Bezárás
Egyéb

A feljelentőnél dolgozott az MKB Bank által kezdeményezett büntetőeljárás ügyésze

Korábban az MKB-nál dolgozott az ügyész, aki eljárt a bank feljelentése alapján az Elephant cégcsoport vezetőivel szemben fedezetelvonás miatt indult büntetőügyben – tudta meg az Átlátszó. Ennek ellenére sem a Fővárosi Főügyészség, sem a Legfőbb Ügyészség szerint nem elfogult, így nem zárták ki az eljárásból. Miután a bíróság a tárgyalást előkészítő szakaszban a törvényes vád hiánya miatt megszüntette a fedezetelvonás ügyét, maga a volt MKB-s ügyész fellebbezte meg a döntést. A tét nem kevés: a bank a büntetőeljárással üthetné ki az ingatlanfejlesztő holding által indított 63 milliárd forintos kártérítési pert.

tudta_elofizetok

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

Találgatások jelentek meg a sajtóban arról, hogy vajon miként fizethetik majd ki a hatalmas kártérítési összeget az MKB új tulajdonosai, ha elveszítenék az Elephant cégcsoport által megindított kártérítési pert. A HVG és az Origó is megírta, hogy az MKB Bank Zrt.-től, amely nemrég került új tulajdonosokhoz 37 milliárd forintért, az Elephant Holding ingatlanfejlesztő vállalkozásai 4,2 milliárd forintnyi bankbetét visszafizetését, valamint 63 milliárd forint kártérítésként való megfizetését kérik, mivel az MKB több évvel ezelőtt felmondta az ingatlanhiteleiket.

Ezt követően – 2011 márciusában – a bank feljelentést tett az V. kerületi Rendőrkapitányságon fedezetelvonás miatt, mondván, az Elephant cégcsoportba tartozó vállalkozások megsértették a bankkal kötött szerződéseket, egyebek mellett azzal, hogy a vevői befizetéseket nem a banki számlára irányították, illetve a hitelek biztosítékául szolgáló ingatlanokat elidegenítették. Az Elephant részéről viszont azt hangsúlyozták, hogy az új tulajdonosokat ugyanúgy kötelezte a bank jelzálogjoga, tehát az MKB érdeke nem sérült.

Ennek ellenére a fedezetelvonás és a közokirat-hamisítás gyanúját a cégcsoport két vezetőjével és együttműködő partnereikkel szemben megalapozottnak találta a Nemzeti Nyomozó Iroda is, és vádemelési javaslattal éltek az ügyészség felé.

Információink szerint a vádhatóság részéről eljárt ügyész, Kelemen József a feljelentő, azaz az MKB aláírásra jogosult munkavállalója volt 2009 novembere és 2010 januárja között. Ennek ellenére felügyelte a nyomozást és szerkesztette a vádiratot. Ez azonban a vádhatóság vezetői szerint nem alapozza meg az ügyész elfogultságát. Az ügyészre vonatkozóan „sem elfogultság, sem más kizárási ok nem volt megállapítható” – közölte a Fővárosi Főügyészség szóvivője, Bagoly Bettina az Átlátszó érdeklődésére.

A Kelemen József által készített vádirattal szembeni védői kifogások között szerepel, hogy azt szabálytalanul lefoglalt dokumentumok alapján készítette el, és a törvényes határidőnél 3 hónappal később nyújtotta be az ügyész. Kelemen József szemére vetették még azt is, hogy egyoldalúan bírálta el az indítványokat az MKB javára, és a bank által szolgáltatott adatokat, információkat vizsgálat nélkül elfogadta.

A Fővárosi Főügyészség az eljárás elején az egyik cégvezető vonatkozásában megszüntetett tényállásokat, és amikor 2012 januárjában meggyanúsították őt, akkor nem tíz fedezetelvonást, hanem hármat róttak fel neki. Ugyanakkor ezeket a kivett ügyeket később az eljáró ügyész – az Átlátszó tudomása szerint – érdekes módon visszaemelte az eljárásba. A tényállások ráadásul állítólag úgy kerültek bele a vádiratba, hogy a terheltet arról nem is tájékoztatták.

A hibákat a bíróság is észlelte és a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) idén tavasszal – a tárgyalás előkészítése során – törvényes vád hiányára való hivatkozással megszüntette az eljárást. A megszüntető végzés kitért arra is, hogy az ügyésznek nem elég elfogulatlannak lenni, hanem annak is kell látszódni. A megszüntető végzést aztán a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék technikai okok miatt hatályon kívül helyezte. Csakhogy amikor az eljárás visszakerült a tárgyalást előkészítő szakaszba, a bíróság ismét nem osztotta a vádhatóság álláspontját a fedezetelvonásra vonatkozóan, és újra megszüntette az eljárást.

Emlékezetes, a Quaestor-ügyben hasonló helyzet állt elő. Az Átlátszó számolt be róla idén áprilisban, hogy a Fővárosi Törvényszék szerint sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot a Fővárosi Főügyészség sok sebből vérző vádirata a Tarsoly Csaba és tíz társa ellen folyó eljárásban. Az ügyészek 60 napot kaptak, hogy pótolják a hiányosságokat.

A Fővárosi Főügyészség azt hangsúlyozta az Átlátszónak adott válaszában, hogy a pert ismét megszüntető bírósági döntést a Fővárosi Főügyészség megfellebbezte, így a végzés nem jogerős. Aki megfellebbezte a bírósági döntést, az Átlátszó információi szerint éppen Kelemen József volt.

„Az eljárás erre tekintettel jelenleg másodfokú ügyészi szakban van a Fővárosi Főügyészségen. Miután megteszik indítványukat, a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság akkor dönthet a felmerült perakadályról és kezdheti el az ügy érdemi tárgyalását” – tették hozzá.

Ugyanakkor a védelem a teljes eljárás megszüntetését szeretné elérni, arra hivatkozva, hogy ha az alap bűncselekmény, a fedezetelvonás nem történt meg, akkor az ahhoz járulékosan kötődő közokirat-hamisítás sem valósulhatott meg. Úgy tudjuk, az eljárás során fel sem merült, hogy az Elephant cégcsoport részéről valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaltak volna közokiratba.

63 milliárd forint a tét

Az MKB és az Elephant cégcsoport közötti pereskedésről a HVG azt írta, hogy a bűncselekmény hiányát támaszthatja alá, hogy a kihelyezett hitelek túlbiztosítottak voltak. Az ingatlanok fedezeti értékét 2010. június 30-án közel 100 milliárd forintra tette a Colliers értékbecslő jelentése, míg az MKB a cégcsoport értékét mindössze 39 milliárd forintra taksálta.

Egy bennfentes forrásunk szerint a 2008-tól 2011-ig terjedő időszakban a már kihelyezett hiteleket érintő, és korábban biztosított ingatlan fedezeti értéke 24 milliárd forintról 46,5 milliárd forintra emelkedett. Hozzátette: a túlbiztosítások miatt az MKB kielégíthette volna igényeit zálogjogának érvényesítésével; a bank azonban végrehajtási eljárást nem indított, azaz jelzálogjogával nem élt, a kielégítést meg sem kísérelte, míg a vételi jog gyakorlására nyitva álló 5 éves időtartamot hagyta lejárni. Vagyis a bank polgári jogi igényérvényesítés helyett azonnal büntetőjogi feljelentést tett.

A bíróságnak benyújtott iratokban a védelem azt vélelmezte, hogy az MKB Bank Zrt. bújtatott szándéka a cégcsoport mintegy 100 milliárd forintos vagyonának megszerzése: „a bank célja az volt, hogy a vádiratban szereplő gazdasági társaságok felszámolás alá kerüljenek”. Ez a következtetés abból adódhatott számukra, hogy a csődegyezség során tett javaslatokat, miszerint a követelése 15 napon belül megtérült volna, következetesen elutasította a hitelintézet.

Az MKB Bank álláspontját is szerettük volna megtudni az ügyben, ezért kérdéseket küldtünk számukra, ám ezekre érdemben nem válaszoltak.

Kérdéseink az MKB Bankhoz

Mi volt az oka, hogy az MKB felmondta az Elephant cégcsoport ingatlanhiteleit?

Az Elephant cégcsoport részéről úgy látják, hogy a hitelek túlbiztosítottak voltak. Mit gondol erről az MKB?

Az MKB szerint mekkora értéket képviselt az Elephant cégcsoport, mennyire becsülték és mikori ez az értékbecslés?

Mi alapján gondolják, hogy fedezetelvonás történt?

Az ingatlanok új tulajdonosait kötelezte volna-e a bank jelzálogjoga?

A büntetőügyben eljáró Kelemen József ügyész mettől meddig dolgozott az MKB Banknál?

Információink szerint az MKB nem indított végrehajtási eljárást, azaz jelzálogjogával nem élt, a kielégítést meg sem kísérelte, míg a vételi jog gyakorlására nyitva álló 5 éves időtartamot hagyta lejárni. Így van-e és ha igen, ezeknek mi az oka?

A büntetőügyben a védelem részéről a bíróság felé elhangzott olyan vélemény, miszerint a bank a cégcsoport vagyonára tart igényt és a célja az volt, hogy a vádiratban szereplő gazdasági társaságok felszámolás alá kerüljenek. Erre mit reagálnak?

Az MKB Bank válasza

“Az MKB Bankot a törvények arra kötelezik, hogy semmilyen adatot ne hozzon nyilvánosságra, amely jelenlegi vagy korábbi ügyféllel kapcsolatos. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (Hpt.) egyértelműen fogalmaz, vagyis banktitok „az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik”.

Az MKB vezetősége a jogszabályok betartásához abban az esetben is ragaszkodik, ha korábbi ügyfelei közül valaki netán a Bankról valótlan információkat terjeszt a médiában. Az MKB Bank vezetősége sajnálatosnak tartja, ha bármelyik korábbi ügyfél a Bankot hibáztatja üzleti problémáiért. A médiában megjelenő vádaskodásokra azonban a fent leírtak miatt nem tudunk érdemben válaszolni. Ehhez a Bank vezetése megértést kér a média képviselőitől. A jogszabály abban sem hagy mérlegelési szabadságot, hogy miként kell eljárni mindenkinek, aki banktitok birtokába jut: „köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani”.”

Csikász Brigitta

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom