Fővárosi Ítélőtábla: nyilvánosságra kell hozni a Századvég 1,8 milliárdot érő tanulmányát

matolcsy_girosz

Megint elbukott egy adateltitkolási ügyet a Magyar Nemzeti Bank. Ezúttal azt a Századvéges tanulmányt, illetve annak bírálatát zárták volna el a nyilvánosság elől, amely alapján az MNB 3 évre a Századvég Politikai Iskola Alapítványt bízta meg konjunktúrkutatással és tanácsadással. Csakhogy a Századvég egy olyan mintatanulmánnyal utasította maga mögé a Kopint-Tárki vezette konzorciumot, amely több ponton sem felelt meg a kiírásnak. A pályázat dokumentumainak kiadásáért indított per tegnap zárult le: a jogerős ítélet szerint az MNB-nek 15 napon belül ki kell adnia az 1,8 milliárdot érő tanulmányt is. Előbb egy kis századvéges tudomány, majd tömény matolcsyzmus következik.

 

tamogatoi_banner_cikkbe

 

Az MNB és a Századvég botrányainak sajátos metszéspontja az a közbeszerzés, amelyben a nemzeti bank a Századvég Politikai Iskola Alapítványt találta a legalkalmasabbnak, hogy három éven keresztül konjunktúrát kutasson, vizsgálja a lakosság pénzügyi hajlandóságait, startégiát alkosson és tanácsot adjon összesen 1,8 milliárd forintért.

A februári kiírásra ketten jelentkeztek, a Századvég és a Kopint-Tárki Konjunktúra­kutató Intézet Zrt.-Tárki alkotta konzorcium. A kiírásban a szubjektív, azaz a módszertanra, illetve a pályázó által megírt mintatanulmányra adott pontok olyan jelentős súllyal estek latba, hogy az MNB értékelése alapján a  Századvég 700 millióval drágább ajánlatával is tudott nyerni. A botrány petárdái akkor kezdtek el felrobbanni, mikor májusban nyilvánosságra került a vesztes konzorcium vezetőjének az MNB-hez írt előzetes vitarendezési kérelme.

A vesztesnek ugyanis lehetősége volt betekinteni a pályázati dokumentumokba, és bár másolatot nem készíthettek, az nyilvánvalóvá vált, hogy a nyertes mintatanulmánya több ponton nem felel meg a kiírásnak. A mintatanulmánynak például az ajánlattételi felhívás utáni időszak valamely jelenségét kellett volna vizsgálnia a hírek, szakcikkek alapján – ehhez képest a Századvég tanulmánya egy korábbi brit egészségügyi innovációt mutatott be.

De önmagában is kétségessé teszi a Századvég tanulmányának megfelelőségét, hogy az abban tárgyalt marginális jelentőségű ügy tanulságai mennyiben relevánsak Magyarország szempontjából – ahogy az a kiírás feltételei közt szerepel.

A Századvég tanulmányáról annyi már tudható, hogy három egészségügyi eszköz néhány megyében történő kísérleti jellegű bevezetéséről szól – Nagy-Britanniában. Hogy ennek aztán mekkora relevanciája van a jegybanki stratégialkotás szempontjából, azt talán majd a bírálati dokumentumokból tudjuk meg. A Kopint-Tárki vezetője által jegyzett dokumentum viszont kimondja:

„A Századvég tanulmányának semmiféle monetáris politikai relevanciája nincsen.”

Az akadékoskodás odáig megy, hogy a pályázó vitarendezési kérelmében azért folyamodik a kiíróhoz, mutatná már be, hogy „A maximális pontra értékelt mintatanulmány milyen monetáris politikai üzenetet hordoz?” (A Kopint-Tárki-tanulmány az olajáresés magyar gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgálta.)

Az értékelők erre igaz matolcsysta érvekkel reagálva védték meg a döntést. Arra a kifogásra például, hogy a Századvég-tanulmány a kiírás feltételeitől eltérően korábbi forrásokra hivatkozik, azt írták, hogy ez lehet, de ezen túlmenően „számos az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel a dolgozatában”.

Arra a kérdésre pedig, hogy a három bemutatott eszköz kísérleti jellegű bevezetésének mi a világgazdasági relevanciája, az volt a válasz, hogy „Anglia a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország”.

Közpénzt fialó szövegek az üzleti titok és a szerző jog védelme alatt

A fejleményeknek ezen a pontján küldtük el adatigénylésünket a Nemzeti Banknak, kérve a századvéges tanulmány kiadását. Velünk egy időben a Transparency International Magyarország (TI) is kikérte a tanulmányokat, illetve a pályázat egyéb dokumentumait.

Két héttel később érkezett meg a jegybank elutasító válasza: a megtagadás indoka bonyolultnak látszott, valójában csak nyakatekert okoskodás volt. Az MNB szerint erre az eljárásra nem vonatkozik az Infotörvény, mégpedig azért nem, mert az a Közbeszerzési Törvény (KbT) hatálya alá esik. Hogy miért, arra az elutasítás nem tér ki, viszont úgy okoskodik, hogy a KbT 31. (1) bekezdése taxativan felsorolja a közérdekből nyilvános adatok körét, és hát sajnos az általunk kért dokumentumokat ott a legjobb indulattal sem találják.

A sokk elmúltával az nemzeti információszabadságért felelős hivatalhoz fordultunk, kérve az állásfoglalást. A NAIH minden pontban nekünk adott igazat, és felszólította a jegybankot, hogy teljesítse az adatigénylést. Az MNB válaszában megköszönte az eligazítást, és közölte, teljesít, amint erre jogerős ítélet kötelezi.

Közben ugyanis a TI nem állásfoglalást kért, hanem beperelte az üzleti titokra és szerzői jogokra hivatkozva titkolózó MNB-t. A bizonyítási teher, miszerint a kért dokumentum nyilvánosságra kerülése a pályázó jogos üzleti érdekeit sértené, a jegybankon volt. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék fel is szólította az MNB-t, jelölje meg pontosan a dokumentáció mely részeinek nyilvánosságra kerülése sértene üzleti titkot.

Válaszul az MNB becsatolta a Századvég vezetőjének nyilatkozatát, miszerint a teljes pályázati dokumentáció az utolsó betűig üzleti titok, és még szerzői jogi védelem alá is esik. Bizonyítási indítványként pedig kérte tanúként meghallgatni a Századvég vezetőit.

Az indítványt a Törvényszék elutasította, ellenben felszólította az MNB-t, hogy bocsássa a bíróság rendelkezésre a tanulmányt, hogy annak alapján dönthessen. Az MNB ezt nem tette meg, így a bíróság, miután az MNB elmulasztotta a bizonyítást, ítéletében kötelezte a kért dokumentumok kiadására.

Jött a fellebbezés, a matolcsyzmus alábbi ékköveivel:

  • a bíróság korlátozta az MNB-t a szabad bizonyítás jogában, mikor nem volt hajlandó meghallgatni a Századvég vezetőit, hogy ők miképp vélekednek a dokumentum nyilvánosságra hozataláról, pusztán okirati bizonyítékokat vett figyelembe
  • a tanulmányt azért nem lehetett a bíróság rendelkezésére bocsájtani, mert a bíróság nem dönthette volna el a Századvég helyett, mi számít abban üzleti titoknak
  • az MNB „azon tevékenysége, amely a közbeszerzési eljárások során megvalósul, nem közhatalmi tevékenység” – és ezen állítás alátámasztásra az Áfa-törvényre (!) hivatkozik

A Fővárosi Ítélőtábla mindenestre nem akceptálta a fellebbezésben rejlő humorfaktort, és jogerős ítéletében kötelezte a jegybankot az összes kért dokumentum átadására. Reálisan egy hónap múlva kiderül, miért küzdött körömszakadtáig a jegybank és szerződött partnere, hogy megakadályozzák az 1,8 milliárdos tanulmány nyilvánosságra kerülését.

Becker András

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.