Csak egy cég felel meg a budapesti városnéző buszok koncessziós feltételeinek

fotó: Móricz-Sabján Simon, Népszabadság
fotó: Móricz-Sabján Simon, Népszabadság

A főváros tényleg 20 évre koncesszióba adja a városnéző buszok üzemeltetését. A jelentkezési határidő egy hónap, a feltételek szigorúak. 

 

tamogatoi_banner_cikkbe

 

Június elején a 24.hu írta meg elsőként, hogy a fővárosi közgyűlés zárt ülésen döntött arról, hogy véget vet a városnéző buszok piacán uralkodó versenynek, és 2017. január 1-től 20 évre egy kézbe adja a járatok üzemeltetését.

Budapesten jelenleg négy cég működtet városnéző buszokat:

1, City Tour Hop on Hop off Kft.

2, City Sightseeing Kft.

3, Mr. Nilsz Kft.

4, Programcentrum Kft.

Közülük hárman – a City Sightseeing Kft., a Mr. Nilsz Kft. és a Programcentrum Kft. – úgy megdöbbentek a fővárosi közgyűlés váratlan döntésén, hogy levélben fordultak Orbán Viktorhoz segítségért. Kérték a miniszterelnöktől, ne engedje, hogy megszűnjön a piaci verseny, ne hozzon monopolhelyzetbe Budapest egy vállalkozást a 20 éves koncesszióval.

Egyelőre úgy tűnik, hogy nem jártak sikerrel. Néhány napja ugyanis megjelent a közbeszerzési értesítőben a koncessziós kiírás, amelyben a főváros a városnéző személyszállítás 20 éves üzemeltetésére vonatkozó ajánlatokat várja. A nyertesnek április 1. és október 31. között legalább 25 busszal kell ellátnia a feladatot, amihez a főváros 70 közterületi útvonal és 39 megállóhely használatát biztosítja.

A nyílt pályázatra augusztus 22-ig lehet jelentkezni 8 millió forint ajánlati biztosíték megfizetésével, azonban meglehetősen szigorú feltételeket szabtak a pályázókkal szemben.

Nem tehet ajánlatot olyan vállalkozás, amelynek az utolsó 3 lezárt üzleti évben

– a mérleg szerinti eredménye egynél többször negatív volt

– a teljes nettó árbevétele nem érte el az 1,2 milliárd forintot

Van azonban kiskapu: közösen is pályázhatnak cégek, és abban az esetben elegendő, ha csak egyiküknek nincs egynél több negatív éve, illetve közösen van meg az 1,2 milliárdos árbevételük a vállalkozásoknak.

A két feltétel közül egynek sem felel meg a a londoni Big Bus Ltd. tulajdonában lévő City Sightseeing Kft., így ha indulni szeretne a tenderen, társulnia kell valakivel.

Ugyanezt kell tennie a Mr. Nilsz Kft.-nek és a Programcentrum Kft.-nek, melyeknek nincs ugyan egy negatív évük sem, ám nettó árbevételük csak együttesen éri el a főváros által feltételül szabott nettó 1,2 milliárd forintot. Esetükben talán nem fog gondot okozni a társulás, hisz mindkét cégben tulajdonos Zakarya Hamdan. A Jordániában született, ám hosszú évek óta Magyarországon élő üzletembernek más cégei is vannak, testvére pedig a szállodabizniszben utazó Sameer Hamdan, akinek a budapesti Buddha Bárban is van érdekeltsége.

Egyedül a negyedik cég felel meg önállóan is a fővárosi kritériumainak: a City Tour Hop on Hop off Kft. nettó árbevétele az elmúlt három évben összesen 1,6 milliárd forint volt, és minden alkalommal pozitív volt a mérlege. A cég többségi tulajdonosa az Eurama Kft., amely Eőry Botond és Vigváry Mihály kezében van.

Erdélyi Katalin

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

  • közöd pál

    Csak 1ceg felel meg, aber naturlich. A dzsentri -ypszilonos nevueke,akiknek byilvan semmi kozuk a fideszhez es koreihez

  • OKdoki

    Londonban három nagyobb városnéző busz üzemeltető van, de ahogy nézem, minimum egy amszterdami cég is rendszeresen szervez oda hop on-hop off túrákat Amszterdami indulással. Párizsba hármat, Bécsben négyet, Rómában hatot, Berlinben ötöt, New Yorkban legalább hatot, New Orleansban szintén hatot, Koppenhágában négyet, Barcelonában legalább négyet. Szent Péterváron is négyet számoltam. Pekingbe is ömlenek a cégek az internetes keresésre, akik városi busztúrákat ajánlanak. Tokióban rögtön hármat is ajánl egy oldal. Amit észrevettem, hogy vannak hivatalosnak kikiáltott, illetve a város által megnevezett társaságok, amelyek több helyen is kínálnak ingyenes utakat. Nyilván ezek nem mérhetők a fizetősökhöz, de így tudja a város támogatni a helyi vállalkozót, aki ettől még fizetős utakat is szervezhet. Erre lehet, hogy kiírtak koncessziót.(?) Írhatnék arról, hogy a piacgazdaságban, ahol nincs valami külső kényszer, mondjuk zsúfoltság, stb., és életképesnek tűnik az a terület, ott kerülni kéne a beavatkozást. Gondolhatnánk bátran, milyen jó, hogy kiszorítják a külföldieket és egy magyart támogatnak, aki így legalább megerősödik. Hiszen a versenyt senki nem szereti, még ha védik is a törvények. De csak azt kívánjuk felebarátainknak amit magunknak is kívánunk! Áttérhetnénk a társadalmi vetületére, hogy függőségi-lekötelezetti viszonyokat teremt. Minek is! Legalább azt mondják meg milyen egyéb hasznot várnak tőle? Nagy lesz a koncessziós díj? Picit kevesebb busz fog bóklászni a belvárosban? Mondjuk ezt nem értem, hiszen ha nincs igény akkor eddig sem érte meg hosszabban, ha meg van, akkor minek ez a kiszorítósdi, illetve akkor azt úgy is ki kell elégíteni. Több lesz az adóbevétel? Jobb lesz a szolgáltatás? Tudom nem viszi ki a pénzt a tulaj.(!) Miért, mibe fekteti ebben a vállalkozásban, ahol 20 évig csak 25 buszt tud úgyis üzemeltetni? A dolgozok jólétére fordítja? Nem vesz ingatlant itt-ott? Nyereséges lesz egyáltalán? Vagy ez már nem lesz feltétel?

    • zoot allures

      A versenykorlátozással a kedvezményezettek körén kívül soha senki nem járhat jól.