Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

Egyéb

Büntetőeljárást is érhetne a jegybanki alapítványok közbeszerzés-fóbiája, ez bizony hanyag kezelés

 

Az MNB alapítványaira a közbeszerzések nélküli közpénzköltések miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 84 millió forintos bírságot szabott ki. A 112 vizsgált eset közül 66-ban volt szabálytalan a beszerzés, vagyis több volt a törvénysértő, mint a szabályos. Ezt az alapítványok megnyugtatónak nevezték. Szerintünk meg izgulniuk kellene, ha lenne ügyészség, amely büntetőjogi szempontból is utánajár a történteknek.

 

tudta_elofizetok

Előfizetőket keresünk – támogasd a független újságírást havi 1000 forinttal!

 

A sztori már ismerős, ezért csak röviden: pár száz milliárd forintot el akar rejteni a kormánypárt és a jegybank a nyilvánosság elől, erről törvényt hoz, Kósa Lajos elmagyarázza, hogy a közpénzjelleg bizony elvész, majd a köztársasági elnök indítványára indult eljárásban az Alkotmánybíróság nem hajlik meg Kósa Lajos sziklaszilárd álláspontja előtt. A közpénz közpénz marad.

A sikerre azonban árnyék vetül: a liberális ármánynak nem dőltek be az MNB által létrehozott alapítványok, és bizony közbeszerzés nélkül költötték el az alapításkor rájuk ruházott közpénzt jó sokáig. Majd mikor botrány lett, krízisintervenciós jelleggel maguk ellen kértek vizsgálatot a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

Ezek értek nemrég véget, a vizsgálat 59%-os hibahatárt tárt fel, a 112-ből 66 jogsértő beszerzés ezt jelenti. És kiszabtak 84 millió forint bírságot, amit az alapítványoknak kell megfizetniük, természetesen a rendelkezésükre álló közpénzből. A döntéseket hozók mossák kezeiket, nincs itt semmi látnivaló, a jogászok megoldják, „oszt jónapot”.

Csakhogy a történet talán nem ilyen egyértelmű. Legalábbis érdemes megvizsgálni, hogy nem merül-e fel a hűtlen, illetve a hanyag kezelés lehetősége ebben az esetben.

A büntető törvénykönyv szerint akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A polgári törvénykönyv alapján az alapítványok kuratóriumának ügyvezető szervként kötelezettsége az alapítványi vagyon kezelése, ahogy az is, hogy ennek során tartsák be a közbeszerzési törvény szabályait.

Ha ennek elmulasztása miatt bírságot szabnak ki az alapítványokra, akkor a kurátorok legalább ezzel kárt okoznak az alapítványoknak. Azért írom, hogy „legalább” ezzel, mert ha ezen kívül a piaci árnál lényegesen drágábban is vesznek meg valamit az alapítványok pénzéből, akkor az indokolatlan ellenérték megfizetése kapcsán is felmerülhet a vagyoni hátrány okozása.

Az nem kérdés tehát, hogy a bírság kifizetésével beáll vagyoncsökkenés az alapítványok vagyonában, és az sem, hogy a közbeszerzési törvény betartása mellett erre nem került volna sor. Azonban ezzel jogilag messze nem dőlt el a kérdés.

Kapcsolódó cikkek

Itt az 1,8 milliárd forintot érő ajánlat, amit a Nemzeti Bank mindenáron titkolni akart

Tényleg megússzák fejenként kétszázezer forint bírsággal az MNB alapítványai a közbeszerzések nélküli közpénzköltést?

Az MNB alapítványai kivonják magukat a közbeszerzés és a nyilvánosság alól – de sikerült?

Az Átlátszónak ajánlotta fel fizetése egy részét a vs.hu-tól távozó újságíró

Százmilliók egy semmiből jött cégnek az MNB-alapítványoktól

Tiltott jegybanki finanszírozás is felsejlik az MNB alapítványok szerződéseiből

Az igazságügyminiszter irodája ügyvédkedik a Matolcsy-alapítványoknak

Hűtlen kezeléssel vádolt zugbankár az MNB festményüzlete mögött

Böngésszen MNB igazgatósági határozatokat, hogy lássa, hogyan veszti el közvagyon jellegét a pénze

Azért nem ilyen egyszerű a történet, mert hűtlen kezelésről csak akkor beszélhetünk, ha a kötelezettsége megszegése és a károkozás is szándékos. Márpedig ha úgy gondolták az alapítványok, hogy az ő pénzük nem közpénz, akkor értelemszerűen nem tudtak szándékosan kárt okozni a közbeszerzések mellőzésével, pláne nehezen terjedt ki a szándékuk arra, hogy bírságot is szabjanak majd ki az alapítványokra emiatt.

De van nekünk egy hanyag kezelés vétségünk is a Btk-ban, amely annyiban különbözik a hűtlentől, hogy a) a kárt lehet gondatlanul is okozni, b) viszont csak törvényen alapuló vagyonkezelési kötelezettség esetében merülhet fel ennek gyanúja.

A gondatlanság azt jelenti, hogy valaki a tőle elvárható körültekintést elmulasztja, és ezért nem látja előre, hogy tettének mi lehet a következménye. A kérdés ezért az, hogy az alapítványi pénzköltések esetében mi várható el azoktól, akik közbeszerzés nélkül költötték el a közpénzt.

Szerintem annyi minimum, hogy mielőtt elkezdik az első beszerzést, kérnek egy jogvéleményét, amely kimondja, hogy kizárt, hogy a közpénzből létrehozott szervezet vagyonának költése során kellene közbeszerzést lefolytatni.

Ennél sokkal több várható el ugyanakkor azt követően, hogy polgári jogi eljárások indultak az alapítványok közérdekű adataiért, mert azokban már az is volt a vita tárgya, hogy az alapítványok közpénzt kezelnek-e. 2016. január végén a Fővárosi Ítélőtábla pedig kimondta, hogy igen, bizony közpénzt kezelnek, ezért próbálták meg törvénymódosítás segítségével eltitkolni a pénzek elköltését, amit végül a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság akadályoztak meg.

Azt gondolom, legkésőbb az Ítélőtábla döntése után egy közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés esetében mindenképpen fennáll a gondatlanság, hiszen akkora már jogerős ítélet mondta ki, hogy az alapítványok közpénzt kezelnek.

A szerződések túlnyomó többségét 2014-ben és 2015-ben kötötték, így azok esetében ez a feltétel nem áll fenn. De a Közbeszerzési Döntőbizottság honlapján található 2016 februárjában kötött szerződés is. Ahhoz azért már bátornak kellett lenni.

Persze, lehet, hogy annyira nem is. Az is megtörténhet, hogy a Direkt36 újságírójával szemben hamarabb emelnek vádat újságírói kérdés feltétele miatt, mint hogy bárki bármilyen eljárást indítana a 84 milliós bírságok után.

M. Tóth Balázs

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás