Bezárás
Egyéb

Vállalkozó és szeretne kevesebb adót fizetni? Csinálja azt, amit a nagyok!

Bár egyes szakértők szerint dollármilliárdok szivárognak ki az országokból, így Magyarországról is, offshore cégekbe, mégsem tűnik úgy, hogy előbb-utóbb becsuknának az adóparadicsomok. Az adóoptimalizálás ráadásul nem is csak egzotikus országokban zajlik, Európában körbenézve is számos példát találhatunk rá.


tamogatoi_banner_cikkbe

Mit tehet egy kisvállalkozás, ha elege lesz abból, hogy a multinacionális cégek a kedvezőbb adózás érdekében adóparadicsomokba teszik át a székhelyüket? Követi a nagyok példáját (lásd pl. Ikea vagy Disney), legalábbis így döntöttek egy kis walesi város, Crickhowell lakosai.

A Fair Tax Town (Becsületesen adózó város, FFT) tagjai nem az adózást akarják megtagadni, mindössze csak annyit szeretnének elérni, hogy mindenki azonos feltételekkel fizessen adót. És mivel a brit jogszabályokat egyelőre nem tudják megváltoztatni, egy másik stratégiát választottak: létrehoztak egy védjegyet az ehhez tartozó arculattal és logóval együtt, amelyhez csatlakozhatnak más kisvállalkozások.

A védjegy tulajdonosa egy, az Egyesült Királysághoz tartozó, de Waleshez képest jóval kedvezőbb feltételekkel adózó Man-szigeti cég. Ezt egy Hollandiában létrehozott cégen keresztül tulajdonolják a mozgalmat elindító vállalkozók, például egy crickhowelli kávézótulajdonos. Azzal, hogy ezt a két céget beiktatták a láncba, nagyságrendekkel kevesebb adót kell fizetniük.

A BBC által egy dokumentumfilmben is bemutatott FFT jó példája annak, hogy amikor adóoptimalizálásról beszélünk, akkor nem csak arról van szó, hogy a nagy cégek elviszik a Seychelle-szigetekre a pénzüket. Ha ismerjük a különféle országok közötti gazdasági egyezményeket, nem is olyan nehéz találni egy kiskaput a törvényben.

Az adóelkerüléssel foglalkoztak annak a workshopnak is a résztvevői, amelyet 2016. júniusban tartott Budapesten a Demnet (Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány) több ország újságírói számára. A trénerek, Nick Mathiason és George Turner a Finance Uncovered munkatársai, akik nem csak tényfeltárással foglalkoznak, de más újságíróknak is megtanítják, hogyan vehetik észre a gyanús adóügyleteket.

A témának külön aktualitást ad, hogy a multiknak nyújtott adókönnyítésről szóló dokumentumok, a LuxLeaks kiszivárogtatása miatt felfüggesztett börtönbüntetést kapott a PricewaterhouseCoopers két egykori munkatársa, míg egy, a kiszivárogtatásban részt vevő újságírót felmentett a bíróság.

Európai adóparadicsomok

Egyes országok a részletekben különbözhetnek abban, hogy milyen lehetőségeket kínálnak a náluk letelepedni kívánó cégeknek, az adóparadicsomoknak azonban vannak többé-kevésbé közös vonásai: alacsony adók, speciális adószabályok, a cégalapításra vonatkozó megengedő szabályozás, üzleti és banktitok, a külföldi befektetőkre való nyitottság, gyenge szabályozás és enyhe szankciók.

Bár a Seychelles-szigetek turisztikai szempontból is vonzó célpont, ha valaki szeretné optimalizálni az adóját – ahogy az a crickhowelli esetből is kiderült – nem muszáj ilyen messzire mennie. Luxemburg, Gibraltár, Ciprus és Málta közismert célpontja a cégeknek, de nem szabad elfeledkezni Hollandiáról, Írországról, Svájcról és az Egyesült Királyságról sem.

Ezek az országok különféle lehetőségeket kínálnak, Luxemburgban például nem jelent problémát a bonyolult céghálók létrehozása. Az Egyesült Királyságban azért jó céget alapítani, mert alacsony a társasági adó és könnyen elérhetővé válnak a brit adóparadicsomok, például a már említett Man-sziget vagy a Brit Virgin-szigetek. Belgiumban nincs vagyonadó és akinek van tartózkodási engedélye az országban, arra vonatkozik a belga banktitok.

A 100 legnagyobb cég körül 80-nak van Hollandiában pénzügyi részlege, nem véletlenül, hiszen jelentősen csökkenteni tudják a forrásadót. Az orosz, indiai és kínai cégek körében népszerű Cipruson mindössze 12,5 százalékos a társasági adó. Gibraltár még ennél is jobb ajánlattal szolgál: 10 százalékos a társasági adó, Máltán pedig könnyű útlevélhez jutni.

A baj nem csak azzal van, hogy a multinacionális cégek kevesebb adót fizetnek. Az adóparadicsomok által kínált feltételek (így a cégek valós tulajdonosainak elrejtése) kiváló táptalaja a piac befolyásolásának, a bennfentes kereskedelemnek, a pénzmosásnak vagy az illegális fegyverkereskedelemnek.

Néha még Luxemburgig sem kell elmenni az adóoptimalizálásért. Az Átlátszó 2016. június elején megjelent cikkében arról írtunk, hogy a General Electric amerikai multi magyar leányának adókulcsát sikerült lefaragni 1,3 százalékosra, köszönhetően a növekedési adóhitelnek, az előzetes adójóváírásnak és a világ legnagyobb könyvvizsgálóinak (az ún. Big Fournak). Így tudták eltüntetni a GE 3550 milliárd forintos nyereséget is.

A multik nyereségének átpumpálása nem működik anélkül, hogy a Big Four, vagyis az Ernst & Young, a KPMG, a PricewaterhouseCoopers (PwC) és a Deloitte ne asszisztálna hozzá. Magyarországon ebbe a jövedelmező bizniszbe az állam is beszáll, erről bővebben itt olvashatnak. Az már csak hab a tortán, hogy a Magyar Nemzeti Bank vitatható árazással vásárolt irodaházában bérlőként is ott van a PwC.

Nagyban megy a játék

A gazdasági és pénzügyi szakembereket, újságírókat és jogászokat is magában foglaló Tax Justice Network 2012-ben jelentetett meg egy tanulmányt, amelyben azt mérték fel, hogy mennyi pénz áramlik ki az országokból az offshore paradicsomokba.

Az Átlátszón is ismertetett jelentésben Magyarország bekerült a top 20-as listába, az 1980 és 2010 között felgyülemlett, 242 milliárd dollárra becsült offshore-vagyonával az európai 2. helyre is jó volt, csak Oroszországot nem sikerült megelőzni. (Bár voltak szakértők, akik szerint ez a szám nem ilyen magas.)

A 2012 óta eltelt négy évben sem javult a helyzet. Az Eurodad 2015-ös jelentése szerint a kelet- és közép európai, így a magyarországi vállalati beruházások 41 százaléka is adóparadicsomokból származik (a fejlett országoknál ez az arány 3 százalék, a fejlődő országoknál 21). A közvetlen külföldi beruházások úgynevezett speciális célú vállalkozásokon, postafiók vállalatokon, magyarul fantomcégeken keresztül folynak át.

Ugyanis Luxemburgban a társasági adókulcs 29 százalékos, a postafiók vállalatok viszont mindössze 0,01 és 0,05 százalék között adóznak a bevételük után. Nem véletlen, hogy Luxemburg adja az Európából kiáramló beruházások 54 százalékát.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom