Átlátszó blog

Az Átlátszó tényfeltáró blogja: megnyert adatperek, sarkos vélemények, aktuális hírek tömören - minden, ami a főoldalról kimaradt.

Egyéb

Házi őrizetben az önjelölt adósmentő, aki fogást talált a rendőrségen és a bankokon

Az Alkotmánybíróság döntését semmibe véve, jogtalanul volt előzetes letartóztatásban és jelenleg házi őrizetben sem kellene lennie – állítja Gulya Tibor, aki cégével bajba jutott devizahiteleseknek nyújtott szaktanácsadást. Az egykori rendőr úgy véli, nem is azon ügyek miatt került a rácsok mögé, amelyekre a bíróság az előzetes elrendelésekor hivatkozott.

 

tamogatoi_banner_cikkbe

 

Július 13-án enyhített a XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság a Gulya Tiborral szemben április végén elrendelt előzetes letartóztatáson, és engedték, hogy házi őrizetben várja ki a vele szemben hamis tanúzásra felbujtás és zugírászat gyanúja miatt folyó eljárás végét.

De miért lehet érdekes egy, a nagy nyilvánosság előtt nem ismert férfi ügye? A sajtóban is megjelent már, hogy Gulya Tibor a cége, a Két Patrónus Reload Kft. révén a devizahitelesek „megmentésére” dolgozott ki egy jogi megoldást, amellyel a végrehajtásokat és a kilakoltatásokat saját állítása szerint le tudja állítani. Mostani kálváriáját is többen ezzel hozzák összefüggésbe.

Gulya Tibornak nem ez az első olyan esete, amikor szembekerült a hatóságokkal. Korábban azt szúrta ki, hogy a rendőrség önkényesen beleírta a közlekedési szabálysértések miatt kiszabott közigazgatási bírságokról szóló határozatok szövegébe azt a részt, amelyet egy alkotmánybírósági határozat megsemmisített, de a rendőrség visszacsempészve mégis alkalmazta, hogy sikeresebben szedhesse be a bírságokat.

Ezt a gyakorlatot a HVG-nek nyilatkozva egy alkotmányjogász is törvénysértőnek mondta. A rendőrség szerint viszont helyesen jártak el, ugyanakkor 2014. január 1-jétől mégis módosítottak ezen a gyakorlaton és kivették a határozatok szövegéből a kifogásolt részt. Amíg ezt a rendőrség meg nem lépte, addig sikeresen járt el a Két Patrónus az ügyfelei érdekében, ami igencsak csípte a hatóság munkatársainak a szemét.

A konkrét ügy, amellyel a hatóság megtalálta a férfit, az volt hogy a Központi Nyomozó Főügyészség szerint korábbi vállalkozása, a Két Patrónus Kft. ügyvezetőjeként egy ittas vezetés miatt indult eljárásban hamis tanúzásra vette rá az ügyfelét. Ezt az ügyet hozzácsatolták egy másik, zugírászat miatt folyó eljáráshoz, a cégvezető vádlott lett.

Mégpedig pont abban az ügyben – hívta fel a figyelmet a férfi a tárgyalásán –, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki, hogy jogszerűen lát el képviseletet, és kártérítést is megítélt neki a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, a Vas Megyei Rendőr-főkapitánysággal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal szemben.

„A kártérítésként megkapott összeget a bírósági ítélet ellenére a Budapesti Nyomozó Ügyészség, mint jogtalan díjazást lefoglalta, mert szerinte a megítélt kártérítési összeg bűncselekményből származik és arra Gulya Tibor nem jogosult.”

A volt rendőr úgy gondolja, azért is jogtalan az előzetes letartóztatása, mert annak elrendelésekor a bíróság megsértett egy 2007-es alkotmánybírósági határozatot, amely szerint senkit nem lehet a távollétében a védekezés jogának korlátozásával, és meghallgatása nélkül előzetes letartóztatásba helyezni, mert az alkotmányellenes. Úgy tudja, 2009 óta ő az egyetlen hazánkban, aki úgy került börtönbe, hogy bíróság nem is tárgyalta az ügyét.

A vádlott az előzetes letartóztatás elrendelésének megfellebbezésében és a tárgyaláson is kitért a bíró által felemlegetett, a házkutatás során el nem vitt iratokról szóló Facebook-bejegyzésére. Gulya Tibor az Átlátszónak is hangsúlyozta, hogy a bíróság által hiányolt iratok a bankok által a devizahitelesekkel szemben elkövetett visszaéléseket igazolják, és nem a zugírászattal kapcsolatosak.

„Ha ezekről a törvényszék megállapította, hogy a velem szembeni eljárást nem befolyásolják, akkor miért sérelmezte mégis mind a bíróság, mind az ügyészség, hogy ezeket az iratokat nem tudták tőlem megszerezni?” – teszi fel a kérdést Gulya Tibor. Az iratokat a véleménye szerint azért szeretnék tőle megszerezni, mert azok alapján jogerős bírósági ítéletek születtek a férfi cége által képviselt ügyfelek eseteiben, köztük olyan ítéletek is, amelyek révén kilakoltatásokat tudtak leállítani.

Ez a valódi oka annak, hogy előzetesbe került – állítja Gulya Tibor –, amiről azt gondolja, hogy az egy célzott intézkedés volt cége ellehetetlenítésére, és irodájának a devizahitelesek ügyében való sikeres fellépésének megakadályozására.

Érdeklődésünkre azt viszont nem árulta el, hogy milyen jogi metódussal tudja térdre kényszeríteni a bankokat, mondván, ezt ő dolgozta ki és „ha valami működik, abba senki ne akarjon egy fogaskereket beletenni, mert azzal csak elrontaná a jót.” Annyit mégis elárult, hogy az elállás megfelelő használatával kényszeríti meghátrálásra a bankokat. Igazát pedig a banki megállapodások mellett most már a Kúria állásfoglalása, és jogerős ítéletek is alátámasztják, állítja.

Az autós szerződéseknél Gulya Tibor – mint mondta – „egyszerre végzi ki a kölcsönszerződést és a törzskönyvi letétet. Jogerős bírói döntés van arra, hogy a bank nem tarthat igényt az opciós jogra, így a jármű tulajdonjoga visszaszáll az ügyfélre és azt a bank nem tudja elvinni”.

A devizahitelek esetében pedig arra helyezi a hangsúlyt, hogy az ügyfélnek joga van észrevételt, kifogást és panaszt előterjeszteni, illetve kérdéseket feltenni. Ezekre pedig a bank köteles részletes és pontos magyarázatot adni harminc nap alatt. Amennyiben nem kapnak választ az előírt határidőn belül vagy a banki tájékoztatás nem megfelelő, akkor az szerződésszegésnek minősül, és ok a rendkívüli felmondásra.

Levél a legfelsőbb szintre

Gulya Tibor egy, a negatív adósok listájára nem hogy tartozással, hanem tízezer svájci frank többlettel felkerült ügyfél számára jogerősen megnyert per után Áder János köztársasági elnökhöz fordult. „Úgy láttam, hogy szükség van arra, hogy a jogalkotóknak kell rendezniük azokat a hiányosságokat, amelyek a devizahiteles törvényekből kimaradtak.”

Mindez Gulya Tibor szerint oda vezetett, hogy a pervesztesek megbízásából feljelentést tettek vele szemben zugírászat miatt, és előzetes letartóztatásba került a bűnismétlésre hivatkozva.

Az államfőnek írt levél egyébként többek között azt tartalmazza, hogy a devizahiteles törvények amellett, hogy tehermentesítették a bíróságokat, a bankoknak kedveznek és a devizahitelesek jogszabályi szintű megsegítése csak csekély mértékben valósult meg.

A törvények ugyanis „nem orvosolták maradéktalanul a devizahiteles szerződések tisztességtelenségét, de a banki elszámolást követően jelentős mértékben megnehezítették, illetve kizárták a fogyasztók igényérvényesítési lehetőségeit a pénzügyi intézményekkel szemben mind bírósági úton, mind nem peres úton.”

Gulya Tibor úgy véli, hogy a jogalkotó a devizahiteles törvényekkel csak és kizárólag az árfolyamrésből és a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítási jogából eredő jogsértéseket kívánta orvosolni.

„Az elszámoláshoz kapcsolódóan megállapítható, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület és nem peres eljárásban a bíróság az elszámolás felülbírálta során kizárólag a pénzügyi intézmény által megjelölt helytelen adattal, illetve számítási hibával (azaz csak az összegszerűség kérdésével) foglalkozott, egyéb kérdéssel, a fogyasztókat ért egyéb joghátrányokkal nem.”

A cégvezető úgy gondolja, rengeteg végrehajtásról kiderülhet, hogy törvénytelen volt. „Ha így lesz, mi történik? Visszaadják az ingatlanokat a volt tulajdonosaiknak?” – sorolja kérdéseit. Hozzátette: szerinte az összes, jogszabályokkal ellentétes végrehajtást orvosolni kell, de hiába van meg hozzá a megfelelő tudása és az azt alátámasztó jogerős bírói döntések, egymaga nem tudja megállítani a több százezer kilakoltatást.

A Köztársasági Elnöki Hivatal május 9-én értesítette arról Gulyát, hogy a levelét további intézkedés megtételére továbbították a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának, Vidoven Árpádnak. Éppen azon a napon történt ez, amikor rendőrök jelentek meg Gulya Tibor egyik előadásán, és onnan elvitték, majd lecsukták a férfit.

Kapcsolódó cikkek

“Adósellenes a kormány gazdaságpolitikája” – Gadó Gábor ügyvéd a devizahitel-törvényről

“Ez a törvény igazságtalan a devizahitelesekkel szemben” – Lázár Dénes, PITEE

Dominó-effektust okozhat egy precedens értékű ítélet a devizahitelek ügyében

Pert nyertek a devizahitelesek – az összes jelzáloghitel szerződés hibás lehet

Nyilvános a devizahitelezésről és végtörlesztésről szóló tanulmány

Tempo Párt: kommandósok vitték el a tárgyalóteremből az “apostoli kormányzót”

Tempo Párt: Apostoli Királysággal a tiszta közéletért

A cégvezető irománya a Miniszterelnökségtől a Nemzetgazdasági Minisztérium devizahitelekben illetékes államtitkárához, Gondos Judithoz került. Az Átlátszó megkereste a minisztérium sajtóosztályát és magát Gondos Juditot is, de cikkünk megkereséséig egyik helyről sem érkezett válasz arra, hogy mit gondolnak a Gulya Tibor által felvetett problémákról, és az azokkal kapcsolatban javasolt szükséges tennivalókról. Amennyiben megküldik, közreadjuk.

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás