkal kezelni. Minél több ilyen gyógyszert használnak ugyanis az orvosok, a baktériumok annál ellenállóbbak lesznek.

A német Correctiv oknyomozó portál, amely a fenti két esetet is összegyűjtötte, 2014-ben széles körű kutatásba fogott, hogy megvizsgálja a kórházi fertőzések ezen speciális fajtáját. Míg a fertőzéseket általában azzal kapcsoljuk össze, hogy rosszak a higiénés körülmények, a multirezisztens fertőzések esetében más az ok. A baktériumok a véráramba jutva gyulladást és vérmérgezést okoznak, ezért különösen azok veszélyeztetettek, akik gyakran szorulnak kórházi kezelésre, az intenzív osztályon fekszenek, katétert kötnek be náluk, illetve sok antibiotikumot szednek.

A baktériumok természetes ellenállóképessége egyes antibiotikumokkal szemben alapadottság. A szerzett rezisztencia azonban úgy alakul ki, hogy megváltozik a baktérium. Így alakulnak ki  a multirezisztens kórokozók, vagyis (MRK-k), amelyek közül a legismertebbek:

MRSA: Staphylococcus aureus; sérüléskor többnyire csak helyi fertőzést okoznak, a véráramba jutva már súlyosabb fertőzést is, akár tüdőgyulladást, szívbillentyűgyulladást vagy csontvelőgyulladást is

VRE: pl. Enterococcus faecalisEnterococcus faecium; megtalálhatók talajban, vízben, a legtöbb állat és ember bélrendszerében; mára a 2-3. leggyakoribb MRSE-patogénné vált vélhetően a nem vagy kevésbé hatékony antibiotikumok miatt; akkor válik kórokozóvá, ha a betegnek súlyos, rosszindulatú alapbetegsége van

MKLE: pl. Klebsiella pneumoniae; tüdőgyulladás; a betegség a kórházban alakul ki például a környezet, az alapbetegség kezelésére szolgáló gyógymódok, multirezisztens kórokozók miatt

ESBL: pl. Klebsiella pneumonia, Enterobacteriaceae törzsek; ESBL-t, azaz széles spektrumú béta-laktamázt termelő baktériumok; súlyos fertőzéseket okozhatnak; jelenleg csak a carbapenem antibiotikumok hatékonyak ellenük

Forrás: Tulassay Zsolt – A belgyógyászat alapjai I. (ittitt és itt); Országos Epidemiológiai Központ

Uniós próbálkozások

Az Európai Unió 2007 óta rendezi meg az Európai Antibiotikum Napot, amelynek során az antibiotikumot helyes használatára próbálják meg felhívni a figyelmet. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2015. novemberben kiadott jelentésében (pdf) megállapította, hogy 2010 és 2014 között az EU-tagállamok többségében jelentősen nőtt az antibiotikum-felhasználás, a lakossági és egészségügyi intézményi szinten egyaránt.

A tagállamok segítségével összegyűjtött adatok alapján az ezer főre jutó antibiotikum-fogyasztás Svédországban a legalacsonyabb (napi 1 doboz), Franciaországban pedig a legmagasabb (napi 4,6 doboz). Míg öt tagországban csökkent a fogyasztásuk (Dánia, Luxemburg, Szlovénia, Spanyolország, Svédország), több tagállamban, például Magyarországon is nőtt egyes antibiotikumok, mint az ESBL kezelésében egyedül hatékony karbapenem, vagy a Klebsiella pneumoniae kezelésére szolgáló gyógyszerek fogyasztása is jelentősen nőtt. Ez utóbbi baktérium terjedése felgyorsult az utóbbi időben, és emiatt komoly kockázatot jelent a kórházakban.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az antibiotikumok fokozott használata helyett szigorú higiéniai előírások betartásával kellene megelőzni a fertőzéseket. Fontos még az oltások ellenőrzése és a naprakészen tartása, továbbá az is, hogy az antibiotikumokat csak akkor írják fel az orvosok, ha az feltétlen szükséges, a megfelelő gyógyszer, dózis és időtartam kiválasztásánál pedig nagyobb gondossággal kellene eljárni. A kormányzati döntéshozók felelőssége is nagy: a megelőzéshez nagyban hozzájárulna a nemzeti felügyeleti rendszerek folyamatos fejlesztése, illetve a lakosság tájékoztatása (az ÁNTSZ honlapján elérhetők tájékoztató anyagok).

kép: ECDC

kép: ECDC

Állati veszély

A multirezisztens baktériumokkal szembeni harc azonban nem csak az embereket kezelő egészségügyi intézményekre terjed ki. Az állatok, így a később emberi fogyasztásra kerülő haszonállatok fertőzéseit szintén antibiotikumokkal kezelik.

A Correctiv kutatásában kiugró fertőzési szintet mértek Alsó-Szászországban, ahol hatalmas állattelepek találhatók. A münsteri egyetemi kórház orvosai úgy találták, hogy azokban a német régiókban, ahol jelentős az állattartás, a gazdák 80 százaléka találkozik szuperbaktériummal: ott vannak a bőrükön, amely aztán egy seben keresztül bejuthat a véráramukba.

Az egyik probléma az, hogy az orvosok és a gazdák ugyanazokat a kémiai csoportba tartozó antibiotikumokat használják a beteg embereken és állatokon egyaránt, így kialakul a rezisztencia a baktériumokban. A másik gond, hogy ma már olyan emberekben is kimutatták a sertésfarmokról származó baktériumokat, akik nem kerültek közvetlen kapcsolatba állatokkal, ezért a szakértők azt valószínűsítik, derül ki a Correctiv riportjából, hogy az eredetileg állatokban található szuperbaktériumok már emberek között is terjednek.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom