Bezárás
Egyéb

Hackerek Párizsból és hipszterek Prágából

A Facebook-kommentek 3 százaléka kapcsolódik politikai, közéleti témákhoz, Franciaországban programozók követik betűről betűre hogyan változtatja meg a parlament a törvényeket, az Egyesült Államokban szomszédok festenek infografikát az utcájukban. Konferencián beszélték meg aktivisták hogyan lehet adatokkal és technológiával jobb hellyé tenni a világot.

columbo

Olyan kutatók és aktivisták jöttek össze a múlt héten Barcelonában a TICTec konferencián, akik úgy gondolják, a technológiát – különösen az internetet – használhatnánk arra is, hogy jobb hellyé tegyük a világot. Az már nem kérdés, hogy a technológiára nem szabad végső megoldásként tekinteni, az viszont igen, hogy ha az interneten indítunk világmegváltó projektet, mit kell tenni ahhoz, hogy működjön is. Ilyen projektek alatt kezdeményezések széles skáláját értik a „civil technológiával” vagy másnéven demokráciaépítő infokommunikációs eszközökkel (ICT4D) foglalkozó csoportok:  weboldalak, közösségi platformok, mobil alkalmazások, interaktív vizualizációk – szinte bármi az interneten, ami azt próbálja elérni, hogy a netezők többet tudjanak az állampolgári és emberi jogaikról és arról, hogyan lehet ezeket a jogokat gyakorolni, vagy épp megvédeni.

A konferencián bemutatott egyes projektek mellett a fő téma az volt, hogyan lehet az interneten kevésbé aktív csoportokat bevonni a közéleti diskurzusba, és ha már sikerült bevonni őket, mivel lehet fenntartani a párbeszédet az amúgy nagyon sok helyen kényesnek tartott témákról, amikről sokan a hatóságoktól félve nem mernek névvel nyilatkozni. Az aktivistáknak az is fejfájást okoz, hogy sok helyen – például Nagy-Britanniában – nem az a probléma, hogy az embereknek nincsen okostelefonja vagy internet-hozzáférése, hanem hogy bizonytalanok a számítógép és az internet használatában, ezért nem tudnak élni a modern technológia adta lehetőségekkel, ha a jogaikat kell érvényre juttatni.

A konferencia szervezője egy mySociety nevű angol civil szervezet – az Átlátszó által elindított közérdekűadat-igénylést segítő KiMitTud oldal szoftverének szerzője – rengeteg civil technológia projekten dolgozik, ezért az összejövetelt az önvizsgálat és az általános munkakörnyezet áttekintése vezérelte. Így került a képbe a Google adatfeldolgozó rendszere és a Facebook állampolgári részvételt kutató csoportja is. Samidh Chakrabarti és Winter Mason a Facebooktól elmondták, hogy naponta 1,1 milliárd ember használja a Facebookot, és az általuk írt hozzászólásoknak a 3 százaléka kapcsolódik politikai, közéleti témákhoz.

Állításuk szerint a Facebooknak fontos, hogy segítse a nagyobb állampolgári részvételt a saját szolgáltatásán keresztül, ezért a fejlesztéseknél azt is figyelembe veszik, hogyan tudják ezt elérni. Ilyen fejlesztés volt például, hogy az USA-ban a facebookozókat külön üzenetben figyelmeztették, hogy menjenek szavazni, vagy például az is, hogy egy-egy jelölt oldalán a felhasználó lakhelye szerinti további helyi politikusok oldalait ajánlja fel a rendszer lájkolásra. A közösségi oldal felhasználási alapelveit az internetes jogvédők mindig kritikusan szemlélik, ezért az előadás után rögtön az első kérdés arra vonatkozott, miért nem védi a Facebook jobban a sérülékeny csoportokat. Persze erre az állampolgári részvételt kutató csoport tagjai csak hárítottak, hogy nem (csak) ők foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel a cégnél.

Ilyen az, mikor a hackerek felügyelik a törvényhozást

A példamutató észt demokráciafejlesztést sem lehetett kihagyni a programból, de a sokat hallott észt történet mellett igazán az olyan sztorik a lenyűgözők, mint a La Fabrique de la Loi oldalé. A „Törvénygyár” nevű oldalt a Sciences Po kutatói és a Regards Citoyens csoport hackerei hozták létre, hogy a programozásban használt ún. verziókezelő eszközök segítségével betűről betűre kövessék hogyan változnak a törvények. Benjamin Ooghe-Tabanou, a Sciences Po kutatója elmondta, hogy a francia törvényszövegeknek csak a 70 százalékát tudják gépileg feldolgozni, mert rengeteg az olyan dokumentum, ami nem követi azt a feltételezést, hogy a jogi szövegek már-már a programkódokéval azonos szigorúsággal vannak közreadva. A valóság az, hogy a maradék 30 százalékban nehezen azonosítható, hibás dokumentumok, vagy éppen automatikusan nem felismerhető, hibákat javító szövegek (erratum) vannak.

IMG_1885

Benjamin Ooghe-Tabanou a La Fabrique de la Loi-tól mutatja a változásokat a törvények szövegében.

A Törvénygyár működése révén felfedezték, hogy az elemzett törvényi szövegek 74 százalékát az előterjesztés után legalább 50 százalékban módosították az elfogadás során, és az előterjesztések 61 százaléka szintén legalább 50 százalékkal hosszabb terjedelmű lett. A gépi követés előnye, hogy azt is megmutatja, hogyan obstruálják a képviselők az olyan törvényeket, amiket nem akarnak megszavazni: például egyesével nyújtanak be kisebb módosításokat. A nyomonkövetésre létrehozott eszköz alkalmas arra is, hogy megmutassa, kik hányszor és kikkel közösen adnak be előterjesztéseket, ami szintén rengeteg információt hordoz mind a kutatók, mind az újságírók számára.

Michal Skop, a cseh Kohovolit.eu („Kire szavazzak?”) elindítója szerint az ő szolgáltatásuk a szlovák és cseh szavazók 5-25 százalékát érhette el a méréseik szerint. Az oldalon a felhasználók politikai programokban szereplő, vagy széles körben tárgyalt kérdésekre adnak válaszokat, majd a program megmondja, melyik jelöltéhöz áll közel a véleményük. (Magyarországon a Kohovolit szoftverét a K-Monitor helyi választási projektje, a Voksmonitor oldal használta.)

Az alapító kicsit szomorkodott azon, hogy a méréseik szerint leginkább a prágai hipsztereket tudták elérni az oldallal, a felhasználók nagyrésze harminc körüli, egyetemi végzettségű választó volt, 40 százalékuk nő. A hatásmérés – a konferencia egyik fő témája – itt is előkerült, Skop szerint a kérdőív eredményére a felhasználók hónapokkal később is emlékeztek, 30 százalékuk mondta, hogy valamilyen formában befolyásolta őket a választásnál az eredmény, 15 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hasznos volt látni az információt arról, kivel értenek egyet valójában a jelöltek közül.

Le Marietta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom