Bezárás
Egyéb

Újabb frontális kormányzati támadás az információszabadság ellen

A szokásos évi költségvetési “salátatörvény” idén különös meglepetéseket tartogat. Varga Mihály ma benyújtott törvényjavaslata újabb pofon a közérdekű adatok nyilvánosságának: a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat gyakorlatilag kivonja az információszabadság hatálya alól. Csak remélni tudjuk, hogy a nyomokban még létező alkotmányvédelmi reflexek ezúttal is gátat tudnak szabni a korrupció elleplezését szolgáló kormánypárti szándékoknak.

keepcalmsame2

A kormány törvényjavaslata két csoportba sorolja a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat: az energetikai vállalatokat kimondva is mentesíti az adatnyilvánosság követelménye alól, míg a többi állami, önkormányzati gazdasági társaságnál csak a hatását tekintve számolja fel az információszabadságot.

A javaslat szerint az állami tulajdonban álló energetikai vállalatok “döntések megalapozását szolgáló üzleti, pénzügyi, műszaki, kereskedelmi, piaci”, vagyis lényegében bármilyen adata öt évig semmilyen körülmények között nem, harminc éven belül pedig csak az adott társaság mérlegelése alapján kerülhet nyilvánosságra – nemzetbiztonsági, központi pénzügyi és külügyi (!) érdekből.

Ha a javaslat hatályba lép, belátható ideig nem tudhatjuk meg például hogy a miniszterelnök barátjához köthető MET-tel milyen üzleteket kötnek az állami energiacégek. A magunk részéről csak remélni tudjuk, hogy a törvényjavaslatban emlegetett “külügyi érdek” nem a putyini Oroszország korrupciós struktúráival való szimbiózis elleplezésének a finomabb megfogalmazása.

Az igazán brutális információszabadsági korlátozás azonban a többi köztulajdonban álló gazdasági társaságot érinti. Eddig ezeknek az állami vagy önkormányzati cégeknek azt kellett bizonyítania egy közadatos perben, hogy a működésük nyilvánosságához fűződő közérdeket meghaladja az a hátrány, amit a gazdálkodásukra vonatkozó adatok nyilvánossága jelentene. Ki is alakult ennek egy kellően differenciált bírósági gyakorlata, ami tekintettel volt arra is, hogy ha egy állami cégnek a versenypiacon kell rivalizálnia, de arra is, hogy mekkora hátrányt okozna a cégnek az adat nyilvánosságra kerülése, illetve hogy ezekhez képest a nyilvánosságnak milyen intenzitású érdeke fűződik az adott társaság átlátható működéséhez.

A most beterjesztett törvényjavaslat szerint viszont ha akárcsak közvetetten is bármilyen kis hátrány érné a köztulajdonban álló gazdasági társaságot egy adat nyilvánosságra kerülése esetén, akkor már jogszerűen tagadhatja meg az adatigénylés teljesítését. Ugyancsak eltitkolhatja a működésére vonatkozó adatokat az állami vagy önkormányzati cég, ha a nyilvánosságra hozatal közvetve a tásaság piaci érdekeit veszélyeztetné.

A köztulajdonban álló társaságok így olyan puha, meghatározhatatlan tartalmú fogalmakra hivatkozva tagadhatják meg a nyilvánosság tájékoztatását, ami lényegét tekintve kiüresíti az információszabadságot az állami és önkormányzati cégek esetén.

Mivel a törvényjavaslat nem írja elő, hogy a nyilvánossághoz fűződő érdeket és az adott cég üzleti érdekeit egymással szemben minden konkrét adatkérés esetében mérlegelni kell, az nem felel meg az Alkotmánybíróság által kidolgozott, legutóbb a Magyar Nemzeti Bank titkolózásával kapcsolatban megerősített alkotmányossági követelményeknek. Ha a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság komolyan gondolja az információszabaság védemét, ezúttal is lépniük kell majd.

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom