Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

Egyéb

Nem árulja el a kormány, hogy kiket akar strasbourgi bírónak jelölni

Jövőre új magyar tagja lesz a strasbourgi bíróságnak, mert januárban lejár a most hivatalban lévő bíró, Sajó András megbízatási ideje. Magyarországnak három jelöltet kell állítania, közülük választanak bírót az európai országok. A magyar kormánynak már van három jelöltje, de nem árulja el, hogy kik ők.

 

tamogatoi_banner_cikkbe

 

A strasbourgi bíróság bizonyos értelemben a kontinens legfelsőbb bírósága: ha a nemzeti bíróságok nem adnak igazat valakinek, még mindig reménykedhet a hivatalosan Emberi Jogok Európai Bíróságának nevezett testületben. A 47 ország 800 millió polgárának emberi jogai felett őrködő bíróságon minden tagországnak egy-egy bírója van.

A magyar bíró most Sajó András, akit a többi bíró a bíróság alelnökévé is választott. Az ő kilenc éves megbízatási ideje jövő januárban jár le, ezért már elindult az utódjának kiválasztása.

A strasbourgi bíróság bíráinak kiválasztása többlépcsős folyamat. A bírókat nem az egyes országok jelölik, ki, hanem minden ország három bírójelöltet küld, akik közül az összes országot képviselő Parlamenti Közgyűlés választ bírót, de vissza is dobhatja a teljes listát. A három bírójelölt hivatalos jelölése előtt van még egy kör: a Tanácsadó Panelnek nevezett bizottság előzetesen, nem nyilvános véleményt ad a kormányoknak a jelölni tervezett személyekről (részletesebben a kiválasztási folyamatról: angolul, magyarul – docx).

A magyar bíróválasztás folyamata most ebben a fázisban van: a kormány elküldött három nevet a Tanácsadó Panelnek, és jelenleg ennek a testületnek a válaszát várjuk. A Panel véleményének fényében a magyar kormány akár változtathat is a jelölteken és ugyanezeket, vagy más embereket jelöl végül a Parlamenti Közgyűlésnél, ahol kiválasztják a következő magyar bírót.

A három bírójelölt kiválasztási folyamata a tagországokra van bízva, de az utóbbi években elindult egy folyamat, hogy erre a nagyon nagy presztízsű tisztségre egységesebb és átláthatóbb eljárásban jelöljenek bírókat az országok. A jelölési folyamatban nagy eltérések vannak: van olyan ország, ahol nyilvános tévévitát tartanak a jelöltek között, máshol a kormány titokban jelöl valakiket és ezeket a neveket küldik ki Strasbourgba. Magyarország ez utóbbi csoportba tartozik.

A strasbourgi bíróságot az Európa Tanács működteti, ennek a nemzetközi szervezetnek a Parlamenti Közgyűlésében ott ülnek mind a 47 tagország képviselői. A Parlamenti Közgyűlésnek van egy nem kötelező erejű 2009-es határozata, ami a minél nagyobb nyilvánosságot támogatja és javasolja az államoknak, hogy kiszámítható szabályok mentén, nyilvánosan válasszák ki a bírójelölteket, hogy így is növeljék a bíróság függetlenségét és tekintélyét.

Kapcsolódó cikkek

Strasbourgi szuperbíróság előtt képviseli az Átlátszó a Helsinki Bizottságot – a közérdekű adatokhoz való jog európai védelme a tét

Fogyasztók megtévesztésének feltárásához használt rejtett kamerás felvételért nem büntethetők az újságírók

Strasbourgban végleg eldőlt: A szolgáltatók felelősek lehetnek a kommentekért

Mit csinálnak valójában a törökök az Emberi Jogok Európai Egyezményével?

A határozat azt is javasolja a kormányoknak, hogy nyilvánosan hirdessék meg a bírói pozíciót és utána átlátható módon válasszák ki a három jelöltet. A határozat szerint ha a lista nem jelent igazi választási lehetőséget a Parlamenti Közgyűlés számára (pl. csak az egyik jelölt felel meg a követelményeknek, a másik kettő nyilvánvalóan nem), a közgyűlésnek el kell utasítani a listát. Ha a hazai kiválasztási folyamat nem volt tisztességes, átlátható és konzisztens, akkor a közgyűlés elutasíthatja a listát.

Mivel a strasbourgi bírók nem csak az adott érintő ügyekben ítélkeznek, hanem bármelyik ország ügyében eljárhatnak (a bírók bizonyos ügyekben egyedül járnak el, de döntést csak testületben, három, hét vagy tizenhét tagú formációkban hoznak), ezért nem mindegy a többi országnak, hogy egy adott állam kit jelöl bírónak.

Korábban a szlovák és az azeri bírójelölteket is visszadobták már a jelöltek alkalmatlansága miatt. Egy ilyen visszautasítás diplomáciailag kínos, hiszen azt üzeni, hogy egy adott ország nem képes három olyan jogászt jelölni, aki a szükséges szakértelemmel rendelkezik és megfelelően független ahhoz, hogy a kontinens legfőbb bíróinak egyikévé váljon.

Közérdekű adatigénylésre sem válaszolt érdemben a kormány

Júniusban tizenegy magyar civil szervezet tiltakozott Trócsányi László igazságügyi miniszternél, mert a kormány teljes titokban választott ki három embert, akiknek a nevét elküldte a Tanácsadó Panelnek véleményezésre (pdf). A bírói pozíció nem volt nyilvánosan meghirdetve, a miniszter egyszer csak bejelentette, hogy van három jelölt.

2010-ben többek között Oroszországot azért kritizálták, mert a pályázati felhívást csak egy országos napilapban tették közzé – Magyarországon egyáltalán nem volt nyilvános felhívás.

A civil szervezetek szerint az, hogy Magyarországon teljesen titokban választották ki a bírókat, kockázatos: akár önmagában ezért is visszadobhatják a magyar bírólistát. A levélhez csatlakozott többek között az Amnesty International, a Magyar Helsinki Bizottság, a TASZ és a Transparency International.

A magyar strasbourgi bírójelöltek listájának elutasítását kéri az illetékes bizottságtól 15 magyarországi civil szervezet. A magyar kormány által lebonyolított kiválasztási folyamat nem volt tisztességes, átlátható és konzisztens, ezért az aláírók azt szeretnék elérni, hogy a bizottság tegyen javaslatot az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésnek a lista visszautasítására. További részletek itt.

A három  magyar jelölt neve ma sem ismert, ezzel kapcsolatos közérdekű adatigénylésünkre a minisztérium annyit válaszolt, hogy mivel döntéselőkészítő adatról van szó, a bírójelöltek neveinek megküldésére „nincs lehetőség”. A minisztérium hozzátette, hogy a végleges, a Parlamenti Közgyűléshez benyújtott jelöltlistát nyilvánosságra fogják hozni.

Sőt, a minisztérium a Helsinki Bizottságnak azt is jelezte, hogy szakértőkkel konzultáltak a jelöltekről, de az ő nevük pedig személyes adat, ezért az sem tartozik a nyilvánosságra.

Az Igazságügyi Minisztériumnál mi is érdeklődtünk, hogy van-e lefektetett szabályzat a strasbourgi bíróság magyar bírájának jelölési módjára, illetve hogy a minisztérium mit gondol a nyilvánosságot támogató Európa Tanácsi határozatról. A minisztérium erre szűkszavúan csak annyit válaszolt, hogy

„a magyar Kormány bírójelölési eljárása megfelel mind nemzetközi jogi kötelezettségeinek, mind az 1990 óta fennálló magyar gyakorlatnak.”

A válasz minden bizonnyal igaz, de trükkösen van megfogalmazva. A minisztérium nem válaszolt arra, hogy van-e lefektetett szabályzat a bíróválasztásra vonatkozóan. Úgy tudjuk, hogy a bírójelölésre vonatkozóan nincs lefektetett eljárás és magyar bírójelöltek kiválasztása teljesen ad hoc módon történt.

A válasz első része, ami szerint Magyarország eleget tesz a nemzetközi jogi kötelezettségeinek, minden bizonnyal igaz, hiszen nincs kötelező szabály a nemzeti bírójelölésre vonatkozóan. A minisztérium nem válaszolt viszont arra, hogy mi az álláspontja az átláthatóságot és nyílt versenyt támogató, nem kötelező erejű 2009-es határozatról.

A nemzetközi jogban gyakori, hogy először nem kötelező erejű nyilatkozatok, határozatok születnek, majd ezek válnak kötelező erejű szabályokká, és egyébként is nagy szerepe van a szokásjognak. A nem kötelező erejű határozatnak így nagyobb súlya van, mint az elsőre tűnhet.

A minisztérium válaszának másik része, ami szerint a bíróválasztás megfelel az 1990 óta fennálló gyakorlatnak, azért trükkös, mert legutóbb 2008-ban, vagyis egy évvel a korábban említett határozat megszületése előtt kellett Magyarországnak bírót jelölnie. Ekkor is létezett egy 2004-es, óvatosabban megfogalmazott javaslat a bírójelölésről, de a 2009-es határozat fényében szükséges lett volna fejleszteni a magyar gyakorlatot és kiszámíthatóbbá és nyíltabbá tenni a bírójelölést.

Az Európa Tanácsot szintén megkérdeztük arról, hogy kik szerepelnek a kiküldött listán. Az Európa Tanács azt válaszolta, hogy a véglegesen jelölt személyek neve lesz nyilvános, a Tanácsadó Panelnek véleményezésre kiküldött személyek neveit nem árulták el. Az Európa Tanács által küldött táblázat szerint augusztus 26-ig kell Magyarországnak kiküldenie a végleges jelölteket tartalmazó listát, a következő magyar bírót pedig várhatóan idén októberben választják meg.

A magyar Igazságügyi Minisztérium válaszából következően tehát legkésőbb augusztus végén megtudjuk, hogy kiket jelölt Magyarország bírónak.

G. Szabó Dániel

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás