Bezárás
Egyéb

A szabadkereskedelmi egyezmény ellen akart tiltakozni, nem engedték be Kanadába a képviselőt

A következő hetekben életbe lép a Kanada és Európa közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Ez ellen akart tiltakozni José Bové, az Európai Parlament zöldpárti képviselője, és ezért tagadhatták meg a Kanadába történő belépését. A szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos magyar álláspont még nem teljesen világos, pedig nagy hatása lehet a magyar gazdaságra is. A Fideszen belül is van ellenállás, így a magyar parlamenttől a kormányhoz került a döntés a héten.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a függetlentényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

José Bové a francia parasztvezér a globalizációkritikus mozgalom emblematikus alakja évtizdek óta. A tegnapi napon a montreali repülőtéren megtagadták tőle a belépést Kanadába.

Az európai parlamenti képviselőt a Kanadaiak Tanácsa hívta a tengerentúlra, hogy egy kampánykörúton előadja, miért is ellenzi a-Kanada és az EU között létrejövő szabadkereskedelmi egyezményt (CETA), José Bové twitteren azt írta, hogy a montreáli reptéren 3 órán át feltartóztatták, és nem engedték meg a Kanadába való belépést. “Úgy látszik, azokat, akik ellenzik a CETA-t, nem látják szívesen ebben az országban” – tiltakozott José Bové.

A gazdálkodóból politikussá vált José Bové többször is járt Magyarországon. 2012-ben a földkérdés kapcsán közös fórumot tartott Ángyán Józseffel, az akkori vidékfejlesztési államtitkárral. Az Átlátszó 2015-ben készített vele egy videóinterjút a budapesti könyvbemutatója alkalmából. Amikor is arról beszélt, hogy milyen nagy a nagyvállalati lobbi ereje a Brüsszelben, és hogy ennek a nyomásnak miként lehet ellen állni.

A cégek olyanok, mint Drakula – José Bové videóinterjú

A CETA egy olyan szabadkereskedelmi egyezmény az Európai Unió és Kanda között, amely szabályozza többek között az áruk és a szolgáltatások kereskedelemét, a kormányzati közbeszerzési piac liberalizációját, a kereskedelem nem vámjellegű akadályainak felszámolását, a vitás ügyek rendezését, a végzettségek kölcsönös elismerését, és a könnyített foglalkoztatási feltételeket.

Az ellenzői szerint a gazdák és a kisvállalkozások lesznek a vesztesei az egyezménynek, miközben a multik nyerhetnek a legtöbbet. A támogatók a gazdaság fellendülését várják tőle. A mai Magyar Nemzetben megjelent cikk megválaszolja a CETÁ-val kapcsolatos legfőbb kérdéseket.

Az Átlátszó megkereste Fidrich Róbertet, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetőjét, aki évek óta foglalkozik a nemzetközi szabadkereskedelmi egyezmények társadalmi hatásaival. Fidrich elmondta, hogy a CETA tárgyalásai 2009 és 2014 között zajlottak, azt követően csak a jogi átfésülés lett volna hátra az eredeti tervek szerint.

Viszont idén februárban az Európai Bizottság új szöveggel állt elő, ahol befektetésvédelmi részt kicserélték, és egy új befektetési bírósági rendszer alapjait fektették le. Ez a rendszer ugyanúgy lehetőséget adna a nagyvállalatoknak, hogy az államokat pereljék az elmaradt profitjuk miatt, mint a TTIP kapcsán sokat kritizált befektető-állam vitarendezési mechanizmus.

Júliusban a tagállamokhoz került a labda, hogy döntsenek az egyezmény aláírásáról illetve ideiglenes hatályba léptetéséről.

Sok tagállamban volt érdemi társadalmi és politikai ellenállás, ezért elképzelhető Fidrich szerint, hogy csak bizonyos részek lépnek majd életbe az egyezményből. Az Európai Bizottság (EB) a közvélemény meggyőzésére magyarázó nyilatkozatot adott ki, amely ezen a héten hétfőn került ki a tagállamokhoz, és már több civil szervezet ízekre szedte az abban található érveket. Fidrichnek az EB által kiadott nyilatkozatról az a véleménye:

  “Az egyezményt magyarázó nyilatkozat egyáltalán nem fogja orvosolni a tagállamok és civil szervezetek aggályait, csupán a közvélemény megnyugtatását célzó porhintésről van szó.”

Az ütemterv szerint jövő héten október 18-án lesz egy rendkívüli Európai Tanács ülés Luxemburgban, ahol a végleges döntést meghozzák a tagállamok kormányfői. A CETÁ-t október 27-én írnák alá a kanadai miniszterelnök jelenlétében.

Magyar parlament kétszer is hozott határozatot a szabadkereskedelmi egyezményekkel kapcsolatban. Először még a júniusi határozatbanSchiffer András kezdeményezésére parlamenti jóváhagyáshoz kötötték volna az egyezmény ideiglenes életbe lépését is. Majd ezen a héten elfogadott határozatban már csupán kormánydöntést írtak elő az országgyűlési képviselők a határozatukban.

A Jobbik és az LMP is határozottan ellenzi az egyezményt. Értesüléseink szerint a Fideszen belül is érzékelhető némi ellenállás. A kormánytagokat tekintve Szíjjártó Péter nagyon támogatja, de a földművelésügyi tárca (a GMO-k miatt) és az igazságügyi tárca is ellene van a CETÁ-nak. Orbán Viktor eddig nem nyilvánult meg világosan, hagyta hogy mások vitatkoznak erről.

A következő évtizedek gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló döntés joga most a kormánynál van.

Vágó Gábor

Kép: stop-ttip.org

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom