A budakalászi önkormányzat már 2013-ban megágyazott Gerendai strandjának

lupato

 

Három évvel ezelőtt az Óbuda Zrt. 5 millió forintot fizetett a budakalászi önkormányzatnak, hogy az megváltoztassa a Lupa-tó partjára vonatkozó építési szabályokat. Ezen a területen nyitott strandot Gerendai Károly 2016 nyarán. 

 

Hirdetés

800x600_BUEK

 

Tavaly júliusban a Sziget-cézár Gerendai Károly strandot nyitott a budakalászi Lupa-tónál, ami korábban illegális szabadstrandként működött. Gerendai húsz évre kibérelt az Óbuda Zrt.-től egy területet a bányató partján, majd büféket, öltözőket, WC-ket tett rá, emellett sportpályákat és egy gyerekpancsolót alakított ki. Majd nyitás előtt megmutatta az egészet a sajtó egy részének, így a projektnek reklámot csinált többek közt az Index, a 444, a HVG és a 24.hu is.

Az Átlátszó annak járt utána, hogy került Gerendai Károly a meseszép Lupa-tóhoz.

Szerencsére a budakalászi önkormányzat komolyan veszi az információszabadságot: a honlapjukon minden közérdekű adat elérhető. Így megtalálható az az előterjesztés is, amelyet Rogán László polgármester a képviselő-testület 2013. szeptember 6-i rendkívüli ülésére nyújtott be.

A dokumentum arról szól, hogy az Óbuda Zrt. megkereste a budakalászi önkormányzatot azzal a kéréssel, hogy a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) módosítsák a cég tulajdonában lévő, Lupa-tó partján fekvő területre vonatkozó építési szabályokat oly módon, hogy

1, az ingatlan szárazföldi részének tó felőli oldalairól kerüljön levételre a közhasználat céljára átadott területsáv

2, legyen beépíthető az ingatlan vízzel borított része a parti sávtól számított 50 méterig, a szárazföldi részen pedig 75 méterig

3, a közhasználat céljára átadott telekrészek területei a beépíthetőség számításánál legyenek figyelembe vehetők

“Az Óbuda Szövetkezet felajánlást is tett, hogy amennyiben a fenti pontok az új HÉSZ-be beépítésre kerülnek, az Önkormányzat részére 5.000.000.- Ft-ot városfejlesztési célok megvalósulásának elősegítésére felajánl.”

Az előterjesztés egyik melléklete volt az a térkép, amely az Óbuda Zrt. által kért módosításokat ábrázolja, ezt közadatigénylésben kértük és kaptuk meg a budakalászi önkormányzattól:

 

obudaheszkerelemterkep

 

 

Szintén az előterjesztés melléklete volt a területre vonatkozó akkori előírásokat ábrázoló térkép, amelyet az előzővel összevetve jól látszik, mekkora változtatásokat kért az Óbuda Zrt. az önkormányzattól:

 

obudatelekeredeti

 

A 2013. szeptember 6-i testületi ülés jegyzőkönyve szerint a képviselők 7 igen szavazattal és 2 tartózkodás mellett úgy határoztak, hogy eleget tesznek az Óbuda Zrt. kérésének, és 5 millió forintért cserében a cég óhajának megfelelően módosítják a Lupa-tó partján fekvő területre vonatkozó építési szabályokat.

2013. szeptember 12-én a budakalászi önkormányzat alá is írta a vonatkozó együttműködési megállapodást a Tatár Tamás, Lejtovitz László és Bényei Gábor többségi tulajdonában lévő Óbuda Zrt.-vel. A szerződés értelmében a cég négy egyforma részletben utalja át az 5 millió forint városfejlesztési hozzájárulást az önkormányzatnak, az pedig cserében módosítja a Lupa-tavi területre vonatkozó építési szabályokat. Eszerint:

– egy maximum 10 méter széles parti sétányt alakítanak ki rajta

– a Kr-1-Lu (különleges beépítésre szánt rekreációs intézményi területek) besorolású ingatlanon szállodát, közösségi szórakoztató- és szabadidős építményt, valamint vendéglátó épületet is fel lehet húzni

– a legnagyobb beépítettség 20 százalék, szintterületi mutató 0,6, zöldfelület 50 százalék

– az ingatlan vízzel borított része beépíthető lesz

A budakalászi honlapon elérhető HÉSZ-ből (PDF, 95. oldal) további információk derülnek ki a Lupa-tavi területre vonatkozó építési szabályokról:

– az épületek legnagyobb magassága 14 méter lehet

– a Lupaszigeti úti közterületi határtól mért legfeljebb 80 méter mély sávban irodai és igazgatási épület is felhúzható

– létesülhet konferenciaépület, egyházi, egészségügyi, szociális, valamint oktatási és kulturális épület, továbbá sportépítmény is

– az előírt parkolómennyiség 50 százalékban épületben vagy zöldtetővel részben fedett parkolóban oldandó meg

A fentiek fényében talán nem alaptalan a helybeliek azon félelme, hogy Gerendai Károly 2016-ban megnyitott strandja csak a kezdet, és a végén körbeépítik szállodákkal és egyebekkel a Lupa-tavat. Az biztos, hogy Gerendai nyáron elmondta, hogy később vételi opciója is lesz a most bérelt területre, amit fokozatosan fejleszteni és bővíteni akar.

Megkerestük az ingatlant Gerendainak bérbe adó Óbuda Zrt.-t, és a megállapodás részleteiről, a Gerendai által fizetett bérleti díjról, és az esetleges további együttműködési tervekről érdeklődtünk, de érdemi választ nem kaptunk Tatár Tamástól, csak az alábbi nyilatkozatot:

“Megkeresésére tisztelettel az alábbi nyilatkozatot tesszük, melynek csak egészben történő közléséhez járulunk hozzá!

Részvénytársaságunk sok évtizedig folytatott bányászati tevékenységet a tulajdonában álló budakalászi és szentendrei bánya telkeken.

Amíg a bányászati tevékenységünk folyt, minden egyéb tevékenység hatóságilag tiltott volt, így tulajdonosi hozzájárulást sem adhattunk ki senkinek.

A bányászat befejezéséhez közeledve a bányabezáráshoz szükséges rekultivációs munkákat megkezdtük, és több év alatt jelentős ráfordítással be is fejeztük.

A bányászati hatóság megelégedésére végeztük a rekultivációt, azt elfogadták és megszületett a bányánk bezárásáról a határozat.

Szükségessé vált eldöntenünk, hogy tulajdonunk további hasznosítását hogyan oldjuk meg.

A hatályos törvények betartása és betartatása mellett abba az irányba indultunk, hogy ha lépésenként is, de az eddigi illegális tevékenységek és használat helyett minél több pihenési, sportolási, üdülési célú tevékenységnek nyissunk utat legálisan engedélyezve, civilizált formában.

Gerendai Károly úr hozzáértését, szervezőképességét nagyra tartjuk, bízunk abban, hogy megkezdett együttműködésünk mindenki számára kedvező lesz, a pihenni szándékozó emberek örömére kialakul egy gyönyörű, többcélú sportolási és szabadidős terület néhány év alatt.”

Ezek után megkerestük a strandot üzemeltető Lupa Strand Kft.-t is, amelytől ugyancsak az Óbuda Zrt.-vel kötött megállapodás részleteiről és a jövőbeni tervekről érdeklődtünk. A 2016. júniusában alapított, 3 millió forint tőkéjű cég Gerendai Károly és Szerdahelyi Réka tulajdona, utóbbi a vállalkozás ügyvezetője is. Szerdahelyi meglehetősen szűkszavúan válaszolt a megkeresésünkre:

“A Lupa Strand Kft.-nek – amint azt már a Strand nyári megnyitásakor elmondtuk – a teljes tavat érintő hosszú távú fejlesztési koncepciója van. Terveinket egyfelől a pénzügyi forrásainktól és a kereslettől, másfelől a rendelkezésünkre álló területektől, azok elhelyezkedésétől és megközelíthetőségétől függően szakaszolva kívánjuk megvalósítani a következő években.”

Ezt követően konkrétan rákérdeztünk arra, hogy szerepel-e cég terveiben az, hogy a Lupa-tó környékére az elkövetkezendő években szállodát és/vagy lakóparkot építsenek, de erre a levelünkre eddig nem kaptunk választ.

Erdélyi Katalin

Újévi előfizetési akció!

Ha január 8-ig előfizetsz egy egész évre, akkor névre szóló 2017-es Átlátszó Támogatói Kártyát küldünk. Újfajta átlátszós póló is van. Részletek itt.

  • Anna Kisfaludiné Baán

    Röhej! Régen egy aranyos sváb falu volt, most meg az uborkafára fölkapaszkodott újgazdagoké, akik főleg ilyenekkel, mint az említett újgazdag totál szétzilálnak mindent!

  • roccobaba

    Ez nem hajaz a közvagyon elherdálasára?Szêp lassan kiolvad a közvagyonból az érte kapott pénzzel együtt. Mindig gyanusan szűkszavú mindenki az ilyen témában. És valakik mindig nagyon jól járnak.

  • Ezmegnincs

    Ez Budakalászon csak a jéghegy csúcsa. A városvezetés és a tűz közeli emberek sorra lapátolják ki a pénzt a településről a rengeteg rossz technológiával, de drágán elvégzett útépítéseken, évenkénti többszöri egynyári virág telepítésen, közzel 200 MFt-os bemutató tanyán vagy az értelmetlenül felgyorsult belterületekbe vonásokon keresztül. A helyiek száját a térkő utak és a látszatberuházások befogják, a közvagyon pedig csak fogy, a régi kis sváb faluból egy élhetetlen agglomerációs város lesz. Ha valaki megpiszkálná a helyi ügyeket, érdekes dolgokra bukkanna…

  • Manfred Mano

    Na ez durva közpénzt fieztett a III.kerület,hogy Gerendai kereshessen, Rogánnak Budakalászon…Tiszta Csúcshegy,akik érdekeit kötelességével szemben nem képviselve egy új városrészt fejleszthettek a spekulánsok mellé.-a Harsánylejtőt-

    • Manfred Mano

      Gerendai eze is milliárdokat kaszál a következő eladásnál,mint a Szigeten is,ahol semmi sem volt az övé.

  • Zilions

    A cikkben megszólaló szereplők korrektül fejezték ki vállalható álláspontjukat.

    Attól, hogy jogszerű az a folyamat, amit a cikk taglal, egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden
    renben van.
    Így tehát szerintem egy fontos szempontról nem szól.

    Meglátásom szerinte Budakalász önkormányzata a köz érdekeivel szemben cselekszik ebben a folyamatban.

    Budakalász különleges adottságokkal bír azzal, hogy van 2 jól használható tava egy gyönyörű helyen.
    És a helyett, hogy ezt az amúgy természetes folyamatot, ahogyan az emberek ezeket bírtokba vették
    legalizálná, infrastruktúrával segítené a szabad tó használatot, hasonloan
    például Szentendre, Dunakeszi, és sok Balaton melletti településhez,
    “hasznosítja”. Így az elmúlt időben különböző periódusokban különböző intenzitással tiltja,
    a fürdőzőket közterületesekkel bűntet, adott esetben többször jogszerütlenül Szentendrei területen is,
    majd vastag pénztárcájuak számára részben hozzáférővé teszi az egyiket,
    sőt további beépítésre is engedélyt ad, de fel sem merül annak a lehetősége, hogy köz használatúvá
    tegyék.

    Magyarán pont a még meglevő lehetőségeket, a természetes környezetet, a csendet és az érintetlenséget
    a kacsákat, nádast, siklókat cseréli kerítésre, csíkos napernyőre ezzel nem mellékesen
    foszt meg évente kb. 10.000 embert attól, hogy a pl. békásmegyeri panelból kiszabadulva
    hűsítse magát a forróságban.

    Budakalász persze könnyen elbújhat a mögé, hogy hát nem az övé a tó.
    Egyrészről nem volt ez mindig így, legutóbbi időkig 25%-ban tulajdonos volt, másrészről, ha nem
    adná hozzájárulását a felvázolt grandiózus tervekhez, akkor természetesen nem valósulhatna meg.

    Hogy itt felmerül e hűtlen kezelés esete?
    Valószínűleg kideríthetetlen.
    A cikk szerzőjét azonban szemmel láthatólag csupán ez érdekelte.

  • Jenc Cser

    A tavat 1984 óta ismerem, nyaraim sok szép napját köszönhetem neki, sok pihenni kikapcsolódni váró társammal együtt. Akkoriban több ezer ember élvezte a tavat. Ne haragudjatok, de szerintem a Lupa-tó ügye sürgős és halaszthatatlan. Ez túllépett a budakalászi önkormányzatnál történő maszatoláson. Az elkészített peticiót Magyarország Kormányának kell címezni: az ügy érinti Békásmegyer, Budakalász, Szentendre, de tágabb értelemben Budapest és Pest megye lakosságát is. Én mindenképp oda címezném. Helyi maszatolásból még hírverés sem lesz. Most hogy a Sziget eladásra került milliárdokért, akkor a tó is eladásra került külföldi tulajdonba?

  • Krisztián

    Szerintem ez egy elég halovány cikk. Az oknyomozás kimerült pár bárki számára hozzáférhető térképvázlat, és PR szagú nyilatkozat kikérésén. Igen fontos dolgokat nem feszeget egyáltalán, pl:
    1. kis történeti áttekintés, hogy alakulhatott ki egy ilyen helyzet, h egy értékes területre Bkalász önkormányzatnak semmilyen ráhatása nincs, ki felelős ezért.
    2. történt e egyeztetés, közvélemény kutatás a bkalászi lakossággal, h milyen rekultivációt szeretnének, fizetős magánjellegűt, vagy olyat, ami közpark/szabadstrand koncepciót favorizál. ha ilyen nem volt, miért nem? semmit nem ír arról, h civilek, helyi lakosok nem értenek egyet ezzel a döntéssel.
    3. maga a vízfelület kinek a tulajdonában van? ha ez állami/önk. tulajdon, akkor az emberek hozzáférési joga miért nem érvényesül, miért nincs akár egy rövidebb szabad hozzáférésű szakasz?
    4. nem szögezi le a cikk, hogy 3000 forintos belépővel strandot nyitni, az nagyon nem közérdekű hasznosítás, itt a közérdek egyáltalán nem érvényesül! A szerző elfogadja a PR szagú nyilatkozatokat, hogy a korábbi rendezetlen állapotokat csak így lehetett rendezni, mintha nem lenne más megoldás. És mindehhez persze az is kell, hogy egy bérlő kvázi kisajátítja 20 évre a tavat, mindent meghatároz, ugye?
    5. semmit nem ír a jogi háttérről, hogy miért is kellene ilyen méregdrága üzemeltetés ahhoz, hogy legálisan lehessen fürödni a tavon, miért nem lehet a Dorogi tó mintájára üzemeltetni?
    6. a cikknek le kellene szögezni, hogy ez a tó egy érték, egy közkincs, és az érintett önkormányzatoknak ragaszkodni kellett volna ahhoz, hogy nekik és lakóknak hosszútávú beleszólásuk legyen az ottani hasznosításba, fejlesztésekbe. Minden hivatalos eszközt meg kellett volna tenni a közérdek érvényesüléséért, és nem asszisztálni ahhoz, hogy 20 évre egy befektető kezébe kerüljön a tó!
    7. az hogy adományért megváltoztatják a rendezési tervet, ez legális? Nem úgy kellene, hogyha a bkalászi lakosság és az ottani tulajdonosok EGYÜTTES érdeke úgy kivánja, akkor amúgy is megváltoztatják, ha pedig nem, akkor semmilyen adományért sem? hogy kerül egyáltalán szóba, hogy ilyen adomány fejében hoznak a települést hosszú távon befolyásoló döntéseket?

    megjegyzem, adott esetben ezeket a kérdéseket a jegyzőnek is fel lehetne tenni…

  • Ákos

    Sajnos, itt közép-Kelet-Európában megszokhattuk már, hogy a politikai, ill. gazdasági vezetőink vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy akiknek akár tisztázott vagy tisztázatlan körülmények közt sikerült magasra kapaszkodniuk, sokkal ritkábban tesznek a lakosságért, a közért bármit is, mint ahogy a Lupa tó esete is mindezt bizonyítja. Bécsben vannak Duna-holtágak, ahol bármikor és bármennyit lehet ingyen fürdeni, napozni, pedig az átlag osztrákok jobban keresnek, mint pl. a békási panel lakói. Ott hogyhogy meg tudták állni az ilyen vagy olyan illetékesek, városvezetők, hogy ne építsenek majd szállodakomplexumokat vagy egyebeket? Szegény osztrákok…

  • Péter

    Utóbbi osztrák példa jó összehasonlítás a közérdek érvényesítésére. Bécsről talán kevesebben tudják, hogy van egy Donauinsel (Duna-sziget) nevű vékony, de nagyon hosszú mesterséges szigete, mely Nyugatról Keletre (ott ugye Dunánk még olyan irányba iparkodik) 24 km hosszú, a XX.sz. folyamán árvízvédelmi célból kialakított mesterséges sziget lett sok kisebb holtággal, öböllel, sok-sok erdővel, nádassal, egy db metrómegállóval rajta és tilos az autó behajtás! Nyaranta egy kánikulai hétvégén akár százezres fogadó kapacitás és csodálatos vízminőség, díjmentes WC-k (ok, csak kb. kilométerenként), nulla szálloda, egy-egy “köz” forgalmasabb hídnál néhány büfé, végig nagy műanyag lebegő stégek kihelyezve, 200 méterenként szemetes 1-2 naponta ürítve – mindez önkormányzati fenntartásban.
    Összedobjuk a vonatjegy és metrójegy árát az önkormányzati képviselő testületnek és illetékeseknek egy tanulmány kirándulásra? Talán az 5 millióból futja…

    Az 5milliós adomány pedig nincs mit szépíteni – ebben a formában, szabad felhasználásra adni korrupció szagot áraszt! Inkább támogatták volna ennyivel a “nyári óvoda felújítást”, azaz valami önkormányzati közcélú feladatra adtak volna pénzt címkézetten. Ennyi adok-kapok amúgy van mindenhol, Nyugaton is, Svájcban pl. így jártak volna el.

    A cikk “oknyomozása” pedig méltatlan az Átlátszóhoz, amennyiben egy sorozat első cikke, akkor várjuk a többit. Kajánul megemlíti a konkurens portálokat, h ingyen hírverést tartottak Gerendainak, aztán átmegy egy puha bólogató jános attitűdbe, ami nem oszlatja az át-látszatát, hogy Gerendaiék támogatják majd indirekt áttétekkel ezt a portált is, csak ne írogasson erről többet. BOCS FIÚK – elnézést kérek, igen, provokállak most Bennetek, hogy ássatok mélyebbre…nem késő még itt a gondolatokat “köz”formálni, Gerendai azért gondolkodó csapattal dolgozik, de most nagyon melléböktek ennek a projektnek….

    Gerendainak amúgy minden tisztelet (nem egy ördög ő), hogy összehozott valami nemzetközileg jegyzett valamit, de itt már tényleg csak a pénzszag lebeg, olyan átgondolatlan baltával esett neki ennek a projektnek, hogy nehéz elhinni a köz számára is értelmezhető értékteremtési szándékot, csak a $ jel lebeg. Kár, hogy ilyen okos emberek ennyire felméretlenül estek neki, én 8 éve járok oda fürdeni (évi 7-8 hónap alatt hetente 2-4 alkalommal – így talán elfogadható, hogy nem fotelból osztom csupán az észt a témával kapcsolatban), azóta fantáziálok, hogy befektetőként hogy lehetne jót, közöset és maradandót alkotni. Nos ez épp nem fog sikerülni, a fővárosi yolo ifjúságot nem fogják 3000-5000 Ft napidíjakért idecsábítani, mert az már Balaton és Velencei-tó költséggel konkurál és azért az mégiscsak FB konformabb nyári pancsizás. A már meglévő hagyományos közönségre kellene itt az alapot építeni (run rate business, amiből a rezsi már kifizetődik), kisebb fejlesztés és 500/1000Ft-os belépővel, úttal, fűvel, lángosossal toitoi WC-vel. Annyira beleszoktak gondolkodásban 20 év alatt a Szigetbe, hogy el se tudják képzelni, hogy vannak még más fogyasztói csoportok is….Annyi eszük nem volt 2016 nyár folyamán, hogy kérdőívekkel felmérjék hónapok alatt a meglévő törzsközönséget (segítek: 2 fő főállásban, 2 hónap és lett volna 2-3000 kitöltött kérdőívük, h ne vaktában lövöldözzenek – ha akartak volna infót gyűjteni, ennyi költség bőven belefért volna), inkább elűzik őket kerítéssel, rendőrrel, biztonsági őrökkel…Kérdőív közben lehetett volna kommunikálni, hogy “értetek fogunk fejleszteni, de kérlek emésszétek meg, hogy az útért, fűért, WC-ért azért pár száz Ft-ot fizetnetek kell majd”. A kommunikálni szón van a hangsúly, erre nulla törekvés volt a befektetők részéről, innentől gyanús, h erre a törzsközönségre nem számítanak, elűzik csupán. Na jó, a többi tutit már nem írom itt le nekik, eddig is elég arrogánsak voltak, úgyse hallgatnák meg, ingyen nem is adnám nekik mondjuk, akiknek csak a $ lebeg a szemük előtt.