Bezárás
Egyéb

Stadionláz retró – így lehettek volna sokkal nagyobb stadionjaink

Régi képek, színes prospektusok, kicsit szakadt belépők – beletúrtunk a gyűjteménybe, hogy megmutassuk, hogyan épültek, vagy éppen nem épültek a futballstadionok a 2010 óta zajló építkezési láz előtt. Ha a korábbi tervek bejönnek, a mostaninál is nagyobb és értelmetlenebb létesítményeink lennének – igaz, némi köze ehhez is volt Orbán Viktornak.

Ki-ki vérmérséklete szerint reagál arra, hogy az elmúlt években sorra nőnek ki a földből a szinte kizárólag közpénzekből fejlesztett futballstadionok. Az azonban egyértelmű, hogy Orbán Viktor 2010 óta kiépülő rendszerének kulcsszava lett a stadion. Egyrészt a miniszterelnök és a hozzá kapcsolódó érdekkör ragaszkodik a fejlesztésekhez, másrészt nélkülözhetetlen eleme lett az orbáni rendszert tagadók, kritizálók retorikájának is.

Bármi is az igazság az állami pénzen fejlesztett stadionok ügyében, az biztos, hogy nem Orbán Viktor találta fel a spanyol viaszt ezen a téren sem. Most néhány régi képpel, fiók mélyén talált kinccsel illusztráljuk, hogyan jutottunk el a Népstadiontól a felcsúti arénáig.

Indíthatnánk messzebbről is a visszatekintést, de maradjunk a néhány hete bontani kezdett egykori Népstadionnál. Azt, hogy nagy, nemzeti stadion legyen, nem a kommunista rendszer találta ki, már 1896 óta napirenden volt az ügy, de mégiscsak a Rákosi-rendszer alatt nyitott meg Istvánmezőn, az egykori lóversenypálya helyén a nagy stadion, 1953. augusztus 20-án.

2puskas540523

Ez a kép azonban nem a megnyitón készült, hanem a Népstadion történetének talán leghíresebb meccsén, a 6:3 visszavágóján, 1954. május 23-án. Több mint százezren látták, hogy az Aranycsapat újra átgázol a fél évvel korábban már meggyalázott angolokon és 7-1-re győz. Ezen a lelátóról készült, amatőrnek tűnő felvételen jól látszik a hihetetlen tömeg. Puskásék néhány héttel később végigmeneteltek a világbajnoki döntőig, hogy épp ott veszítsék el veretlenségüket a nyugat-németek ellen.

A következő felvétel nem amatőr, de mindenképp érdekes: egy hosszúkás alakú képeslap a Népstadionról. A készítésének az ideje pontosan nem ismert, viszont egészen biztosan 1959 előtt készült, merthogy akkor avatták a stadion világítását.

3puskas550820b

Itt viszont még nem állnak a nagy lámpaoszlopok. Jó eséllyel – a zászlók is erre utalhatnak, illetve nagyítva az eredményjelzőn is talán ez sejlik fel – a Magyar Népköztársasági Kupa 1955-ös döntője, a Bp. Honvéd-Bp. Vasas mérkőzés mehet a gyepen.

A Népstadion az évtizedek során elaggott, a felső lelátók hosszú ideje használhatatlanok voltak. Már nagyon régen napirenden volt a felújítása, elbontása (még Gyurcsány Ferenc is hirdetett eredményt sportminiszterként ötletpályázaton), de beleállni csak Orbán Viktor mert. Százmilliárd alatt nem ússzuk meg az új Puskás Stadiont, és az eredeti koncepcióval ellentétben csak futballstadion lesz.

4ulloi740519

Ez a belépő nem Népstadionba szólt, hanem egy azóta szintén elbontott arénába, az FTC-stadionba. A Fradi nem számított a kommunista-szocialista államrend kedvencének, azonban az 1911-ben átadott pályája a második világháború utánra már teljesen elaggott. 1963-tól nem is játszottak itt tétmeccset, de csak több mint tíz évvel később készült el a létesítmény.

Az építkezés négy évet vett igénybe. A jegy az 1974. május 19-én játszott FTC-Vasas nyitómeccsre készült, amin 1-0-ra kikaptak a hazaiak. Eredetileg 29 ezres volt az Üllői úti pálya, a befogadóképesség a teljes beszékezéssel 1990 után 18 ezerre csökkent, és később Albert Flórián nevét vette fel. (Az egyetlen magyar aranylabdás focista nem játszott itt soha tétmeccset, néhány héttel az átadás előtt vonult vissza a játéktól.)

5ulloi740519

Ezen a bélyegszerű emléklapon nem is az az érdekes, hogy a nyitómeccs napjára készült, hanem az, hogy látszik, az FTC-pályát sem fejezték be az eredeti tervek szerint. Az egykori Gyáli út (most ez is Albert nevét viseli) felőli hosszú oldalon jóval magasabb lett volna a lelátó, sőt, volt olyan látványterv is, amelyen ez a magas oldal fedett volt.

7ulloi781014

A lelátót nem fejezték be, de villanyvilágítás került az Üllői útra is, igaz csak négy évvel később, 1978-ban. Ez sem készült el olyan gyorsan, mert 1977 őszén már álltak a tartóoszlopok, de fényt még nem adtak.

8ulloi781014

Először 1978. szeptember 21-én gyúltak ki a fények, egy esti edzésen, erről készült a fenti kép. Az alsón büszkén mutatják a vezérlőt, hogy pontosan kik, nem tudni, de a háttérben Nagy Béla, a Fradi azóta elhunyt krónikása mosolyog.

9ulloi781014

A világítást aztán október 14-én avatták fel az FTC-Pécsi MSC bajnokival. A képen talán látszik a felirat: „Köszöntjük mindazokat, akik a pálya világításának létrehozásában közreműködtek.”

10ulloi781014

A Fradi-stadiont 2013-ban elbontották, hogy elforgatva és kicsit arrébb tolva megépüljön a mostani Groupama Aréna. Éppen a bontással függ össze a négy fenti kép sorsa: a régi Albert-stadion melletti kukákba kerültek a fotók, még vagy ezer másik társaságában, majd kikötöttek a Vaterán: 1976-tól egészen 85-ig közel hetven meccs, esemény képei.

11megyeri200111

Egy egészen nagyot ugrottunk az időben, a fenti meccsbelépő már az első Orbán-kormány idejéről van. Sokan nem emlékeznek rá, hogy a kormányfő már első regnálása idején is a vállára vette a stadionok ügyét, de az elindult stadionrekonstrukciós program torzó maradt. Az egyetlen befejezett eleme éppen az Újpest Megyeri úti pályája lett.

12megyeri200111b

Hogy miért a lilák stadionja, miért nem éppen a Fradié? A válasz egyszerű: Orbán Viktor kedvenc csapata abban az időben nem a Videoton, a Felcsút vagy az FTC volt, hanem az Újpest. A klub nemcsak stadiont kapott abban az időben, hanem a Mol és az OTP is a csapat mögé sorolt.

13megyeri200111c

Az újpesti stadion kifejezetten jól sikerült, mai szemmel nézve aprópénzért, 1,6 milliárd forintért meglett az ország első szinte teljesen fedett lelátójú futballstadionja, 13 500 férőhellyel. A nyitómeccs a 2001. november 15-i Magyarország-Macedónia (5-0) barátságos találkozó lett. A Megyeri úti pályát 2013 óta Szusza Ferenc Stadionnak hívják.

A fenti sajtóanyag a stadionrekonstrukciós programot emlegeti, és a lenti kép is erről szól. 2000 decemberében jelentették be, hogy 38 helyszínen újulnak meg a létesítmények, 21 milliárd forintból. Az elkészült újpesti pálya mellett Dunaújvárosban, Kaposváron, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Zalaegerszegen történt még érdemi munka, de egyik helyen sem fejeződött be.

23focieb2008

„Nemzeti stadionrekonstrukciós program: nem kampányígéret” – mondja az angol szöveg magyarra fordítva. Ez már egy érv volt 2002-ben az Európa-bajnokságra beadott pályázatunkban. Magyarország háromszor pályázott foci-Eb-re: a 2004-esre (végül Portugália rendezett), a 2008-asra (Ausztriában és Svájcban tartották) és a 2012-esre (Lengyelország és Ukrajna volt a házigazda). A két szélső időpontra társaságban (előbb Ausztriával, majd Horvátországgal), a középsőre egyedül jelentkeztünk. Az első pályázatban még a Horn-kormány indította el az országot (néhány nappal a 98-as választások előtt döntöttek), de már Orbán Viktor volt a miniszterelnök a 99-es odaítéléskor, másodszorra Orbánnal indultunk el, de a 2002. decemberi helyszínkijelölés már a Medgyessy-kormány alatt történt, a harmadik pályázat már tisztán Gyurcsány Ferenc idejére esett.

A 2008-as pályázatunk angol nyelvű prospektusa került elő egy otthoni lomtalanításkor. Szép, még most sem teljesen avíttas kivitelű a 2002-ben készült anyag, de ha a benne szereplő dolgok megvalósultak volna, a következményeket még mindig szenvednénk.

14focieb2008

Mivel egyedül pályáztunk, ezért az akkor még 16 csapatos mezőny (ez az idei, franciaországi Eb-n bővül először 24-re) vendéglátásához nyolc stadionra lett volna szükségünk, úgy, hogy egyetlen alkalmas létesítmény sem állt rendelkezésre. A fentebb emlegetett újpesti stadion befogadóképessége fényévekre volt az Eb-re kötelező minimumtól, és az volt az egyetlen felújított fociaréna. Minimum 30 ezres stadionok kellettek volna a rendezéshez – ehhez képest a mostani, túlzónak tartott stadionfejlesztési lázban elkészülő létesítmények közül, a Puskást leszámítva, egyik sem lesz húszezresnél nagyobb.

15focieb2008

Az éppen 2002-ben Puskás Stadionra átkeresztelt Népstadion megújítása természetesen akkor is napirendre került. Kicsit megcsúszott, hiszen 14 évvel a pályázatunk és nyolc évvel a remélt Európa-bajnokság után indult el egyáltalán a bontása.

16focieb2008

Mostanában azon képedünk el, hogy miért kell kétezres stadion Kozármislenybe, vagy ötezres Mezőkövesdre, viszont ha 2008-ban Eb-t rendeztünk volna, a hatvanezer férőhelyes Puskástól alig másfél kilométerre lenne egy negyvenezres pálya a Fehér úton. (A többi pesti pályáról, amelyeket felújítani terveztek, nem is beszélve.) Elsőre elképzelhetetlen, hogy hol, de ha magunk elé képzeljük azt a kereszteződést, ahol, az Élessarok felé haladva, az Expo felé elkanyarodik az Albertirsai út, ott van egy autókereskedés, mögötte pedig egy domb. A domb mögött pedig a MAC-pálya. (Még beljebb pedig a lőtér, amit most kezdenek fejleszteni.) Na, itt lett volna egy 40 ezres aréna.

A pályázatunk ugye elbukott, a Fehér úti stadion terve azonban még egyszer előkerült. 2008-ra a futballszövetség akkori elnöke, Kisteleki István felismerte, hogy az állam belátható időn belül semmit nem fog kezdeni a teljesen elaggott egykori Népstadionnal. Így elővette a Fehér úti stadion ötletét, ebben pedig támogatója volt az Scheer Sándor, aki a Market Zrt. kisebbségi tulajdonosa azóta is. Még a terveket is elkészíttették, 30 ezres arénát gondoltak ide és nem állami pénzből, hanem jórészt hitelekből finanszírozták volna – az MLSZ saját stadiont akart. A pénzügyi-gazdasági válság a terveket söpörte le, a Fidesz küszöbön álló választási győzelme pedig 2009 decemberében Kisteleki MLSZ-elnököt.

17focieb2008

Debrecenben megépült a stadion – igaz csak 2014 tavaszára és szerencsére nem 41 ezer férőhellyel, mint a fenti látványterven. A debreceniek jelenleg képtelenek kihasználni a 20 ezres Nagyerdei Stadiont, az új aréna második teljes szezonjában már egyértelmű, hogy az átlagnézőszám a régi pálya átlaga alatt marad. Az átadáskor 10-12 ezres nézőszámot vizionáltak Debrecenben, ennek a harmadát hozza a Loki.

18focieb2008

Ha nem is kísértetiesen, de valamelyest hasonló stadion épült meg Győrben pont 2008-ra, de nem az Eb miatt. A 30 milliárdos ETO Park beruházás részeként elkészült, 16 ezres stadion sokáig bezzegprojektnek tűnt, hiszen az adócsalásból épült akasztói stadionon kívül ez volt az egyetlen magánberuházás a rendszerváltás óta. Aztán tavaly februárra kiderült, hogy Győrben sem kolbászból van a kerítés, hanem pilótajátékból.

19focieb2008

Nyilván 2002-ben is teljességgel érthetetlen volt Kaposvárt Eb-helyszínnek jelölni: abban az időben még NB II.-es csapata volt a városnak, és a 60 ezres megyeszékhelyre 30 ezres létesítményt terveztek. A Rákóczi stadionját azóta egyébként felújították, szerencsére csak 7000 férőhellyel. A helyi klub afféle szimpatikus szegénylegényként egy évtizedet eltöltött az élvonalban, majd kiesett és jelenleg csak a megyei első osztályban vitézkedik.

20focieb2008

Miskolcon szeretik a focit, ez nem vitás, viszont a 30 ezres stadion még itt is hatalmas túlzás lett volna. A diósgyőrieknek régóta ígérgetik az új pályát, azonban az Orbán-kormány is addig jutott, hogy egyre több pénzt ígér erre a célra.

21focieb2008

A Kaposvár melletti másik nagy tévedésnek Szeged tűnhet, de ebben a városban szeretnék a focit – ha lenne. Az Eb-pályázat bukása után nemhogy stadion nem épült, de a szocialista városvezetés azon igyekezett, hogy pályákat tüntessen el. Az elmúlt 25 évben két szezont sem töltött el a helyi csapat az élvonalban, most az Orbán Viktor bizalmasának számító Kiss-Rigó László katolikus püspök felkarolta klub NB II.-es, csak éppen Gyulán játssza a meccseit. Orbán Viktor ide is új stadiont ígért, de csak nem akar elkezdődni a beruházás. Persze kicsit két dudás egy csárdában a helyzet a városban: Szegeden nagyon erős, jól kistafírozott kézilabdaklub van, és az ilyenekre nem szokás ráereszteni egy sikeres focicsapatot. Amitől még pikánsabb a helyzet, hogy a MOL-Pick Szeged elnöke nem más, mint Csányi Sándor, az MLSZ első embere.

22focieb2008

Végül, de nem utolsósorban álljon itt a Videoton stadionja. Fehérváron történt valami a bukott Eb-pályázat után is, 2004-re teljesen új főlelátót építettek. A stadion többi részét épp bontják, és jövőre kész lesz az új, 14 ezres aréna, amire a környék rendezésével együtt több mint 14 milliárd forintot költenek majd.

A 2008-as torna elbukása után a 2012-es foci-Eb-re beadott magyar pályázat akkorát égett, hogy a futballvezetők ezután letettek a próbálkozásról. 2020-ban mégis négy Eb-meccset Budapesten játszanak majd, mert az európai szövetség azóta megbukott elnöke, Michel Platini ötletére azt a focitornát nem egy vagy két ország rendezi majd, hanem a meccseket szétosztották Európa különböző városai között. Addigra, ha minden igaz, felépül az új Népstadion is.

A képek a szerző gyűjteményéből származnak.

Csepregi Botond

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom