Bezárás
Egyéb

A bíróság szerint bűnös az Index újságírója, hiába tanúskodtunk mellette

Pedig Nyilas Gergely csak a munkáját végezte a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében, amikor menekültnek adta ki magát tavaly nyáron. Szerinte az őt elmarasztaló elsőfokú ítélet az összes újságírónak szóló üzenet arról, hogy ne számítsanak a sajtótörvény mentesítő paragrafusára, amit elvileg pont a hasonló esetekre találtak ki a jogalkotók. Nyilas védője felmentésért fellebbezett, de jó eséllyel Strasbourgban fog kikötni az ügy.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

2015 nyarán gyakorlatilag minden az országba nagy tömegben érkező menekültekről szólt. Nagy számban érkeztek a déli határon, és távoztak a nyugat felé, a köztes időszakban pedig több magyarországi településen voltak jelen átutazóban és a menekülttáborokban.

Többen közülük a zsúfolt táborokban uralkodó kaotikus, sőt gyakran kimondottan embertelen körülményekről, és durva hatósági intézkedésekről számoltak be a sajtónak. Egy jó újságíró azonban senkinek semmit nem hisz el bemondásra, hanem mindennek igyekszik saját maga utánajárni. De a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) egy sajtómunkást sem engedett be egyik menekülttáborba se, minden bejutási és forgatási engedélyt megtagadott.

Nyilas Gergely, az Index újságírója 2015. augusztus közepén gondolt egyet, és menekültnek állt, majd elfogatta magát a rendőrökkel az ásotthalmi úton, hogy bemutassa, milyen hatósági elbánásban részesülnek a menekültek. Nyilas kirgiz állampolgárnak adta ki magát, és így vitték be a röszkei menekülttáborba, majd onnan Győrbe, a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságára. Ott, a fényképezés és ujjlenyomatvétel előtt leplezte le magát, és gond nélkül elengedték.

Cikkét, melyben részletesen leírta, hogy mi történik egy menekülttel az ásotthalmi elfogás során és után, 200 ezernél többen olvasták. Ez nem is csoda, hiszen Nyilas Gergely riportja volt az egyetlen, ami bemutatta, hogy mi történik a menekülttáborokban. Nagyon sokan kíváncsiak voltak erre, és minél több sajtómunkásnak tiltotta meg a bejutást a BÁH, annál erősebben foglalkoztatta a téma az újságírókat és olvasókat egyaránt. Nyilas tehát exkluzív anyagot készített egy számottevő közérdeklődéssel övezett dologról, és nem félt közben összekoszolni magát, vállalta a kísérleti nyúl szerepét.

Sok helyen egy hasonló anyagért díjat kap az újságíró, Nyilas ellen viszont vádat emelt az ügyészség közokirat-hamisítás és hatóság megtévesztése miatt, amiért az idegenrendészeti eljárás során Georgij Kulakov néven jelentkezett be és írt alá egy papírt.

A Győri Nyomozó Ügyészség a nyomozást megszüntette, és Nyilas Gergelyt megrovásban részesítette, ám a határozat ellen Nyilas és védője panasszal élt. Szerintük pont az ilyen esetekről szól a sajtótörvény 8. § (1) szakasza, ami kimondja, hogy

“A médiatartalom-szolgáltató, annak munkavállalója vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor.”

Az ügyészség azonban elutasította a panaszt, ezért az ügy a bíróság elé került. Az ügyészségi határozat szerint Nyilas Gergely cselekménye veszélyes volt a társadalomra, nem áll fent a büntethetőségét kizáró körülmény. Igen, egy munkáját végző újságíróról van szó még mindig.

Az utóbbi évek legnagyobb sajtóperében több, különböző médiánál dolgozó újságíró (köztük az Átlátszó két munkatársa is, egyikük az ítélethirdetés napján 40 percen keresztül válaszolt a bíró kérdéseire), de még az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, Hammer Ferenc docens is tanúskodott. Mindannyian azt hangoztatták, hogy Nyilas Gergely egyedülálló anyaga nagyon-nagyon fontos volt a nyilvánosság tájékoztatása szempontjából, és mivel a BÁH nem engedett be hivatalosan senkit, nem volt más út Nyilas számára az információk megszerzéséhez.

Az eljárást lefolytató Győri Járásbíróság 2016. november 16-án hirdetett ítéletet:

Az első fokú, nem jogerős ítélet szerint Nyilas Gergely bűnös közokirat-hamisítás és hatóság megtévesztése vádpontokban, ezért a bíróság megrovásban részesítette, és kötelezte a mintegy 13 ezer forintos perköltség megfizetésére.

A bíró az ítélet indoklásában azt mondta, hogy bár Nyilas cikke nagyon fontos és érdekes, de az újságíró túl későn fedte fel magát: akkor követte el a bűncselekményeket, amikor a győri Készenléti Rendőrség udvarán a tolmáccsal beszélgetve kirgiznek adta ki magát, és menekültstátuszért folyamodott.

Tehát a bíróság szerint bár Nyilas már Ásotthalmon is kirgiznek mondta magát a rendőr kérdésére, és így töltött egy éjszakát a röszkei menekülttáborban, az még nem volt gond, de a győri helyszínre érkezés után fel kellett volna fednie magát, mert ott már nem jutott olyan új információkhoz, amelyek szükségesek lettek volna a cikke elkészítéséhez.

Az újságíró szerint viszont ő nem tudhatta előre, hogy mi fog történni a Győrbe érkezése után, jut-e még fontos új információkhoz, vagy sem, továbbá ő nem írt alá semmilyen hivatalos papírt, csak a tolmács által készített feljegyzést szignózta cirill betűkkel.

Nyilas Gergely az ítélethirdetés után azt nyilatkozta az Átlátszónak, hogy a legkevésbé sem ért egyet a bíróság döntésével, mert épp az ilyen helyzetekre kellene védelmet nyújtania a sajtótörvény mentesítő paragrafusának az újságírók számára. Szerinte az ítélet figyelmeztető jel minden újságírónak.

“A sajtótörvénynek ez a része most először mérettetett meg bíróság előtt, és könnyűnek találtatott. Nagyon sok olyan dolog hangzott el a bíróság indoklásában, ami alapján a felmentésem is következhetett volna.

Az ítélet nagyon enyhe rám nézve, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy most először hivatkozott egy újságíró a sajtótörvény mentesítő paragrafusára, de úgy tűnik, hogy az csak papíron létezik.”

Bodolai László, Nyilas (és az Index) ügyvédje felmentésért fellebbezett, és védencéhez hasonlóan nyilatkozott az Átlátszónak az ítélethirdetés után:

“Ennyi erővel már legalább 200 ezer eljárást kellett volna lefolytatni, mert annyian biztos mondtak be hamis adatokat. Olyan érzésem volt az ítélet indoklását hallgatva, mintha az lett volna a cél, hogy a sajtótörvény mentesítő paragrafusát véletlenül se kelljen alkalmazni, pedig a mentesítés feltételei egyértelműen fennálltak.

Most fellebbezünk, de nincs kétségem afelől, hogy miként fogják kezelni ezt az ügyet a magyar felsőbb bíróságok. Bár bízunk a bölcsességükben, jó eséllyel Strasbourgban fog kikötni az ügy.”

Erdélyi Katalin

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nincs kitömve állami hirdetésekkel, és nem akarjuk a Fidesznek ajándékozni nemzetstratégiai érdekből. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom