Bezárás
Egyéb

Tömeges csalást követ el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a megtévesztő tagfelvételekkel?

Egy hónapja számolt be arról az RTL Klub, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 4500 olyan céget vett fel a tagjai közé, akiknek főtevékenysége a 7490-es TEÁOR számú, ami „Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység”-et jelent. Ennek eredményeképpen pár ezer forinttól pár százezer forintig terjedő kárt okozhattak azoknak, akiknek soha semmi köze volt a mezőgazdasághoz. Ez viszont bűncselekmény gyanúját is felveti.

tamogatoi_banner_cikkbe

A kiküldött levél szerint közhiteles nyilvántartásokból megállapították, hogy az érintett vállalkozás a 2012. évi CXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése alapján – a törvény 2. mellékletében agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató gazdálkodó szervezetként – tagjává vált a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, ezért a céget felvették a tagnyilvántartásba. Kit érdekel, mondhatnánk?

Azokat mindenképpen, akik nem éppen mezőgazdászok, soha nem volt közük a területhez, de a tagfelvétel miatt gazdálkodó szervezetként minimum 10.000 forint előzetes tagdíjat kötelesek befizetni. Bár a levél végén szerepel egy felhívás, hogy ha a címzett nem ért egyet a tagfelvétellel, akkor forduljon az ügyfélszolgálathoz, a levélben szereplő tájékoztatás mégis hiányos, és így megtévesztő.

A NAK honlapján jó tájékoztatás van, így szól:

„Az agrárgazdasági tevékenységek felsorolását – gazdálkodó szervezetek esetében – a 2012. évi CXXVI. törvény 2. számú melléklete tartalmazza TEÁOR kódok szerinti bontásban. Bizonyos esetekben nem a TEÁOR által lefedett teljes tevékenységi kör, csupán annak agrárvonatkozású része az, ami alapján a gazdálkodó szervezet tagságra kötelezett. Ha az Ön gazdálkodó szervezete kizárólag az alábbi TEÁOR kód(ok) alapján vált agrárkamarai taggá, ugyanakkor a vonatkozó agrártevékenységet ténylegesen nem végzi, akkor azt az itt elérhető nyilatkozat kitöltésével és postai úton történő visszaküldésével tudja jelezni kamarának.

– 2120 TEÁOR kódszám alatti „Gyógyszerkészítmény gyártása”

– 3821 TEÁOR kódszám alatti „Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása”

– 4675 TEÁOR kódszám alatti „Vegyiáru-nagykereskedelem”

– 7490 TEÁOR kódszám alatti „M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység”

– 7739 TEÁOR kódszám alatti „Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése”

Kérjük, hogy nyilatkozatát postai úton szíveskedjen visszaküldeni! Nyilatkozata alapján tagságát töröljük!”

Mi hiányzik a nemrég tömegesen megküldött levélből? Az, hogy nem a TEÁOR által lefedett teljes tevékenységi kör, csupán annak agrárvonatkozású része az, ami alapján a gazdálkodó szervezet tagságra kötelezett. A törvény pontosan így szól:

„M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből mezőgazdasági: a erdőgazdasági, vadgazdálkodási tanácsadás, haszonállatok törzskönyvezése, falugazdász tevékenység, gombaszakértés, igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen”.

Vagyis aki csak a levelet olvassa, az annyit tud meg, hogy a törvény szerint az ő cége olyan tevékenységet végez, ami alapján a kamarai tagsága kötelező, ezért kamarai tag lett, így tagdíjfizetésre kötelezett is. Pedig nem, a törvény és a NAK honlapja is hangsúlyozza, hogy a tág tevékenységi körből csak néhány eredményez kötelező tagságot. De ez valahogy lemaradt a levélből.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ki is adott egy tájékoztatást az üggyel kapcsolatban, hiszen így lett sok cég, amely mindkét kamara tagjává vált, és a BKIK tagok nem pontosan értették, hogy eztígymeghogy? A BKIK álláspontja a következő:

„Mindaddig, ameddig az agrárkamarai tevékenységet a gazdasági szereplő a tevékenységi körében nem főtevékenységként, a tevékenység tényleges folytatása nélkül szerepelteti, az agrárkamarai tagság létrejöttének együttes törvényes feltétele nem következnek be.

Az Agrárkamarának a tagságkeletkezést megállapító a fentiek szerinti tömeges eljárása azért törvénysértő, mert az agrárgazdasági tevékenység nem főtevékenységkénti folytatásának ténylegessége pusztán a közhiteles adatbázisokból (cégjegyzék, NÉBIH-nyilvántartás) származó információk alapján megalapozottan nem állapítható meg.”

És hogy jön ide a bűncselekmény gyanúja? A büntető törvénykönyv szerint aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésbe ejt, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A kiküldött levelekben szereplő hiányos tájékoztatás legalábbis megtévesztő, vagyis a tévedésbe ejtés megvalósul. Nem kérdés, hogy jogtalan haszonszerzés attól tagdíjat szedni, aki a törvény alapján annak fizetésére nem kötelezett. A kár pedig bekövetkezik akkor, ha a tagdíjfizetésre ténylegesen sor. Ha utóbbi elmarad, a csalás kísérlete akkor is megvalósul, ami szintén büntetendő.

Kapcsolódó cikkek

Megkaptuk és közzétesszük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerződéseinek listáját

Az Agrárkamarának fontos az átláthatóság, de titkolja szerződéseit

Mire költ az Iparkamara cégenként évi 5000 Ft-ot?

Ismerős tettesek? Ügyek, pénzek és szereplők a Budapesti Ügyvédi Kamara körüli botrányban

Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara volt az, amely nem volt hajlandó elárulni, mire költi a beszedett tagdíjakat, és ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz beadványunk alapján szólította fel őket a szerződéseik nyilvánosságra hozatalára.

M. Tóth Balázs

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom